Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-11-05 / 21. szám
6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1937. október 30. QC Ül llVa'Vo-os szép zöld-febér színű és OU III. jó ízű Kövidinka és Rizlinggei vegyes óbor eladó Bővebbet a kiadóhivatalban d. e. 9—2-ig. ■ ha vendéglőt venni vagy eladni akar, I, a „Vendéglősök Lapjáéban hirdet!!! Sashalmon piac mellett, villamos megállónál rarléglonek, korcsmának kitűnően alkalmas szép ház nagy kerttel, olcsón eladó. Bővebbet a kiadóhivatalban. Prima minőségű külföldi és POROSZ SZÉN, KOKSZ, valamint la TATAI SZALONSZÉN, zifa aprított és hasáb kapható .-l.-nál Budapest, IV., Károly körút 14 szám. Telefon: József 2-59, József 2—09 TOKAJI KONYAK A LEGJOBB Első Tokaji Konyakgyár R.-T. Tokaj Engl Bernát ésTsa R.-T. Budapest. Központi Szeszfőzde Ajánlja: mindennemű gyümölcspálinkáját és likőrjeit k. busies Ivin h!!!' is mrcellinnhtára Mptsl,l,Ugnii2.!zi Arendég[lősáx*úli x koronahitelesített stucák: Hungária 2 és 3 decis 61 és 75, vékony 57—67, öntött vagy préselt 48—57 f. Borospalackok, 0*2—1 literig: Pyramid 46—83, hotelUveg vagy egyéb forma 54—92 f. Stamperlik 22—27 vagy 36 —40 f. Borospohár 13—16 (bármely forma), vizes 18, pezsgős 18 f. Talpas borospohár 39—43 f. Porcellán duplaerős tányér 52—70, egyéb tányér 52—64 f. Ezenkívül minden vendéglőscikk a legolcsóbban és mégis mind elsőrendű árú. Tegyen próbarendeIést! A Pátria-nyomda gyásza. A Pátria-nyomda fájdalommal jelenti azt a nagy veszteséget, hogy igazgatósági tagja és alelnöke: hórai Horánszky Dezső dr. m. kir. udvari tanácsos, országgyűlési képviselő, az OKH. alelnök-vezérigazgatója stb. október 25-én, életének 58-ik évében, hirtelen elhunyt. 28-án temették el a Kerepesi úti temetőben a közélet általános részvéte mellett. Harc a csárdás és a simmi körül. A veresegyházi nagy korcsmában 1925. év decemberében egy este a legények összevesztek azon, hogy mit húzzon a cigány, simmit-e, vagy csárdást. Farkas István földmíves a verekedőket szét akarta választani, de mind a két párt neki: esett és őt akarta ütlegelni. Bátyja, Farkas János fölkapott egy szódásüveget és a dulakodók közé dobta. E pillanatban lépett a terembe Nyíri László, akit fején ért a szódásüveg. A gazda súlyos sérüléseket szenvedett. — A törvényszék két havi fogházra ítélte a legényt, akit felmentett a tábla, mert a bátyja védelmében követte el a cselekményt. A Magyar Borkereskedők Országos Egyesületének igazgatósága ülést tartott, amelyen mindenekelőtt a székesfővárosi tanácsnak az újbor feltételes adómentessége tárgyában kibocsátott 130.117/1927. VI. számú határozatával foglalkoztak. Megállapította az érdekeltség, hogy ebben a határozatban foglalt hatósági előírások gyakorlatilag végre nem hajthatók és azok között olyan rendelkezés is foglaltatik, amely szerint az erjedésben lévő újbort le kell pecsételni, ami tudvalevőleg közveszélyes. Az igazgatóság a határozatnak hatályon kívül helyezése iránt a székesfőváros pénzügyi osztályánál sürgős lépéseket tesz. Amikor a háztulajdonos és korcsmáros személye szét nem választható. Zornbor Józsefnek korcsmája van a Vörösvári úton saját házában. Ebben a korcsmahelyiségben szokta eltölteni törzsvendégi minőségben a nap egy részét Betyár Gyula vasesztergályos. Az elmúlt negyedben valami borszámla miatt nézeteltérés támadt Zornbor és Betyár között, aminek a következménye az lett, hogy az