Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)

1928-07-20 / 14. szám

1 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 192$. július 20. Ne dobja ki a pénzét, vegye mindjárt a legjobbat! Pincérek figyelmébe!!! Pinoértáska, efCs tehén- bőrből (a felső- és alsó- rész egy darabból) egyrétű ____10-20 P ké trétű ... 10-80 P háromrétű__22‘80 P né gyrétű _ 28-20 P Tá 8ka-„válltartóa heve­derből 5‘20 pengő, bőr­ből -_______0-60 pengő A legjobb oldalzsebtároa bőrből______________10-— és 24"— P Gumikülönlegesség „011a"_________ . on „ . ... _ „ „ „Ramses“ és „Neverrip ^ ^ ^ar^y°8 B 40 P „ legkiválóbb, „Vénns“ védjeggyel 81— P tucatja Gumiharisnyák, vlsszeres és dagadt lábakra. Sérvkötők. Has­kötők, Suspensorlumok és Lúdtalpbetétek, kiváló minőségben, OIosó árban I Naponta utánvételéé szállítás I MOLSÍR VILMOS UTÓDA RÓNAI LAJOS Budapest, IV. kerület, Károly körút 28. szám (Központi Városháza) AHHnmHnrannnni Eladó Cegléden Lendér Mihálynak I. kerület, Erdő ucca 10. szám alatt 60-70 hl. mennyiségű elsőrendű saját termésű bora. Bútorgyár R.-T, Turócszentmárton, lerakata: Budapest, V-, Mérleg u. 4. Magyar Bőrszékipar Pipisz Vilmos Utódai Kérjen árjegyzéket! Kérjen árjegyzéket evőeszközök és china ezüst árúk. Alpakka-javítás és ezüstözés. Billiárdgolyók, sakk, dominó, dákók stb., stb Vétel és eladás! FRIED ZSIGMOND ÉS FIA Budapest, VII., Király ucca 39. szám. Eölt«<gveUs és árjegyzék díjtalan! konyha, lakás stb. korlátlan ital­méréssel bérbeadja Érdeklődök forduljanak a kaszinó ügyvezető alelnökéhez, Komoróczy Jenőhöz. Mozgalom az italmérési engedélyek tömeges elvonásai ellen. Hiába járják a minisztériumokat a memorandumok. — Újabb küldöttség készül megsürgetni a kormány közbelépését. A tömeges italmérési engedélymegvonások az érdekelteknek most már bebizonyították, hogy az eddigi akcióiknak nem sok eredménye van. Most új mozgalom készül, legalább annyira, hogy meg­sürgesse a hónapok óta a minisztériumokat járó memorandumok figyelembevételét és elintézését az illetékes helyen. Különösen sérelmes az árdrágító kihágásokknak korlátlan mértékben való figyelembevétele, amelye­ket, tekintet nélkül az egyes esetek súlyára, minden­kor mint az italmérési engedélyből kizáró okot érvénye­sítenek. Már pedig köztudomású, hogy árdrágítási ítéletek sokszor oly lappáliákért hozattak, amelyek az illető folyamodó megbízhatósága szempontjából figyelembe sem jöhetnek. Bár a törvény a kizáró okokat csak öt évre visszamenőleg engedi érvénye­síteni, a gyakorlatban számos oly esetről van tudo­másunk, amikor ennél régebbi — a törvényben meg sem nevezett kihágások miatt tagadták meg az engedélyt. Míg büntetőjogunk egész rendszere a büntetés és mellékbüntetés kiállásával a jogrend sérelmét ki­egyenlítettnek veszi, az italmérési törvény pótbünte­téseket statuál, melyek az eredeti büntetésnél sokkal súlyosabbak és amelyek végeredményükben egzisz­tenciák tönkretételét jelentik. De ami még súlyosabb, e büntetéseket kiterjeszti mindazokra, akik az ille­tővel valamilyen családi vonatkozásban állanak. Valóságos visszatérés ez az ótestamentumi bün­tetési rendszerhez, amikor a hozzátartozók heted- íziglen bűntetteinek apáik vétkeiért. Az italméréssel kapcsolatos üzletekben igen nagy tőkék feküsznek, melyeknek mielőbb való kamatoz­tatása nemcsak jogos magánérdek, de arra való tekintettel, hogy e vállalatok elsőrendű adóalanyok, állampénzügyi érdek is. Ha tehát az italmérési engedélyek kiadása minden különösebb nehézség nélkül meg is történik, az engedélyezési eljárás oly hosszú ideig elhúzható, amely az illető vállalat prosperálási lehetőségeit már előre megbénítja. Kívánatos lenne olyértelmű rendelkezés kiadása, hogy a szabályszerűen kiállított iparengedélyek, vagy igazolványok bemutatása után az italmérési engedély haladéktalanul kiadandó. Az illetékes hatóságoknak ellenőrzési és felügyeleti joga amúgy is fennmaradván, mindenkor módjában áll a szabá­lyok ellen vétővel szemben eljárni. E kérdéssel kapcsolatban rá kell mutatnunk az italmérési engedélyek elvonásának annyiszor fel­panaszolt kérdésére. Az elmúlt évek folyamán az intézkedésekre jogosult hatóságok e jogokkal annyi­szor és oly mértékben éltek, hogy a régi becsületes italmérők egész seregét fosztották meg létalapjuktól. Oly kirívó és zaklatásszámba menő eseteket volt alkalmunk tapasztalni, hogy ez ellen a rendszer ellen fel kell szólalnunk. Az ily elvonások indokolá­sául a legtöbb esetben árdrágítási ítéletek, vagy a rendőrbíróság előtt