Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1927-12-05 / 23. szám

s Űj vendéglő Debrecenben. Debrecenből írják, hogy Molnár Lajos vendéglős kibérelte a város italmérési jogát a sertésvásártéren s egyben ajánlatot tett, hogy 8000 pengő befektetéssel a mai cédulaházat alakítja át vendéglővé. A városi tanács ezt az ajánlatot el is fogadta s a cédulaházat átengedte Molnár Lajosnak. Most azután a vásárpénztár igaz­gatósága beadványt intézett a városi tanácshoz s ebben közli, hogy a marhalevélátírás céljára most is szükség van a cédulaházra, ahol vásárok alkal­mával most is 4—5 ember dolgozik. Elismeri az igazgatóság, hogy a sertésvásártéren szükség van vendéglőre, sőt tekintettel arra, hogy jövőre a baromvásárt is ide akarják áttelepíteni olyan vendéglőre lesz szükség, amelyben kocsiállások és néhány éjjeli szállásra alkalmas szoba is rendel­kezésre áll. De éppen azért, mert itt lesz az egész állatvásár, a mai cédulaházat inkább vasúti állomási épületnek kellene berendezni. A vendéglőt pedig a sertésvásártér régi helyén kellene létesíteni. A tanács kimondta, hogy bár a vásárpénztár igaz­gatóságának beadványában foglaltak megszívlelen­dők, a cédulaházat ezidőszerint mégis átengedi vendéglő céljára azzal, hogy visszavonásig ott egy szobát marhalevélátírás céljára rendelkezésre kell bocsátani. Kéthavi fogház a kötekedő cigányprímás eltörött lábáért. Múlt év november 23-án Mahler János cigány- prímás megjelent Walter István Lajos uccai vendéglőjé­ben, ahonnan előzőleg lármás viselkedése miatt már ki­tiltották. A vendéglős haragra gerjedt, ki akarta tuszkolni a prímást a helyiségből, ez azonban belekapaszkodott az ajtóba, végül kilökték az utcára, úgyhogy eltörte a lábát. A súlyos testi sértés bűntettével vádolt vendéglős ügyét ma tárgyalta Lányi dr. büntető egyesbíró. Walter tagadta, hogy ő dobta volna ki a cigányt az uccára, Kaposi Ernő volt színigazgató, mint tanú, azt vallja, hogy azóta hosszú betegségen esett keresztül, nem emlékszik semmire. A bíró­ság súlyos testi sértés vétsége címén két hónapra ítélte a vendéglőst, a sértettet pedig kártérítési igényével pol­gári pere utasította. A Tábla a Royal kávéház főpincérei óvadékának visszatérítésére a szálloda igazgatóját kötelezte ? Még sokan fognak emlékezni azokra a zavarokra, amelyek a Royal szálló uccai kávéházának eladása és átadása körül keletkezett. A kávéházat 1925-ben tulajdonosa, Karácsonyi Ádám eladta Braun Bélá­nak, de azután differenciák támadtak közte és a vevő között, úgyhogy Karácsony erőszakkal vissza­vette a kávéházat. A bíróság azonban végül Brauné- kat helyezte birtokba, de ekkor meg a háztulaj­donos, a Royal Nagyszálló R.-T. kilakoltatási pert indított ellenük azon az alapon, hogy ő nem adott hozzájárulást a kávéházi helyiség átadásához. A pert a Royal meg is nyerte, de most meg Braunék kilakoltatásánál kezdődtek elölről a botrányok. A főpincérek indulatosan követelték vissza óva­dékaikat, az asszonyok is megjelentek .és nagy sírást csaptak, úgyhogy végül is Stein Sándor dr., a Royal R.-T. ügyvezető igazgatója kijelentette : — Legyenek nyugodtak, hozzák el holnap az óvadékleve­leiket, megkapják a pénzüket. Ez azonban nem tör­tént meg, mire a főpincérek Erdélyi Lajos dr. ügyvéd útján pert indítottak a Royal Nagyszálló R.-T. ellen. A részvénytársaság azonban az első tár­gyaláson kijelentette, hogy az ügyvezetőigazgató nem volt jogosítva ilyen kijelentések és Ígéretek megtételére. Erre azután a felperes ügyvéd perbe vonta Stein igazgatót is, de a törvényszék mindkét alperessel szemben elutasította a keresetet. Most a napokban került az ügy a Tábla elé, amely azután váratlanul úgy döntött, hogy a Royal Nagyszálló Rt.