Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-06-05 / 11. szám
1027. június 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 A Sipos, Novotny, Oajjai, Czakó, Juhász, Folesinszki, Laczkó, Sramkó jelölő bizottság tanácskozása után titkos szavazás kezdődött, amely teljesen elsöpörte az Orbán-csoportot. Elnök lett újból Mikola Mihály 23 szóval Orbán 15 szavazata ellen, alelnökök Sípos Péter Pál 20, Novotny Béla 23 szóval, míg Flesser 17, Laczkó 13 szavazatot kapott. Pénztáros lett: Sramkó, számvizsgálók Oajjai István 24, Czakó és Szeibert 15—15 szóval. Választmányi tagok lettek: Földváry Mátyás Aladár, Szőke György, Kulacs József, Horváth Sándor, Fazekas Ferenc, Kulka István, Veres Kálmán, Juhász István, László András, Tóth Sándor, Sumi Károly, Horváth József, Fetter János, Radvány Károly, Morvay Károly, Szőcs Sándor, Thuróczy Rezső, Kocsis Sándor, Gröschl Károly, Kocsis János. Választmányi póttagok: Bucsik István, Petrits Béla, Békefi Miklós, Kisfaludy Gyula, Wagner János, Thaller Ferenc, Keincz Samu, Pintácsy és Szelláry. A választások kellő igazolása után Mikola Mihály megköszöni a megjelentek kitartását és iparkodását az igazságért, munkát, békét, eredményeket ígér és nagy tisztogatást. (Éljenzés, taps.) Novotny Béla alelnök szintén ígéri, hogy munkaerejét az ipartársulat rendelkezésére bocsátja és visszautasítja a Peterdi díszelnök ellen célzó ellenpárti vádakat. Nehéz dologra vállalkoztak, de egy éven belül mindent rendbehoznak. Az iparosság hálás köszönetét fejezi ki dr. Keresztess Miklós iparhatósági biztosnak eredményes közreműködéséért és nobilis türelméért. A tisztikar többi tagjának szavai után az ellenpártból Flesser Márton és Mühlpercz Sándor gratulálnak és ígérnek békés együtt- munkálkodást. Orbán Z. Géza közbekiált, hogy ő most csatát vesztett, de majd módot talál a további harcokra. Általánosan lehurrogják, hogy munkálkodás kell, nem harc, ezzel véget ért a példátlanul viharos közgyűlés. A megjelentek Mikola Mihály és tisztikarának ünneplésére még sokáig együttmaradtak. MI ÚJSÁG? A záróra megszüntetése. Már beszámoltunk arról a harcról, amelyet a kávésok indítottak a záróra eltörléséért. Ez a harc sikerrel is járt és a hatóságok június elsejével megszűntették a kávéházi zárórát. Azóta már valamennyi budapesti kávéház nyitva tarthatott egész éjjel. A zenés kávéházakban ki is használták már az első nap a zárórát feloldó rendelet szabadságát, a többi kávéházakban azonban éjjel két órakor zártak tegnap is. A zárórát megszűntető rendelet várható hatásáról a kávésok a következőket mondották: Régi kívánsága volt a kávésoknak, hogy a zárórát töröljék el. Az utóbbi években rengeteg kávéház ment tönkre és a záróra az utolsó kis injekció-----------------------------------------------------\ SUetnF kávé, tea, kakaó, olívaolaj legfinomabb tésztaárú, mustár stb. Vendéglősöknek és szállodásoknak előny ár Kérje képviselőnk látogatását l V ___________________J tó i fosztott meg bennünket. A záróra eltörlésétől a forgalom jelentékeny megnagyobbodását várjuk. Tegnap még csak a zenés kávéházak tartottak reggelig nyitva, mert a közönség csak lassan szokja meg az új rendet. Néhány hét múlva valószínűen már ép úgy telve lesznek a kávéházak éjjel is, mint a békeévekben. A vendéglősök részéről kapott információnk szerint a vendéglősök most szintén követelik a záróra megszüntetését, annál is inkább, mert eddig a nyári vendéglők éjjel egy óráig valósággal zsúfolva voltak és onnan csak a záróra miatt távozott a közönség. Különösen a nyári vendéglőkre nézve exisztenciális kérdés a vendéglők zárórájának mielőbbi eltörlése. Peterdi Elek — díszelnök. A Budapesti Korcsmáros Ipartársulat május 20-iki közgyűlése Peterdi Elek volt elnökét és alapítóját egyhangúlag díszelnökévé választotta. A munka és az áldozatkészség megbecsülését jelenti ez a döntés. Meghalt