illuminált állapotban lévő Betyár megverte a ház- és korcsmatulajdonost. A vendéglős nem elégedett meg azzal, hogy feljelentette a lakóját, hanem fel is mondott neki azon az alapon, hogy ellene, mint ház- tulajdonos ellen súlyos sértést követett el. Most tárgyalta ezt a Betyár-pört a budapesti I—III. kerületi járásbíróságnál Varga Kálmán alelnök. Betyár ügyvédje azt fejtegette, hogy igaz, hogy megverte Zombort, de nem mint háztulajdonost, hanem mint korcsmárost, aki neki a borért többet számított fel a rendes árnál. A lakásrendelet a háztulajdonost csak ebben a minőségben védi, ha a háztulajdonos egyben vendéglős is, ebben a minőségben nem hivatkozhatik a lakásrendeletre. A járásbíróság Betyár fiskálisának érvelését nem fogadta el, kimondván, hogy a háztulajdonos személye a vendéglős személyétől nem választható el, miután egy fizikai személy. Betyár az ítélet ellen fellebbezett. Mit kell szenvedniök a vidéki kávéházaknak? Bognár Mihály, a Kávésszövefség társelnöke (Győr) a legutóbbi kávésgyűlésen így jellemezte igen találóan a vidék helyzetét: — A vidéki kávéházak fényűzési jellegét a kincstár érdekeinek veszélyeztetése nélkül meg lehet szüntetni. Ma már legtöbb helyen este 9 órakor kezdődik a ,.fényűzésA fogyasztott kávé, tea, limonádé szorosan véve úgysem fényűzés, különösen nem fényűzés este a kávéházban fehérkávét vacsorázni, pedig, sajnos, igen sok kisfizetésű állami és egyéb hivatalnoknak csak tejeskávé jut vacsorára. Éppen eleget adózik a kávéházi vendég, mikor belép a kávéházba, mert ha ott reágyujt egy kincstári cigarettára a kincstári gyufával, már adózik, nem is szólva arról a cukorról, amelynek minden kockáját fél fillér kincstári részesedés terheli, amit a fekete kávéjába tesz, abba a feketébe, amit mi elkészítünk abból a kávéból, amelynek kilója után körülbelül 1 aranykorona vámot, vagyis a nyers értéknek egyharmadrészét fizetjük, nem is szólva a közbeeső 3—4-szeri forgalmi adóról. Tehát szerény véleményem I Egy vendéglősnél n Qoliihritocü IfÜnnorlÓnuT A „Salubi-itis" higiénikus köpőedónykölosönzö, fertőtlenítő és antisoptikut-aa töltői sem hiányozzon Q ||OUlUUIIlQu nUpUcUöllji vállalat csaküy díjért tisztán töltve oso ’éli és rendbentartja a helyiségeiben elhe- I lyezett köpöedónyeket, aminek igénybevétele annyival is mielőbb ajánlatos, mivel azokat házilag kimosni nem elegendő és ninrs is a I házban megfelelő helyiségük e kiürítés és kezelés ééljalra Megrrndelhelő „Salubritas“-iroda, Budapest, VII., Kazinczy u. 35. Tel.: J. 392 24 § Minden vendéglős és korcsmáros figyelmébe I! | „FARINA“tésztaárúgyár, Budapest “rXi4kÄ“St'Ä e Pagirika, termény és gyulai hentesáru lerakat. szerint ezen cikkeknél már nincs szükség külön fényűzési adóra. A bort, pezsgőt, likőrt és egyébb kimondottan fényűzési cikket, az előállítás helyén kell megadózni és ha az megtörtént, azután már igazán nem szükséges a fényűzési jelleg fentartása, nem pedig azért, mert vidéken egyáltalán nincs fényűzési publikum. A vidéken csak kispolgár és kiskávéház van. Összhangba a fővárossal hozni nem lehet, mert ami vidéken van, ez csak a főváros gyenge s rosszul sikerült utánzása. A vidéken nincs idegenforgalom; mi nem tudjuk az esti forgalmunkat vacsorák és más cikkek eladásával fokozni, mert az emberek este nem mennek kávéházba. És a zárórakorlátozás a vidéken ma is érvényben van. A vidéki kávéházak helyzete elszomorító és tarthatatlan. Győrött