Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)

1927-12-20 / 24. szám

vendéglősök LAPJA tost, december 20. 2 Nagy fizetésképtelenség a vendéglői szakmában. Dénes Gy. Aladár és neje budapesti vendéglősök háromszázezer pengő tartozással fizetésképtelenné váltak. — Az adósok nagyobb vagyont mutatnak ki, mint amennyi a tartozásuk. — Egy karriér. A kávéházi, illetve vendéglői front ebben az év­ben meglehetősen csöndes volt, alig fordult elő az ország területén 1927-ben nagyobb fizetésképtelen­ségi eset. Most azután egyik ismert budapesti ven­déglős, Dénes Gy. Aladár és neje, született Steiner Stefánia jelentették be a budapesti kir. törvény­széken a fizetésképtelenségüket és megkérték maguk ellen a csődön kívüli kényszeregyességi el­járás lefolytatását. Az adósok ideiglenes mérlege 297.000 pengő tartozásról és 304.000 pengő vagyonról szól. Az adósok egy évvel ezelőtt 10 évi időtartamra bérelték ki az Andrássy út 25. számú bérpalota földszinti termeit a Pénzintézeti Központ Székház R.-T.-tól. Az adósok szerint a még kilenc évre érvényes szerződés eszmei értéke megfelel 55.000 pengőnek. Ugyancsak az említett épületben a bárengedély eszmei értéke 40.000 pengő. A mérlegnek szigorúan vett leltári értéke 209.000 pengőnek felel meg és az egyes tételei a következők : Az ezüst- és konyhafelszerelés értéke 50.000 pengő, a porcellánfelszerelés 12.000 pengő, üvegfelszerelés 6000 pengő, bútorberendezés 17.000 pengő, villany- és szellőzőberendezés 26.000 pengő, tüzelő- és fűtő- berendezés 40.000 pengő, söntésfelszerelés és be­rendezés 12.000 pengő, terrasz-felépítmény 25.000 pengő, szőnyegek és dísztárgyak értéke 18.000 pengő. Az adósok mostani élelmikészlete 3000 pengőre értékelhető. Az adósok által összeállított mérleg szerint tulajdonképpen csak átmeneti fizetésképtelenségről van szó, mert a vagyontétel 7000 pengővel túl­szárnyalja a tartozások végső összegét, azaz a tiszta vagyon 7000 pengő. Az adósok hajlandók 100 százalékos kvótát ki­egyenlíteni a következő feltételek szerint: 50 száza­lékot az egyesség megkötése után 7 hónap alatt egyenlítenek ki, a másik 50 százalék azután válik esedékessé és 10 l^ónap leforgása alatt teljes egészé­ben kiegyenlítendő. Amíg az adósok a vállalt 100 százalékos kvótát ki nem egyenlítik, addig az adósok üzlete — vendéglő és a bár — a hitelező egyesület ellenőrzése alatt maradnak. Dénes Gy. Aladár és neje az Andrássy úti vendég­lőt, illetve bárt 1919. februárjában alapították. Dénes Gy. Aladár 1924. óta ismert bérlője volt a Sziget Club, Nyilvános Étterem-és Kávéházüzemeket Bérlő R.-T. (Budapest, Margitsziget) bejegyzett cégnek, amelyre saját állítása szerint két és fél milliárd koronát fizetett rá, mielőtt a szigeti ét­termet és kávéházat átadta volna Sebes és Vogel nevű bérlőknek. A Sziget Club, Nyilvános Étterem- és Kávéház­üzemeket Bérlő R.-T. ez év augusztus végén 161.392 pengő tartozással fizetésképtelenné vált, de Dénes Gy. Aladárnak a céghez akkor már csupán annyi köze volt, hogy 4010 pengős követelése maradt. Dénes Gy. Aladár most azt mondja, hogy az Andrássy úton levő vendéglőjével és bárjával azért fizetésképtelen, mert három éven át rengeteg pénzt fizetett rá állandóan a Margitszigeten levő nyári vendéglőre és kávéházra és amelyet azért adott tovább, mert már nem bírta volna a ráfizetést és mert úgy győződött meg, hogy a szigeti étterem és kávéház csak akkor fizeti ki a vállalkozót, ha május 1-től kezdve szeptemberig szakadatlanul napos, kellemes az idő. De Dénes Gy. Aladár fizetésképtelenségének másik oka az Andrássy-úti vendéglő megnyitási idejében rejlik. Ugyanis úgy tervezte, hogy a