Wampetics, az öreg pesti vendéglős, a békés és boldog Budapestnek ez a kedves népszerű alakja. Mindenki emlékszik rá, aki valaha régen, ennek a városnak legendás idejében a liget szép, nyári délelőttjén betért hozzá egy pohár sörre. Egy pohár sör a Wampetics- nél, vasárnap délelőtt, a régi Állatkert mellett . . . Talán igaz se volt. A sör elhabzott, a régi jó idők elmúltak és most Wampetics korcsmáros úr is elment örökre. Régi pesti családból származott. A bérkocsisipart űzte, tehát magyarul szólva, fiakkeres volt. De egy nap leszállt a bakról és korcsmát nyitott a Délibáb uccában s ezzel megvetette lábát a vendéglősiparban. Az első Wampetics- féle vendéglő: a „ Tyúkketrec“, csakhamar híres pesti hely lett Js főképpen írók és művészek látogatták. Sok emlékezetes, vidám vacsora zajlott le a Tyúkketrecben s korcsmáros volt kollégái, a fiakkeresek, sűrűn hozták nyári estéken a vendégeket. Néhány évvel később nyitotta meg a második Wampetics-féle vendéglőt, a mai Feld- színház közelében, innen ment át azután az Állatkertbe s ott nyitotta meg azt a Wampetics-vendéglőt, amely korcsmárosi hírnevét és népszerűségét végérvényesen megszilárdította. Ez az állatkerti vendéglő lett azután fogalommá Pesten, ebből lett az igazi Wampetics. Az írók és művészek a Tyúkketrecből ide is követték, legbensőségesebb vendége Újházi Ede volt s az ő tiszteletére nevezte el kedvenc ételét, a zöldséges, tésztás tyúklevest Újházi-levesnek. A híres Ujházi-fröccsöt is ott kint a ligetben kreálta. A „Wampetics" híres volt jó konyhájáról, nagyszerű italairól, specialitása a káposztásrétes és a fiatal liba. Öreg korára visszavonult a mesterségtől. Gyakran lehetett látni az ügetőversenyen, még fiakkeres korából maradt meg benne a lovak és a lósport iránti érdeklődés. Most pedig elment az öreg Wampetics. Pestszentlőrincen halt meg. Budapest egy derék polgárral szegényebb és egy kedves emlékkel gazdagabb lett. Búd pénzügyminiszter megígérte az italmérési sérelmek orvoslását. Az Italmérők Országos Egyesülete több országgyűlési képviselő részvételével az elmúlt héten tisztelgett Búd János pénzügyminiszternél, hogy sérelmeikről informálják. Rámutattak arra az anomáliára, hogy már megadott, átvizsgált és helybenhagyott engedélyek részben elvonás alatt állnak, részben továbbra is revideáltatnak, úgyhogy teljes a jogbizonytalanság a szakmában és a rendes polgári munka gyakorlása lehetetlen. Kérték a pénzügyminisztert, hogy az érdekeltségek bevonásával ankétet hívjon össze, amelyen a szakma sérelmeit és a kincstárt érdeklő kérdéseket tárgyalnák. Kérték továbbá, hogy az italmérési jog megszerzését könnyítse meg és tegye lehetővé, hogy az egy házközösségben élők több engedélyt is kaphassanak. Búd János pénzügyminiszter megígérte a küldöttségnek, hogy kívánságaikat, amennyiben nem ütköznék a törvénybe, teljesíti. A kenyér és péksütemény ideiglenes forgalmiadómentessége. A pénzügyminiszter 1927. évi 66.460. VIII. b. számú rendelete a következőket tartalmazza: A kenyér és péksütemény forgalmából eredő bevételek az 1927. évi június hó 1-től kezdve további rendelkezésig nem esnek általános forgalmi adó alá. A kenyéren és péksüteményen kívül az őrleményekből előállított bármilyen áru (szárított, sült, főtt tészta, cukrászsütemény, tápszer) eladásából származó bevételek után az általános forgalmi adót (esetleg a fényűzési forgalmi adót) továbbra is meg kell fizetni. A kenyér és péksütemény eladásával foglalkozó keresetűzők az általuk vásárolt kenyérről és péksüteményről szintén kötelesek számlát kérni és azt öt évig megőrizni. A számlának okvetlenül fel kell tüntetni annak nevét vagy cégét, akitől az adózó a kenyeret, illetve péksüteményt beszerezte, fel kell tüntetni a beszerzés időpontját, a szállított árú mennyiségét, minőségét és vételárát. xongorák előkelő szalonja! Legújabb jazz-band