-gal szemben elutasította a keresetet, de Stein Sándor igazgatót kijelentése alapján kötelezte az óvadékösszegek visszatérítésére. Az ítélet még nem jogerős. Kétszeres bért kap a főváros a marhavásártéri vendéglőért. A marhavásárlén nagyvendéglő bérletéért özvegy Pecho Gusztávné évi 20.000 pengő bért ajánlott fel a vendéglőért. A tanács javasolja a közgyűlésnek, hogy Pecho Gusztávnériak ítélje oda a bérletet, miután az eddigi bérlő csak 10.200 pengőt fizetett. VENDÉGLŐSÖK LAPJA Mennyi forgalmi adót fizet Budapest? A fővárosi statisztikai hivatal adtai szerint Budapest az év első nyolc hónapja alatt 36,997.436 pengő forgalmi adót fizetett, ebből az összegből 101 millió pengőt bélyegekben rótt le és 26‘8 millió a készpénzben lerótt adókra esik. Augusz­tusban a forgalmi adó bevétel 4 557.025 pengő volt, amely­ből kereken 1 millió pengő esik az ötödik kerületre. Igen jelentékeny bevétele volt a fővárosnak a városi vámokból is. Ez az adó, mely elsősorban a mezőgazdasági cikkeket, azután pedig a főváros környékén települt gyárak cikkeit terheli, a fogyasztók számára drágábbá teszi az életet és már régen megérett a revízióra. Ebből az adóforrásból a fővárosnak mintegy nyolc hónap alatt 3'4 millió pengő bevétele volt. A győri Mátrai-vendéglő új étterme. A győri vendéglősipar napról-napra fejlődik és sok tekintet­ben elérte a legelőkelőbb fővárosi éttermek szín­vonalát. így a legutóbbi időkben Mátrai István végeztetett nagy átalakításokat, amelynek folyo­mányaképpen egy minden ízében ízléses és kellemes benyomású nagy éttermet bocsátott a városi úri­közönség rendelkezésére. A szép teremhez megfelelő díszes berendezés járul, úgyhogy mindenkinek csak öröme telhetik benne, aki ott megfordul. Mátrai István ambícióját, szakavatottságát kétségtelenül siker fogja koronázni, mert a szép termekben első­rangú ízletes ételeket és jó zamatú borokat szolgál­nak ki, ami ugyan nem újság, mert Mátrai István mindig arra törekedett, hogy a közönség igényeit messzemenően kielégítse. Kifosztották Tudomány Károly vendéglőjét. Körülbelül egy esztendeje annak, hogy egy téli éjszakán az újpesti rakpart 1471. helyrajzi szám alatt lévő korcsmá­ban, amely nem messze van a Duna partjától, Thurinszky Szlávkó matróz meggyilkolta a korcsma tulajdonosának édesanyját, özvegy Kratki Lajosnét. Ugyanabban a korcs­mában, ahol ez a véres rablógyilkosság lejátszódott, a minap éjszaka betörők jártak. A kis vendéglőt, amely a környékbeli munkások és a közeli kikötőkben veszteglő hajók matrózainak találkozóhelye, a meggyilkolt Kratkiné nevelt fia, Tudomány Károly vezeti azóta, amióta nevelő­anyját megölték. Tudomány most megjelent a főkapi­tányságon és bejelentette, hogy a korcsma mellett lévő lakásba ismeretlen tettesek az éjszaka betörtek és minden elvihető tárgyat magukkal vittek. Kifosztották a szekré­nyek tartalmát, úgyhogy csak a rajtalévő ruhája maradt meg, mást mindent elvittek tőle. A főkapitányság erélyes nyomozást indított a betörők kézrekerítése céljából. Kétségbevont rokonság. A gyón vendéglős szak­osztály László József elnök és Csokonai Vitéz Mihály főtitkár aláírásával bőséges indokolást adott be a győri iparkamarához a kávéházi iparnak a vendég­lős- és fogadósiparral való rokonipari minősítésének megszüntetése, valamint a vendéglői és kávéházi ipar egy helyiségben való gyakorlásának eltiltása iránt. A szakosztály teljes mértékben csatlakozik a budapesti vendéglősipartestületnek a kereskedelmi miniszterhez benyújtott ilynemű beadványához és lehetetlennek tartja, hogy amikor a vendéglősipari képesítés megköveteli a bor minőségének és kezelésé­nek, az állati húsok minden részének, azok elkészítés­módjának stb. ismeretét, a kávésipar pedig főleg a kávé- és teakészítésre, valamint a kiszolgálás töké­letességére helyezi a súlyt, a két ipar rokonnak minősíttessék és így a kávésiparos az említett isme­retek hiányában áttérhessen a vendéglősiparra. Üzleti hírek. Baróthy Elek Újpesten Rákóczi ucca 24. szám alatt átvette a Tóti Imre-féle jóhírű és menetelű vendéglőt. Rákos­palotán a Bethlen u. 114. sz. alatt volt üzlete általánosan ismert fiatal kartársunknak, aki 3 éven át vezette és családi okok miatt volt kény­telen új elhelyezkedést keresni. Ezt a vállalko­zását siker fogja koronázni, mert arra képesíti őt kitűnő szakértelme és ismert munkaszere­tete. (F) Szabó