Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-02-20 / 4. szám
WWIII. ÉVFOLYAM 4. SSÁM VEHDÉOLÖ-, SZÁLLÓ., KÁVÉSIPABI ÉS KÖZGAZDASÁ6I SZAKLAP %. üxtmíí&lzí': TCtmw»: -r* M. kir. postatakarékpónzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési (líj félévre 12 pengő (150.000 K) ALAPÍTOTTA: IHÁSZ Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2—81 Budapest szállodás és vendéglőstársadalma megint sorsdöntőén fontos nap előtt áll. A budapesti szállodások és vendéglősök ipartestületének a febr. 28-iki közgyűlésén kell évekre megalkotni azt az új vezetőséget, amely a közeljövő heves és nagy harcaiban győzelemre tudja vinni a szakma táborát. Elismerjük, hogy nagyon nehéz a mozgás és az állásfoglalás itt, ahol annyi egyéni érdek és szakmai óhajtás keresztezi egymást. Egyes vezetőemberek, akik elismerten nem a szakma élére valók talán, mégis állandóan az élen kell hogy maradjanak, mint holt súlyok, lekötő nehezékek. Mert az ő ottmaradásuk, sajnos, igen életbevágó érdeke olyan szakmai csoportoknak, amelyek agilisak és csakugyan nagyon jelentősek az egész vendéglőstársadalomra. Rokonság, véletlenül megszerzett külföldi összeköttetések és a közepes szellemi erőket annyira jellemző ártalmatlanság, — szintén nagyon fontos korteskedő momentumok egy-egy előretolt vezetőemberünk mellett. Hiszen igazán nem lehet szó arról, hogy ezek az urak a mi szakmáink ellenségei volnának. Ők jóakaratúak és a tehetségükhöz mérten mozognak is, csakhogy jogosan vetődik fel az az aggódó kérdés, — elég-e Budapest annyi ezer szakmabeli érdekeltjének az itt említett »tehetség" ? Viszont meg kell gondolni a döntés előtt, nem jön-é rosszabb esetleg a mostani »közepes" után? Hátha éppen a győzedelmes új tehetségek idéznek majd elő olyan kavarodást és harcokat a szakma körül, hogy még az esetleges diadalokat is nagyon keservesen kell megfizetnünk? Európaian nagy látókör, műveltség és igazi diplomataképesség kell a budapesti szakma élére, — ez bizonyos. A vezetőnek kell látnia mindig, hogy mit, mikor és hogyan lehet a vendéglőskar érdekeiért. És meg kell szűnnie annak a helyzetnek, hogy a szakmát tulajdonképpen egy nem szakmabeli, — igen intelligens úr dirigálja és vezesse. Leszögezzük azonban, hogy ezt a vezetést már a mostani elnökség is vissza kezdte szorítani az eredeti hatáskörökre. Budapest érdekelt szakmájának teljes számmal kell felvonulnia most. Mindenki ott legyen, aki ott lehet! Nagyon súlyos elhatározás lesz, kedvelt egyének fölött kell dönteni, egyéni rokonszenvektől mentesen. De akármi lesz a választás, — csak jó lehet, ezt meg kell jegyeznie mindenkinek és belenyugodni a többség akaratába. A szakma meglehetősen egységes táborának ezentúl is egységesnek kell majd maradnia, sőt: félretéve minden melléktekintetet, egyesülve kell támogatni az új vezetőséget. Minden vezér győzhet, ha a katonái kitűnőek és egyesült akarattal törA közerkölcsiség védelme azt jelenti, hogy a társadalmi élet külső megnyilvánulásaiban az egyesek magatartása mindenkor megfeleljen a jó erkölcs és jó ízlés követelményeinek. Ennek biztosítása és ellenőrzése rendészeti ügy és elsősorban is a rendőrhatóságok hatáskörébe tartozik. A külső megnyilvánulás a nyilvános helyeket jelenti s miután a nyilvános helyek forgalmi körébe a vendéglős-, szálló-, kávés- és a rokonszakmák, főkép az italmérő és árusító üzletek helyiségei is beletartoznak, ez a kérdés sokkal közelebbről érinti ezeket a szakmákat, minthogy első pillanatra előtűnik. A közerkölcs