Vendéglősök Lapja, 1928 (44. évfolyam, 1-24. szám)
1928-07-20 / 14. szám
19SS. JÚLIUS 30 XXXXIV. ÉVFOLYAM 14. SIAM (VE9ÍDÉGLŐ-, SZÁLLÓ-, KAVÉIIPASI ÉS KÖZCiAZDASACrl SZAKLAP) Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 322—81 HIVATALOS ÓRÁK: DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL DÉLUTÁN 3 ÓRÁI« M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) ALAPÍTOTTA: IHÁSZ «TORÉT Vasárnap miatt minden második pékre óriás bírságot, sőt fogságbüntetéseket mértek ki, és mi, az összes érdekelt szakmáink nevében teljes szívvel és együttműködéssel állunk a pékek mellé ebben a harcban. Nem azért, mintha nekünk nem volna elég sérelmünk és elegendő kiküzdeni valónk, de azért, mert a pékek baja ezúttal a mi bajunk is. A mi vendégeink zúgolódnak, rendelik le a fogyasztani valóikat és mennek el bosszúsan minden hétfőn, amikor a szombati süteményt kell eléjök adni és a mi vendégeink mosolyognak föl elégedetten, ha megvan a reggelihez megszokott friss süteményük. A mi iparunknak csak igen csekély hányada tudta eddig magát függetleníteni a pékektől és ha megvan ez a függetlenség, akkor még inkább szorítja a szakmáinkat a sok oldalról támadott és érthetetlen pék-rendelet a vasárnapi munkaszünet dolgában. Semmiféle józan és modern ember nem képes megérteni, miféle bűn lehet abban, ha a munkásember hétfőn reggel 6 órakor már friss kenyérhez juthat és az irodai meg gyári alkalmazottak is friss süteményt kaphatnak. Száz meg száz pék érzi a közönség millióinak a nyomását a megmagyarázhatatlan rendelettel szemben, ezért kiteszik magukat a büntetéseknek, a szigorú megtorlásnak, csakhogy kiszolgálhassák a közönségüket. De az ő közönségük a mi közönségünk is, legalább igen jelentős hányadában az. Nagyon szép dolog a munkásvédelem, de annak nem a munkatilalom a módja. A vasárnapi munkaszünet vallási és szociális háttérrel is bevált dolog, de lám, vannak olyan szakmák, amelyek számára ez nem lehetséges, — orvosok, mentők dolgoznak, fürdők, szórakozóhelyek működnek vasárnap is többek között. Egyszerűen babonás elfogultság ma már tabu gyanánt kezelni a vasárnapot, amelynek munkatilalmát az összes vallásalapítók jelentékeny enyhítették és a szükséghez képest módosíthatóvá tették. Semmiféle vallás nem akarja azt, hogy a vasárnapi húsárúsítási tilalom miatt büdös hús jusson a vasárnapi asztalokra és hogy ugyanígy hétfőn száraz csirizt egyenek a dolgozó milliók éltető kenyér helyett. Ha van mód rá, hogy teljesen különnemű szakmák egyek legyenek bizonyos küzdelemben, akkor az alkalom igazán megérkezett. Mert kétségtelen, hogy a húsárúsítási tilalom pár száz jéggyároson kívül az emberek összes többi millióit oktalanul sújtja, — a kenyér- és süteménykészítési és árúsítási tilalom pedig ugyanilyen romboló és kártékony hatású. A mi szakmáinknak is ott van a helyük ezúttal az első sorokban küzdő pékek és Amióta Magyarországot évről évre növekvő arányban látogatják a külföldi államok polgárai, kereskedői, utazói, azóta a szálloda problémája nálunk is elsőrendű fontosságúvá nőtte ki magát. A szálloda fenntartása és rendtartása által a múltban is megkövetelt, de közben lezüllesztett szempontokat a közvélemény morális pressziója újból az őket megillető szerephez juttatta. Ezekhez a szempontokhoz lenne ez