József híres debreceni vendéglőjét is elérte a nagy népszerűség végzete. Üzlete a rohamosan növekvő forgalomban oly szűknek bizonyult, hogy át kellett az egészet építtetnie és kibővítenie nagy költségekkel. Az áldozat­kész, kitűnő nevű szakember e hó végén nyitja meg fényes ünnepségek közt teljesen újjászüle­tett vendéglőjét, amely remélhetőleg ismét hama­rosan szűknek fog bizonyulni egyre növekvő közönsége számára. (F.) 1037. décember 5. Sinkovics Jenő vendéglős átvette Kispesten a Horváth István-féle Damjanich u. 8. sz. alatti régi, jónevű vendéglőt és azt a modern kor igényeinek megfelelően átalakította. A fényes megnyitás óta pompás hideg és meleg ételei, kecskeméti kitűnő borai és sörei révén rohamo­san nyer népszerűségében a sokat ígérő üzlet, amelyet Sinkovics 13 évi szakmai gyakorlat és több nagy vidéki városban elért sikerei után kezdett meg. (F.) Orbán Balázs Rákospalotán, a Dessewffy u. 160. sz. alatt a volt Samu-féle vendéglőt átvette és mint saját korcsmáját „A víg székelyhez11 címezve nyitotta meg. Erdélyi székely konyhája, fajborai, erdélyi különlegességei nagy hírt ésnagy közönséget szereztek neki. Régi székely udvar­helyi vendéglős Orbán Balázs, az igazi székely Orbánok közül! Üzletében a veje, Csergőffy Sándor gyógyszerész fog segédkezni. (F) Egy debreceni úriasszony gőzfőzőt talált fel és modern szakácskönyveket adott ki. Debrecenből írják: Egy debreceni úriasszonynak: Stiasny Sándorné szül. bánffyhunyadi Hunyadi Erzsébetnek a „Jó házi konyha" című szakácskönyve került a kezünkbe. Vaskos füzetekből áll, minden egyes füzetben 160 különböző ételreceptet ír meg. Újszerű, ízletes ételek nagy ügyes­séggel összeválogatott tárháza ez a tíz füzetre osztott szakácskönyv, amelynek legnagyobb értéke talán abban van, hogy a takarékossági elv szigorú betartása mellett ízletes ételek és pompás csemegék elkészítési módját magyarázza meg. Hogy mennyire népszerűvé vált Stiasny úrhölgynek újmetódusú étel-receptkönyve, — bizonyítja, hogy füzeteiből már az ötödik kiadásnál tart. Ugyancsak az ő feltalálása az a gőzfőző is, amelyben minden külö­nösebb felügyelet és gond nélkül lehet elkészíteni a különböző kochok, puddingok és pástétomok,, sok mun­kát és körültekintést igénylő Ínyencségeit. O írta meg az első magyar „Cserkész főzőkönyvet" is, amelyet a közönség számára nemrégiben könyvalakban is megjelen­tetett. Ebben a könyvében, úgymond a szerzőnő, segí­teni akar a cserkészeken, akik táborozásuk közben arra vannak utalva, hogy saját maguk készítsék el az ételeiket. Arra törekszik, hogy minden helyzethez alkalmazkodva, a receptek szerint ízletes, olcsó eledelt tudjanak főzni. Szakácskönyvében például nagy súlyt helyez a diétikus ételek elkészítési módjának megmagyarázására. Áldásos és közhasznú tevékenységet fejt ki ily módon ez a debre­ceni úriasszony, akinek neve a magyar konyhaművészet annaleszeiben, mint a magyar konyha kiváló szakértője lesz megörökítve. Szakácskönyveit, amelyeket a budapesti Singer és Wolffner cég adott ki, az érdeklődők füzeten- kint hatvan fillér árban vásárolhatják meg. A debreceniek az új korcsmái záróráért. A Deb­recen és Vidéke Korcsmárosok és Italmérők Ipar­társulata minden vidéket közvetlenül érintő igen okos és praktikus újításért kezdett most mozgalmat. Meg akarja változtatni a korcsmái zárásnak azt a mai rendszerét, hogy az teljesen a helyi hatóságok­tól függve 8—9 óra közt váltakozzék, hanem orszá­gos rendezést kíván egységes alapon. Az új korcsmái záróra a vidéken nyáron este 11 óra, télen este 10 óra lenne. Kovács János ügyvezető alelnök áll a mozgalom élén Debrecenben és megvan a jogos reménye arra, hogy akciójukat az egész ország szakmái támogatni fogják. HOGYHA MINDIG ISSZA.EGESZSÉGÉTS PÉNZÉ EGYRÉSZÉT JUTALOMKÉNT KAPJA VISSZA. GYÁRTJA A FŐVÁROSI SÖRFÖZÖ RT. KŐBÁNYÁN. Örkényi saját termésű BORAIMAT budapesti IX,, Ferenc körút 2, (Ráday ucca sarok) kereskedői rezsi elejtésével árusítom. FARKAS ALADÁR, bortermelő 1™°«°-. ***-** \

Next

/
Oldalképek
Tartalom