fénye­sen berendezett vendéglőt a téli évadban, 1927. január elején nyitja meg. Kiderült, hogy az át­alakító és berendező munkák csak 1927. áprilisra készülnek el és így csak négy hónappal később, a téli évad végén nyitotta meg Dénes Gy. Aladár az Andrássy úti üzletét, ame yre azóta ráfizetett. Dénes Gy. Aladár vendéglősi működése ott kezdődött tulajdonképpen, amikor megfelelő tőkéjé­vel betársult a Gresham Venezia kávéhdzba, majd a Nagy Endre kabarénak is tulajdonosa volt. Mint­egy öt évvel ezelőtt kibérelte a Lipótvárosi Casino nyilvános éttermét. Dénes közben jó konjunk­túrákat élt át, vagyonra tett szert, amelynek jelen­tős részét lakásba fektette. Az a vendéglő, amely a Pénzintézeti Központnak Andrássy-úti házában van és amellyel Dénes most bejelentette a fizetés- képtelenségét, a tönkrement ,,Bucsky-féle“ ven­déglő volt azelőtt, hogy Dénes Gy. Aladár oda be­ment és átalakító munkáit megkezdte. Hogy az átalakítási nagy költségeket győzze, eladta Dénes Gy. Aladár a Személynök ucca 7. szám alatt volt lakását, melyért mintegy 6 milliárd koronát kapott. Személyét illetőleg ügyes, vállalkozó szellemű, élelmes embernek ismerték. Csak a közelmúltban hagyta el a nyomdát a népjóléti miniszter úr rendelete, amelyben az alkohol­tilalmi 16 éves korhatárt 18 évre emelik fel, azaz megtiltják, hogy vendéglőben és korcsmában 18 éven alulinak bort, sört vagy más szeszes italt ki­szolgáljanak. Én csak az én zalai vidékemről veszek példát, mert azt legjobban ismerem és mégis azt mondom, hogy ez a rendelet a vendéglősök és korcsmárosok szégyenrendelete. Hogy miért ? 1. Azért, mert a rendelet csak az italok eladásával foglalkozó egyének ellen szól. Nem tiltja azt, hogy a polgárfiú, aki még csak 16 éves, de már kaszál, kapál, fát vág stb., szóval mint egy meglett ember dolgozik, természetes igyék is, nem a vendéglőben, hanem otthon a szülői asztalnál. Az sem ritka eset, hogy az ilyen fiú a pincekulcsot meglovasítja, cimboráival kimegy a szőlőhegyre és ott holtrészegre isszák magukat úgy a borból, de ha van, a sokkal rosszabb pálinkából is. Hát ez nem árt ? Csak a vendéglős bora ? 2. Téli estéken 16—18 éves legénykék a vendég­lőbe nem mehetnek 2 deci fröccsre vagy 2 deci borra, mert többet nem is mert kérni, mulatozásról szó sem lehet. Nem mert hangosan beszé ni sem, mert félt, hogy a felnőtt emberek vagy a vendéglős leintik. A nagy ivást a pengőraktára nem engedi, arról az adórendszerünk eleve gondoskodott, így hát nem maradt más hátra, elmentek a tollfosztóba és ott a tivornya helyett a sokkal üdvösebbet, a leányokkal való játszást, hazakísérést stb. kul- tiválják. Én kíváncsi vagyok, van-e az országban olyan orvos, aki azt állítja, hogy 2—3 deci bor méreg egy 16 éven felüli embernek ? Ha igen, miért nem az 18 éven felül ? Vagy az ismertetett esetek nem károsabbak-e azokra a fiatal emberekre, mint a szolid 2 deci fröccs ? Sajnos, fent az országos vendéglős egyesületekben nem a közös ügyért harcolnak, hanem a hatalomért, hogy ki legyen a vezér, ahelyett, hogy belekiáltanák az ügyeinket hatalmasan intéző körök termeibe, hogy minket is hallgassanak meg, mi ezt jobban tudjuk! Fel kell világosítani nyíltan az ország vezetőit arról, hogy nincs olyan rossz kezekben az italmérési engedély, mint ahogy gondolják. Úgy gondolkoznak felőlünk, mintha mi méte- lyeznénk meg az egész világot rosszal, a bűnök halmazával. Ezek ellen kell küzdeni! Nem a hata­lomért, amit ha elnyernek a mi nagyfejüink, akkor besüppednek a karosszékbe és a mellüket verik, hogy mégis én vagyok a vezér, de komoly munkát legkevésbbé tudnak produkálni. Ezt vegye az magára, aki így dolgozik értünk — tisztelet a ki­vételnek. Nagyobb hitelezők a Kőbányai Polgári Serfőző R.