automaták. Bérlet. Hangolás. Javítás. Csere. Becslés. Részletjubilálnak az italmérők. A Bor- Sör- és Italmérők Országos Egyesülete fennállásának tizedik évfordulójára, valamint új helyiségének felavatása alkalmából díszvacsorát adott. Sebök Dezső dr. főtitkár üdvözölte a jelenlevőket, majd Ugrón Gábor tartott beszédet, amelyben melegen ecsetelte a szabadságjogokért folytatott küzdelmet. Utána Kállay Tibor ny. pénzügyminiszter beszélt a polgári munka megbecsüléséről. Elek Arthur az egyesület elnöke a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a magyar ipar érdemeiről beszélt. Majd De'sy Géza dr. országgyűlési képviselő, Szilágyi Lajos, Hecht Dezső, az egyesület társelnöke, Bittner János, Kemény Dezső iparkamarai titkár, Vég János, Hamvas István, Holzinger Gábor és Szauer Vilmos dr. tartottak beszédeket. A jubileumi ünnepség a késő hajnali órákban ért véget igen jó hangulatban. A pezsgőadó eltörlését kérték a kávésok. A pénzügyminisztériumban május 19-én délben a budapesti kávésok küldöttsége tisztelgett. A kávésipartestület vezetősége Mészáros Győző elnök, Steuer Marcell alelnök, Pallay Miksa és Tarján Vilmos szakosztályi elnökök megjelentek Pollermann Pál dr. helyettes államtitkárnál és kérték a pezsgőadó eltörlését. A küldöttség szónoka, Mészáros Győző elnök hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a magyar pezsgőnek vissza kell adni azokat a piaci lehetőségeket, amelyekkel azelőtt rendelkezett, mielőtt a pezsgőt súlyos adóval sújtották volna. A mai adók teszik elsősorban lehetetlenné a pezsgőexportot, amelynek nemzetgazdasági jelentősége viszont elvitathatatlan. így a kávésok a többi érdekeltségekkel teljesen karöltve kérik most a pénzügyminisztériumtól a pezsgőadó eltörlését. Az elnök ezután még részletesen kifejtette mindazokat az indokokat, amelyek szükségessé teszik a pezsgőadó eltörlését. Poller- mann Pál dr. helyettes államtitkár válaszolt ezután a küldöttség szónokának szavaira: — Elvi akadálya nincs a pezsgőadó eltörlésének — jelentette ki a helyettes államtitkár —, hiszen már egy 1923-ban kelt rendelet, amely a fővároshoz intéztetett, kimondja, hogy az egyéb adókon kívül a pezsgőadónak külön elbírálása nem szükséges. Amennyiben a föld- mívelésügyi és kereskedelemügyi minisztérium hozzájárul a pezsgőadó eltörléséhez, úgy annak nem lesz akadálya a pénzügyminisztérium részéről sem. A kávésok megnyugodva vették tudomásul a helyettes államtitkár reménytkeltő szavait és így lehetséges, hogy a legközelebbi jövőben a háborús idők egyik csökevénye, a pezsgőadó is odakerül a többi érvényét múlta háborús rendelkezés lomtárába. Restaurant Hungária. A zürichi lapok minap ideérkezett hasábjain ügyes és elegáns hirdetés jelenti a magyar állami Mintapince új vendéglőjének megnyíltát, ahol a zürichi polgár hamisítatlan magyar ételeket és ami a legfőbb, kitűnő és hamisítatlan borokat találhat. Bécs, Kopenhága és Berlin után Zürichben is fölállította tehát a földmívelésügyi minisztérium az igazi magyar konzulátust, amely a magyar föld termékeit van hivatva terjeszteni. Végre! Csak azt kérdezi az ember, miért ily későn és miért csak a borra ? A háború előtt a magyar állam gazdasági tudósítókat tartott Európának majd minden fővárosában ezeknek az uraknak nagy része átlépett a diplomácia szolgálatába és ahelyett, hogy ott gazdasági politikát csinálna, megdöbbentő gyorsasággal magába itatta a Ballhausplatz merev és előkelő szellemét, amely semmi kézzelfogható, a mindennapi élettel összefüggő munkáról tudni sem akar. Miért nem alakul át minden magyar követség a magyar termékek főügynökségévé ? Miért nem követi a földmívelésügyi minisztérium példáját a külügyi és maga a földmívelésügyi minisztérium miért nem terjeszti ki ezt az okos és modern politikáját minden egyéb magyar termékre, a magyar hústermékekre, a magyar főzelékre és a magyar gyümölcsre ?
