Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-09-05 / 17. szám
19£$. szeptember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Az italmérési helyiségek alkalmazottai és az erkölcsvédelem. A nők ellenőrzése. — Mi az italmérők kötelessége adott esetekben ? Alikor lép közbe a rendőrhatóság? A „Vendéglősök Lapja11 számára írta: Tiirei-Osváth István dr. rn. kir. rendőrfogalmazó. Tapasztalati és gyakorlati tény az és ennek valóságát a mindennapi élet eseményeinek végtelen sorozata igazolj a,^liogy az italmérőhelyiségekben, kávéházakban, vendéglőkben, szállodákban stb. alkalmazott nők magatartása, élete erkölcsrendészeti és közegészségügyi szempontból állandó ellenőrzést igényel. Ez az ellenőrzés kétirányú. Figyelemmel kell kísérni és szigorúan ellenőrizni elsősorban az említett helyiségekben alkalmazott nőket hivatásuk gyakorlása közben, vagyis az italmérési helyiségekben, szállodákban munkájuk, feladataik teljesítése közben. Az ezirányú ellenőrzés részben érinti az italmérőhelyiség tulajdonosát is, mert női alkalmazottjának a helyiségben tanúsított magatartásáért ő is felelősséggel tartozik. Köteles a női személyzetet a rendes, törvényszerű, illedelmes magatartásra rendszeresen, komolyan figyelmeztetni. De ez még nem elég. Köteles őt ugyancsak rendszeresen ellenőrizni is és ha a legkisebb szabálytalanságot észleli, köteles egy-két ízben — talán olykor helyes és célravezető ez a megoldás is — komolyan meginteni, eredménytelenség esetén pedig a helyiségből a renitens alkalmazottat lehetőleg minél gyorsabban eltávolítani, mielőtt a rendőri hatóság szólna bele a kérdés eldöntésébe. Az említett helyiségek női alkalmazottainak ellenőrzése azonban ezzel még nem merült ki. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a női alkalmazottak életére, viselkedésére az alkalmaztatási hely, az üzlet- helyiségen kívül is. Ez az ellenőrzés már nem az italmérőhelyiség vagy általában az alkalmazást adó feladata, hanem a rendőri és közegészségügyi hatóságé. Az ellenőrzés előbb említett része — amellyel már legutóbb e lap hasábjain foglalkoztam — az italmérési helyiségek rendészeti követelménye, az utóbb említett rész általános erkölcsrendészeti és közegészségügyi követelmény. Ellenőrzése ez és a lehetőség szerint minél hathatósabb módon — a titkos prostitúciónak, a pénzért adott csókoknak. Megvan ez a társadalmi életben évezredek óta, hiába küzdenek ellene az egész világon intézményesen, törvényekkel, társadalmi akciókkal, propagandával ; erejét letörni, vagy meggyengíteni nem tudták ezideig. Furcsa dolog ez. Gyenge az ember megsemmisíteni azt, ami az emberi gyengeségből meríti kimondhatatlan erejét. Tudatában voltak a prostitúció hatalmának a régebbi időkben is, próbáltak védekezni ellene, de ez a védekezés nem volt soha egyéb ártatlan próbálkozásoknál. Figyelemreméltó eredményeket nem tudott felmutatni soha. És sajnos, nem tud még ma sem. Voltak és vannak állandóan mélyreható, komoly társadalmi megmozdulások, felbuzdulások, vannak jelszavak, amelyek a probléma sikeres megoldását tűzik ki célul, de az eredménnyel még minden akció adós maradt. A prostitúció különösen a népesebb városok veszedelme. Ott tömörül a tanulóifjúság, a katonaság, az ipartelepek, nagyobb kereskedelmi üzemek alkalmazottainak végtelen száma és ott csoportosul a társadalmilag és gazdaságilag alacsony fokon álló nők tömege is. Van tehát kereslet, de van kínálat is. Hiány nincs egyikben sem. A gyakorlati tapasztalatok szerint az