-T. (Budapest) 29.904 pengő, Neumann Sándor (Budapest) 5174 pengő, a Hantos Testvérek-cég (Budapest) 13.412 pengő, Budapest Székesfőváros Gázmüvei (visszakövetelési joggal) 42.293 pengő, dr. Kovács Jenő (Budapest) 8217 pengő, Kállay László (kaució) 4000 pengő, Szűcs József (kaució) 5200 pengő, Rehberger Béla (kaució) 2000 pengő, Flascher E. (kaució) 4000 P, Prückler K. (kaució) 2000 pengő, Quittner S. (kaució) 6000 pengő, a Pénzintézeti Közp. Székház R.-T. (házbér) 3900 P, a Fabank R.-T. (kézizálogbiztosíték) 16.000 P stb. Lejáratok. December 20-ig befizetendő a zenés kávé­házak vigalmi adója .Január 6-ig esedékes a nem zenés kávéházak vigalmi adója. 8-ig befizetendő a december hónapban eladott pezsgő után esedékes adó és bejelen­tendő a meglévő készlet. 15-ig befizetendő a december havi fényűzési és forgalmi adó, illetve átalány, a személy­zet illetményeiből levont kereseti és rokkantellátási adó. Akinek fényűzési adója átalányozva nincsen, a fényűzési íveket e napig tartoznak benyújtani. — A forgalmi adó átalányozását az idén nem kell külön kérni. December folyamán benyújtandó a vigalmi adó átalányozására vonatkozó kérvény. A soproni kongresszuson már nem voltam jelen, de ott voltam a múlt évi augusztusin Budapesten, hol olyan szép számmal jelentek meg a kartársak és ott voltak a minisztériumok képviselői. Fogad­kozás, ígérgetés az volt bőven, de egy évi munka, mondják meg, mit termett ? Luxusadót a forralt borra, amit egy szegény uvarosember, ha télen csontig fázik, meg akar inni. Igen, ez is luxus ! Ez az évi termés ! Már lemondok az idei termésről eleve, mert virágzás idején már érett gyümölcsként hul­lott le az alkoholtilalmi korhatár felemelése és ha így megy, jövőre már a koldusbot lesz a terméshozam. Ezt a szakmát állítólag úgy kezelik, mintha mi az állam kiválasztott gyermekei volnánk és azért kapjuk a tengersok új boldogító italmérési engedélyt! Jól is teszik, ha így kezelnek bennünket, mert nincs vezető szakembereink közt senki, aki azért harcolna, hogy bebizonyítsa : mi az állam és község adóbeszedő szerve vagyunk, tehát így bánjanak velünk ! És végül : a szakmai ügyeinkbe minden fórum beleszólási jogot tudott szerezni a falusi baktertól a miniszterig — csak a vendéglős és korcsmáros nem tud oda rést találni. Bár a közeljövő jobb termést hozna — ez a kíván­ságom ! Bődey Gyula vendéglős, Zalabér. Öt ház, három korcsma. (Panaszos levél.) Törökszentmiklósról kaptuk ezeket a figyelemre­méltó sorokat: Már régebben készülök, hogy föltárjam a velünk történő méltánytalanságokat. 36 éve lakom az itteni vásártéren s eddig sze­rényen megéltem a korcsmaüzletemből, föl­neveltem nyolc hazaszerető, derék magyar fiút, akik közül a legidősebb a harctéren halt meg, egy másik béna lett. A roppant nagy adók, forgalmi, borfogyasztási és a korcsmái illeték alatt roskadozva egyszer csak látjuk, nyakra- főre adogatják ki az új engedélyeket. Ez év­ben csak én körültem 500 méteres körzetben három új korcsmajogot engedélyezett a pénz­ügyi kormányzat, úgy, hogy most az első számú háztól az 5-ös számig három korcsma van és öli egymást. Én magam 65 éves rokkant em­ber vagyok, soha nem büntettek. Mit lehet itt tenni? Hiszen az új engedélyeseknek is tönkre kell menniök? Bár volnának mindenütt szak­képviseleteink, hogy megakadályozhatnák az exisztenciák biztos tönkretételéti (Aláírás.) Nincs olyan rossz kezekben az iialmérési engedély. Vidéki hozzászólás a szakma bajaihoz. — Az alkoholtilalmi korhatár és a forralt bor luxusadója.

Next

/
Oldalképek
Tartalom