is a 12 kávéházból csak 4 maradt meg, a többit elseperte az üzleti rezsi és a vendégek, mint fogyasztók, megszűnése. Mi, akik megmaradtunk, közülünk is, a legnagyobb kávéház, fizetésképtelen, egy másik pedig május 1-én szűnik meg. Nem bírjuk a nagy terheket, mert a forgalmat fokozni nem lehet, viszont e teher napról-napra növekedik s ennek főoka az indirekt adózás. Árainkat emelni nem szabad, mert akkor az a néhány vendég is kimarad. Ezen adókat ma már áthárítani nem lehet, tehát a zsebünkből kell fizetni. A közönség csak a nélkülözhetetlen szükségleti cikkeket fogyasztja: reggeli és uzsonnakávét és az a kevés esti szolid ujságolvasóközönség, amely még látogatja a helyiségünket, azok csak kávét, teát, limonádét fogyasztanak, a többit azért nem, mert dacára annak, hogy az italokat terhelő fényűzési és egyéb adókat a sajátunkból fedezzük, azok árai mégis oly magasak, hogy azok fogyasztása a legminimálisabbra csökkent. Ily csekély bevételekből természetesen az üzletet fentartani nem tudjuk. Ezzel szemben a közönség igénye fokozottabb, mint békében volt. Ma sok újság kell és kényelmes, fényesen világított helyiség. Cigányzene, jazz-band, kabaré, tánc, stb. Ezeknek a beállítása és fentartása óriási összeget igényel. Egy szegedi szikvízgyáros Nyíregyházán tudta meg, hogy betörtek lakásába. Nyíregyházáról írják: Grünfeld Miklós szegedi szikvízgyáros, aki Szegeden a Kálvária ucca 8. számú házban lakik, a szalmármegyei Fehérgyarmatra utazott rokonaihoz és útközben Nyíregyházán apósánál, Frankfurt Adolf szikvízgyárosnál szállt meg. Itt nagy meglepetésére felhivatták a rendőrségre és értesítették, hogy míg ő utazott, otthon feltörték és kifosztották lakását. A hír nagyon megkeserítette az ünnepre utazó gyárost, de csakhamar visszatért a kedve, amikor a nyíregyházi rendőrségen arról is értesítették, hogy a betörő már meg is van és megkerültek a lopott holmik is. A betörést, amelyet otthon Grünfeld sógora vett észre, egy Sándor Károly nevű alkalmazott követte el Grünfeld lakásában, aki három nagy batyuba csomagolta az ellopott értékes tárgyakat, amelyeket az istállóban a jászolban rejtett el. A lopott holmikat el akarta adni, hogy így pénzt szerezve, visszatérhessen Romániába. A szegedi detektívek megtalálták a lopott tárgyakat és Sándor Károlyt átadták a kir. ügyészségnek. A hordó vámjának kérdése. Mint ismerjük, a külföldről behozott hordók vámja nagyban bénította különösen a mustüzletet. Mint halljuk, most egy rendelet készült, mely az eddigi hat héttel szemben megengedi, hogy minden év szeptember hó 1. és október hó 30-ika közötti időben Magyar- országba érkezendő külföldi hordókat a következő év április hó végéig kell borral megtöltve, újból kiszállítani. A követelt megszorítások a következők: a hordókat ugyanarról a feladóállomásról kell visszaküldeni, amelyre érkeztek, tehát ne lehessen azokat belföldön ide-oda küldözgetni. Továbbá a vámhivatalok utasítandók a hordók azonosságát literszám- és tárajelzéssel úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél pontosan ellenőrizni. A vám letétbe helyezésétől semmi körülmények közölt eltekinteni nem lehet. A MÁV. és a többi szállítási intézmények átiratilag utasíttatnak közegeik útján szigorítottan ellenőriztetni, hogy külföldi hitelesítésű hordók belföldi szállítmányoknál fel nem használhatók. Minden visszaélést a minisztériumban fel kell jelenteni.