italmérőhelyiségekben, szállodákban, bárokban alkalmazott nők élete és világnézete hamarosan levetkőzi az erényesség köntösét, talán az alkohol hatása alatt felfogásuk az erkölcsi kérdésekben állandóan süllyed. Foglalkozásuk szinte megköveteli, hogy munkájuk közben a lehetőség szerint csinosak, tetszetősek legyenek, mert ez a körülmény vonzza a fogyasztóközönséget. Szinte kötelességük, hogy hajszolják a férfiak kegyeit. Itt kapcsolódik bele az italmérési helyiségekben alkalmazott nők társadalmi helyzetébe a prostitúció. Mi tulajdonképen a fent ismertetett viselkedésük, ha nem felkészülés, előkészületi cselekmény a titkos prostitúcióra ? Ezek a nők — véletlen kivételektől eltekintve — valamennyien titkos prostituáltak. Ha ma még nem azok, azok lesznek holnap vagy holnapután. De sorsukat elkerülni aligha lesznek képesek. Vannak olyan italmérések, amelyek egyenesen arra vannak alapítva, hogy a pincérnő csupán préda tárgya. Csak abból a célból van alkalmazva, hogy a férfiakat minél bőségesebb fogyasztásra bírja, titokban — esetleg néhol nyíltan is — velük együtt fogyasszon. Természetes, hogy az ilyen nőkkel a férfiak is csak úgy bánnak, mint a szabad prédával. Lelkiismeretfurdalás nélkül megfizetik a szolgálataikat, hol többet, hol kevesebbet. De a legtöbbször kevesebbet. így azután a nő erkölcsi nívója állandóan süllyed és züllésnek indul. A kizsákmányolásuk folyik szüntelenül. És talán ezzel egyenes arányban növekednek, terjednek szerte a világon a különféle fertőző nyavalyák, amelyekben a statisztikai közlések szerint a világ nagy percentje sínylődik. És mi a hatékony ellenszer e járvány sikeres leküzdésére ? Nálunk a prostitúcióról alkotott 1926. évi 160.100. B. M. r. szerint a rendőrhatóság, ha alapos gyanúja merült fel annak, hogy az italmérőhelyiségekben alkalmazott nő titkos prostituált, elrendelheti az orvosi ellenőrzést, amelynek, ha a nő nem tenne eleget, akkor a vizsgálatra elő is vezethető kényszer útján. Az üzletszerűen folytatott titkos prostitúció azonfelül büntetendő cselekmény, tehát alapos gyanú esetében a rendőri büntető eljárást is folyamatba kell tenni. Ez azonban már mind csak az adott helyzet elbírálása. Ez nem szolgálja a mindennél fontosabb megelőzést. Ez a társadalmi betegség, mint annyi sok másik, gyökeres gyógyításra vár. Szakmáink igen sokat tehetnek az orvoslásban és ezt el is várja tőlük a magyar társadalom. A dohánygyártmányok árusítása a vendéglőkben. A pécsi kereskedelmi és iparkamara közli, hogy a szállodák, vendéglők, korcsmák és kávéházak tulajdonosai, akik a pénzügyi hatóságtól az 1876. évi IV. t.-c. 9. §-a alapján dohánygyártmányok korlátolt eladására engedélyt nyertek, a nyert engedély alapján dohánygyártmányok és a dohányzáshoz tartozó mellékcikkek, úgymint szivarka- papir és gyufa árusításával külön e célra váltott iparigazolvány nélkül foglalkozhatnak. Az említett mellékcikkek árusításának joga azonban épúgy, mint a dohány- gyártmányoknál „korlátolt", vagyis kizárólag a helyiségben ételt vagy italt fogyasztó vendégek kiszolgálására terjedhet ki, más fogyasztó részére, az említett helyiségeken kívül való fogyasztásra uccán át az említett cikkeket a nyilvános helyiségek tulajdonosai vagy bérlői nem árusíthatják. Lütke L. pezsgőgyár, Pécs Főraktár: Budapest, IV., Szép ucca 3. Telefon ; József 378—23 Egyik előkelő bécsi nagyszálloda Frigidaire húshütőkamarája. DAMIV ARTHUR és TÁRSAI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 12. Telefon a T. 101—43, 101—44, 124—45
