Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-08-20 / 16. szám
1928. augusztus 20. VENDÉGLŐSÖK LÍPJA 3 Újabb fizetésképtelenségek a vendéglői szakmában. A Népligeti Nagyvendéglő bérlője, Wrabetz Gusztáv, fizetésképtelen és megindult ellene a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás. Az adós ideiglenes mérlege 62.106 P tartozást és 42.228 P vagyont tüntet fel. így a vagyonhiány 19.878 P. Az adós 50 százalékos kvótát ajánl fel a hitelezőnek és 8 hónap leforgása alatt ígéri annak kiegyenlítését. Wrabetz Gusztáv a fővárostól bérli a Népligetben levő vendéglőt 1921 óta. Az üzletmenet tulajdonkép tavasztól az őszi esőzések beálltáig tart a vendéglőben. A bérlet 1927-ben lejárt. A főváros akkor újra Wrabetz Gusztávnak adta bérbe a helyiséget, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő az egész épületet — kívül és belül — tataroztatja. Wrabetz vállalta ezt a költséges munkát, amely azután elvitte egész tőkéjét és fizetésképtelen állapotba sodorta. Wrabetz Gusztáv már régebben megakadt volna, ha a Fővárosi Serfőzde R.-T. ki nem segíti 33.000 pengővel. Ezt a segítséget még tavaly kapta Wrabetz, de a múlt évi feltűnően rossz évad annyira legyöngítette a vendéglős anyagi erejét, hogy huzamos idő óta még a házbért sem fizette. Úgyszintén az adóval is elmaradt. A főváros, házbér címén, 11.000 pengőt követel az adós bérlőn, akinek adótartozása 5500 MI ÚJSÁG? A Dunántúli Vendéglős Szövetség augusztus 28-án Mohácson tartja ezidei vándorgyűlését. Napirendje és tárgysorozata: Hétfőn, augusztus 27-én délután és este a Mohácsra érkező kartársak fogadása és kedvezményes elszállásolása. Ismerkedési est és társasvacsora Tóth János kartárs vendéglőjében, ahova az előzetes lakásigénylések és egyéb megkeresések intézendők. Kedden, augusztus 28-án délelőtt 10 órakor a vándorgyűlés megnyitása az Iparos Olvasókör nagytermében, melynek napirendjén a bortörvény módosítása, a vidéki vendéglősök hibái, a korlátlan italmérési jog gyakorlásának korlátozása és az italmérési engedélyek kiadásának szakszerű helyesbítése, a fogyasztási adó, a vidéki zárórakérdés, a korcsmaipar képesítéshez kötése, a butellások megrendszabályozása, őstermelők italmérése, vidéki vendéglős és korcsmáros ipartestületek felállítása, korcsmái hiteltörvény revíziója stb. szerepelnek és ezek előadói ifj. Héjj Imre szövetségi elnök Székesfehérvár, László József társelnök Győr, Szeverin Jenő elnöki tanácstag Adonyszabolcs, Verestóy Domokos elnöki tanácstag Kisbér, Csánk Kálmán elnöki tanácstag Lenti, Szőllőssy Ferenc főtitkár stb. lesznek. Gyűlés után ugyanott a kerthelyiségben társasebéd, 3 órakor kirándulás a csatakápolnához, fél 5 órakor a város motoros hajójával dunai kirándulás Cselepatak Lajos-szoborhoz, onnan 6 órára áthajókázás Mohács-szigetbe, ahol Ribli János kartárs helyiségében a sörgyárak uzsonnával és halpaprikással várják a vándorgyűlés résztvevőit családtagjaikkal együtt. Meinl-kávé pengő. A hitelezői főleg árúhitelezők, akik csupa kis összeggel szerepelnek. Oláh Bálint a kispesti Városi Vigadó tulajdonosa vendéglős, szintén fizetésképtelen és megindult az ellene a csődönkívüli kényszeregyességi eljárás. Az adós ideiglenes mérlege 117.694 P tartozást és 122.000 pengő vagyont mutat ki. Tehát a vagyon, papírforma szerint, több a tartozásnál. Azonban a vagyontételben a kispesti vigadói ingatlan 100.000 pengő összegben szerepel, amit az adós nem hajlandó eladni. A vendéglői berendezés és italkészlet 22.000 pengőt ér. Viszont az adósnak nincs készpénze és a kvótális hitelezőket, úgylátszik, az ezután elérhető forgalom hasznából óhajtja kielégíteni. 