alkalommal néhány megjegyzésem. Bizonyos az, hogy a főváros és még néhány nagyobb forgalmú vidéki városban, ahol a külföldi országok alattvalói nagyobb számban és sűrűbben fordulnak meg, a szállodákat fokozottabb kötelezettségek terhelik, mint a csendes alföldi városoknál. De a lényeg egy itt is, ott is. Az alapelvekben különbség nincs. A szálloda célja, rendeltetése nem változik a lakosság lélek- számával. Rendeltetése a helyben lakással nem bíró egyének fedélhez juttatása. Ez alkotja a probléma lényegét. Ami ezután jön, az már igazodik az igényekhez, a város kulturnívójához. Lehet nemesen egyszerű, lehet kényelmes, lehet fényűző. A szállodai íendtartás minden szempontja közérdeket szolgál. Első és legfontosabb követelmény a szálloda tisztasága. Figyelemmel arra, hogy a szállodai szobákban úgyszólván napról napra cserélődnek ki az ország különböző részeiből, esetleg külföldről érkező és megszálló egyének, e rendelkezés szigorú betartása közegészségügyi szempontból elengedhetetlen. mészárosok oldalán. Lehet, hogy a rendeletek első átgondoló! szerencsésebb helyzetben voltak, mint az emberiség milliói. Lehet, hogy hétfőn átalhatják a délelőtti órákat és borzasztóan csodálkoznak, hogy vannak emberek, akiknek nem elég, ha 10 órakor megérkezik a reggelijükhöz a friss sütemény. Az is lehet, hogy vasárnaponkint az illetők saját gazdaságukon élvezik a friss szárnyas-húsokat, így a húsárúsítási tilalom zugolódóit sem bírják megérteni. Mégis meg kell valahogy értetni velők. Erre meg lesz a mód, ha összefognak az összes érdekeltek! (D. F, Szombathely.) Vonatkozik az említett tisztaság a szállodai lépcsőházak, folyosók, termek, szobák, mennyezetének, falainak, padozatának, ablakainak kifogástalan tisztaságára. A falakon, a mennyezeten, a padlózaton ne tűrjünk meg semmiféle szemetet, vagy piszkot. Naponta lelkiismeretesen takaríttassunk. Több ízben szellőztessünk. Ne sajnáljuk a fáradságot ahhoz, hogy ellenőrizzük is a takarítást. Rövid időközön- kint a falakat, mennyezetet poroltassuk, töröltessük le, a padlózatot mosassuk, súroltassuk fel, vagy ha az anyaga úgy kívánja, töröltessük, keféltessük fel. A szőnyegek, függönyök tisztaságára különös gondot fordítsunk, mert a por legnagyobb részét ezek fogják fel. Vonatkozik ez a tisztaság tovább a szállodai szoba bútorzatának, felszerelésének a kifogástalanságára. Az asztalok, székek, szekrények, az asztalterítő, az ágynemű, a törülköző, mosdókészletek, toilettszerek ragyogása nagy vonzóerőt jelent a jóízlésű idegen számára. A vendég távozása után minden fehérnemű kerüljön tisztítás alá. Azoknak csupán vízzel befecskendezése után kipréselve, újbóli használata tilos. A higiénia követelményeivel valahogy nehezen barátkoznak meg, különösen a kisebb városokban. Mintha félnének a tisztaságtól. Pedig tisztántartott köpőcsészék, vizeskészletek, mosdószerek, fürdőfelszerelésekre joggal tart igényt minden megszálló egyén. Minden szálloda a forgalom igényeinek megfelelő illemhellyel látandó el. Az illemhelyek elhelyezésénél fontos elv az, hogy a szállodának minden részéA szállodai rendtartásról. Mi a helyzet a fővárosban és a vidéken? — A vendégek ellenőrzése. Törvényes követelmények. A „ Vendéglősök Lapja11 számára írta: Türei-Osváth István dr. m. kir. rendőrfogalmazó.