védelme eddig is szabályozva volt különböző hosszú idők folyamán alkotott jogszabályokkal. Az új belügyminiszteri rendeletnek a lényege egyrészről az, hogy a korábbi rendelkezéseknek megfelelően a rendőrhatóságok mindennemű nyilvános színi, vagy egyéb előadást, mutatványt és mulatságot erkölcsrendészeti szempontból az eddiginél szokottabb mértékben ellenőrizzék. Meg kell akadályozniok azt, hogy olyan darabokat egyes számot, vagy mutatványt előadjanak, amely akár a tárgyánál fogva, akár a szereplők magatartása miatt nyilvánvalóan a jó erkölcsökbe ütközik, nemkülönben azt is, hogy a jó ízlésbe ütköző táncokat, avagy egyéb táncokat a közerkölcsiséget, "vagy a jó ízlést sértő módon nyilvánosan táncoljanak. Az engedélyes vállalatok, továbbá az egyes mulatságok rendezői kötelesek módot adni, hogy a rendőrhatóságok kiküldöttei, továbbá a belügyminiszter, mint legfőbb erkölcsrendészeti hatóság által különös megbízatással kiküldött személyek az ellenőrzést akadálytalanul gyakorolják. Az erkölcsvédelmi rendeletnek azonban egészen új, nálunk eddig érvényben nem lévő nek a diadalra, de a legjobb se, hogyha széthull a tábora. A döntés zárjon le minden kombinációt és minden belső harcot és a vendéglőskar eddig is mindig így cselekedett — belátva a saját érdekét. Az új vezetőségnek pedig figyelmébe ajánljuk a múlt tanulságait, mielőtt megkezdené a nagy munkát. A rokonszakmákkal élénkebb és testvériesebb összeköttetést kell keresnie, — a vidékkel állandó érintkezésben lennie és a szakma és a saját érdekében jobban együttműködnie a szaksajtóval, mint elődei tették. rendelkezései is vannak. Gyakran hallunk különösen az utcán, korcsmában káromkodást és trágár beszédet. Ezeket eddig csak legfeljebb mint boírányokozást lehetett megbüntetni. Ezután tilos jóval súlyosabb büntetés terhe mellett nyilvános helyen (utcán, kimérésben, vendéglőben, személyszállító közlekedési járművön stb.), vagyis általában minden olyan helyen, amely a nagyközönség részéről megközelíthető, minden káromkodás, továbbá minden olyan hangos trágár beszéd, olyan ocsmány kifejezés használata, vagy szeméremsértő mozdulat vagy taglejtés, amely alkalmas arra, hogy mások jó Ízlését és erkölcsi érzését sértse. Az aszfaltbetyároknak is befellegzett, mert tilos ezután nyilvános helyen, kávéházban, szállodában stb. tisztességes nőt (leányt vagy asszonyt) ismerkedési célból alkalmatlankodva akarata ellenére megszólítani, annak bármi módon alkalmatlankodni, tolakodó módon terhére lenni, őt akarata ellenére követni, vagy neki tisztességtelen ajánlatot tenni. Ez egészen újszerű, amerikai példát követő rendelkezés. Szemérmet sértő képeknek,tárgyaknak foyerba, kirakatba való kitétele eddig is tilalmazva volt, azonban magában ez a tény nem volt büntethető, csak akkor, ha a rendőrhatóság kiküldöttjének felszólítása ellenére az illető a kifogásolt tárgyat a kirakatból nem távolította el. Az újabb szabályozás szerint a nyilvánvalóan szemérmet sértő, érzéki izgatásra alkalmas, avagy egyébként a jó ízlést durván sértő sajtóterméket, képet, szobrot, vagy bármi más tárgyat utcai kirakatban, avagy egyéb oly nyilvános helyen, ahol azokat bárki láthatja, kiállítani, kifüggeszteni, kitenni, vetíteni, kínálni, vagy árusítani nem szabad. Ezeknek a rendelkezéseknek megszegése 15 napig terjedhető elzárás és 80 pengőig terjedÉttermekben, szállodákban, és vendéglőkben újra szabályozták a közerkölcsiség védelmét. A belügyminiszter rendelete a szakmában. Irta: v. dv. Csató Béla r.-kapitány.