50 százalékos kvóta kiegyenlítésére hajlandó. Az adós legnagyobb hitelezője az Első Magyar Részvényserfőzde R.-T., melynek követelése 68.000 pengőre nőtt. Nagyobb hitelezők még Szűcs Zsig- mond (Budapest) 8000 P, a Magyar Általános Takarékpénztár R.-T. 6000 P, Groszmann Miklós (Budapest) 16.000 P, Peregi József (Kispest) 1200 P, a Szüsz és Friedmann-cég (Budapest) 2000 P, a Palugyay J. és Fiai R.-T. 1300 P követeléssel. A főváros átalányösszegben vetette ki az összes szórakozóhelyek vigalmiadóját. A székesfőváros pénzügyigazgatósága a vigalmiadó körüli zavarok eliminálása érdekében átalányösszegben vetette ki a vigalmiadót a különböző szórakozóhelyek vezetőinek és a vigalmi érdekeltségek igazgatóságainak kérelmére. Az érdekeltségek nemrégen egy beadvánnyal fordultak a fővároshoz, amelyben azt kérték, hogy a belépőjegyek után esetenkint fizetendő vigalmiadót a tanács egyösszegű átalányban vesse ki. A főváros tanácsa foglalkozott az érdekeltségek kérésével és hozzájárult ahhoz, hogy már ebben az évben a Lovaregylet, az Ügetőverseny Egyesület, továbbá az összes pesti színházak, mozik, éttermek, vendéglők, kávéházak és sportegyesületek a vigalmiadót átalányösszegben fizethessék. A tanács határozatáról már értesítette a pénzügyigazgatóságot is. Miért kell a szódavíz, a kristályvíz után is fogyasztási adót fizetni ? (Levél a szerkesztőhöz.) Van hazánkban egy nagy város, 30.000 lakossal, kétemeletes házakkal, újonnan kiépített villanyvilágítással, nagy forgalommal, sok-sok minden széppel, de vízvezeték és csatornázás nélkül. Ebben a szép városban a legnehezebb probléma a vízellátás, mert bár vannak artézi kutak, de tiszta és élvezhető vizet csak egyetlen kút szolgáltat, amelyhez zarándokolni kénytelen a város legmesszebb lakó polgára is, ha egészségét nem óhajtja veszélyeztetni. Normális időben issokan kénytelenek lemondani azarándoklásról, különösen a szegényebbjei, akiknek ehhez idejük nincsen. Nagyon sokan kénytelenek vagy egy nem megbízható kútból inni, vagy szódavízzel, kristályvízzel kielégíteni szomjukat. Most a nagy melegben, nagyon természetesen, mindenki vágyódik a hűs víz után. A forró artézi vizet lehűteni nagyon nehéz. Igen ám, de sem a szódavizet, sem a kristályvizet nem mérik olcsón, mert mindkettő fogyasztási adó alá esik. Ez a fogyasztási adó az eladási árnak kb. 30 százaléka. Egy liter szódavíz ára 18 fillér, ebből a fogyasztási adó 6 fillér. Kristályvíznél úgyanígy. Tisztelettel kérdem, miért kell fogyasztani a szegény polgárokat még a víz után járó fogyasztási adóval is? Hiszen mi csak vizet, egészséges, tífusz- és vérhasmentes vizet szeretnénk inni és nem bort és nem pezsgőt. Vagy az mindegy? Egy szomjas polgár. A szentlőrinci vendéglősök szakcsoportja a minap délután 4 órakor tartotta tisztújító közgyűlését. A lelépő Almássy Sándor helyébe elnökké Kőrösy Károlyt választották. Jegyzővé nagy lelkesedéssel egyhangúlag Tóth Kálmánt, az ipartestület agilis jegyzőjét választották. A tisztikar megválasztása után hosszasan tárgyalták a kamara leiratát, amely a vendéglő és a korcsma közti különbséget akarja véglegesen dűlőre juttatni. Megvitatás tárgyát képezte a vendéglői alkalmazottaktól szedhető maximális óvadék is. Erről különben törvénytervezet is készül már. Végül a közgyűlés kimondta, hogy az ipartestületi mulatságon testületileg vesz részt. Az ülésen Kalina Károly elnökölt s a kispesti vem déglősöket Gerstenbrein György képviselte. Liliké L. pezsgőgyár, Pács Főraktár: Budapest, IV., Szép ucca 3. Telefon ; József 378—23 Semmi felügyelet és kezelés Egyik előkelő bécsi nagyszálloda Frigidaire húshűtőkamarája. HAHÍV ARTHUR és TÁRSAI, Budapest IV., KOSSUTH LAJOS UCCA 12. Telefon: T. 101-43, 101—44, 124—45