lefolytatott árdrágítási és egyéb kihágási esetek szolgáltak, amelyek sokszor öt éven túl történtek és egyáltalában nem szolgálhatnak exisztenciák megszüntetésének alapjául. Hasonló elvonási jogcím — amelynek alkalmazá­sáról kevésbbé van tudomásunk — a fennálló adó­hátralékok miatt való jogelvonás. Valóságos ellen­mondás valamely adóhátralékost fizetésre akként késztetni, hogy kereseti lehetőségei korlátoztatnak vagy megvonatnak. Szóvátettük az italmérési engedélyek revíziójá­nak ügyét, mely bizonytalanná és lehetetlenné teszi a nyugodt iparűzést, a jövőre való reális kalkulációt, a szükséges befektetések rentabilitásának kiszámí­tását. E részben is történtek olyan sérelmek, amelyeket orvosolni- kell, mert semmiféle államérdek nem teszi kívánatossá az adófizető polgárok egzisz­tenciájának megszüntetését. Mindezekkel a kérdésekkel kapcsolatos a magyar állampolgárság igazolásának ügye, amelyet a törvény megkövetel. De azt semmiféle hatósági intézkedés nem írhatja elő, hogy Magyarország területén szüle­tett, évek óta itt lakó, a világháborúban résztvett, adófizető polgárok oly okmányok és igazolására is köteleztessenek, amelyek semmiféle módon meg nem kaphatók. Valóságos leszármazási táblákat kell igazolni ott és abból az időkből, ahol még anya­könyvek sincsenek, vagy azokat az idők viszon­tagságai tönkretették. Nagyon természetes, hogy amikor az engedélyek kiadása és megszerzése ily komplikálttá tétetett, a másik oldalon elszaporodnak a zugkimérések, vagy az olyanok, amelyek a törvény hézagainak ki­játszásával többszörösen is gyakoroltatnak. Ilyenek a pincebormérések annyiszor szóvátett jogosítványai, amikor korlátlan italmérési engedélyek oly helyi­ségekbe helyeztetnek át, ahol a fennálló rendelkezé­sek szerint italmérési engedély nem folytatható. S míg az eredeti helyen a jogutód a jogfolytonosság alapján, a pincében pedig a vállalkozó saját fogán gyakorolnak italmérést, esetleg évek hosszú során át. Hasonló zavarok vannak a létszámhoz kötött korlát­lan italmérési engedélyek tekintetében, amelyekre vonatkozó iendelkezések szigorúan végrehajtandók lennének és időről-időre az engedélyezhető enge­délyek száma revidiálandó és megfelelő formában közhírré teendő lenne. A jövedelemadó rendes és fölemelt adótételei. A jövedelemadót az adóköteles tisztajövedelem összege után, progresszív tételekben vetik ki, melyek százalékos értéke az adóalap fokozatai szerint az adóköteles jövedelem 1 százalékától annak 40 százalékáig emelkedik. Ez a jövedelemadó rendes adótétele, mely helyett bizonyos esetekben felemelt adótételek kerülnek alkalmazásra és pedig mintegy 10 százalékkal maga­sabban, mint amennyi a rendes adótétel volna. Más esetekben a rendes adótétel helyett mérsé­kelt adótételt kell alkalmazni, amely a rendes adó­tételnél 1—3 fokozattal alacsonyabb. A jövedelemadótételek alkalmazására nézve az adómérséklési törvény az 1927. évi V. t.-c. rendel­kezéseit a fizetési meghagyások most folyó kézbe­sítésére való tekintettel alábbiakban ismertetjük. Rendes adótétellel vetik ki a jövedelemadót minden adózóra, akinek háztartásához rajta kívül még két családtag tartozik, továbbá 6000 pengőt meghaladó adóalap után az olyan adózóra is, akinél a családtagok száma kettő, vagy ennél is több. Felemelt adótételt alkalmaznak azoknak az adóz­tatásánál, akik egyedül állanak, vagy akiknek ház­tartásához csak egy családtag tartozik, kivéveagyám- ság alatt állókat, a lelkészeket és a nem természetes személyeket, akik a rendes adótétel mellett adóznak. Mérsékelt adótételt akkor lehet alkalmazni, ha egyrészt a családtagok száma kettőnél több és más­részt az adóalap nem haladja meg a 6000 pengőt. Ilyenkor a rendes adótételnél egy fokozottal kisebbet alkalmaznak, ha az adózó háztartásához rajta kívül még 3—5 családtag tartozik; két foko­zattal csökken a rendes adótétel, ha a családtagok száma 6 vagy 7 és három fokozattal, ha az adózónak 8 vagy még több családtagja van. Még az egy százalékosnál is alacsonyabb adótételt engedélyezett az említett törvény a 900 pengőt meg nem haladó jövedelemre akkor, ha az adózónak kettő­nél több családtagja van. Minthogy azonban a jövedelem 1000 pengő összegig általában mentes a jövedelemadó alól, ennél kisebb adóalapról csak azoknál az adózóknál lehet szó, akiknek adómentes és adóköteles jövedelmeik vegye­sen vannak, mert ebben az esetben az adóköteles jövedelem már 600 pengőtől kezdve jövedelemadó alá tartozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom