Vendéglősök Lapja, 1927 (43. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-05 / 1. szám
r rr ■■ XXXXm. ÉVFOLYAM • 1. SZÍM 1»*Y. .I WI AIt 5. YEKSÉOLé-, IIÁLLé<, KÁTÉSIPABI Éi KÖZVAZDAfÜÁÉI SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 12 pengő (150.000 K) AJLAPÍTOTTA IHÁSZ OTÖBCiY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2—81 Boldog újévet és a boldog új évben sokkal több szerencsét, mint a két utolsó esztendőben! A szerencsemalac, amelynek a kisorsolása és tombola nyereményei olyan szigorúan tilosak voltak az idei Szilveszter éjszakáján, kell, hogy végre befusson a vendéglős, kávés, szállodás és korcsmáros szakma sorai közé is, mert a csöndes, de észrevehetően általános föllendülés magával fogja ragadni előbb-utóbb a mi szakmáinkat is. Újévre kaptuk meg a legutolsó nép- számlálás hivatalos adatait, amelyek a foglalkozásuk szerint is osztályozták és felsorolták Csonka-Magyarország lakosait. És nem kis meglepetéssel, sőt megdöbbenve látjuk belőlük, hogy ebben a kis országban 43.517 vendéglős és korcsmáros van — alig 7,750.000 lakos között. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványában igazán nehezen tételezhető fel a hiba, el kell hinnünk, amit jelent. Ezek szerint az országban minden 160 lélekre egy vendéglős, vagy korcsmáros jutna. A 160 lélekből azonban a fele nő, — maradna 80. Csakhogy ezekből is lemegy 40 gyermek, serdületlen vagy antialkoholista, vagy beteg. A nőkből is 10-et átvéve, így 50 embernek kellene eltartania egy-egy vendéglőst vagy korcsmárost — azáltal, hogy látogatja a helyiséget, iszik, eszik — szóval fogyaszt. Képtelen állapot, annyi bizonyos. Mert igaz, hogy a 44.000 vendéglős és korcsmáros nem mind dolgozik nyílt üzemmel, csak éppen a szakmában van, esetleg egy más üzletében foglalkozik. De : —• megint gondolnunk kell a titkos ki- [ mérőkre, az állami jótékonysági álorcás verseny-üzemekre, a kereskedők italoz- tatóira és sok-sok másra, ami bőségesen > ellensúlyozza az így kerekedett apró előnyt, És ha mindezen végiggondolunk, meg kell állapítanunk, hogy a szakmában túlzsúfoltság van az ország lakosságához és fogyasztóképességéhez mérten. És hozzá kell tennünk, ez a szörnyű túlzsúfoltság nem kis mértékben az oka a vendég- lősi és korcsmárosi szakma legsúlyosabb bajainak. A szakmát igen erősen foglalkoztatják a maga keserűségei, és a bajok sűrű fölsorolása napirenden van. De ennek a fontos dolognak, a túlzsúfoltságnak nem szentelnek elég figyelmet. Mert igaz, hogy igen sok szakmabeli ment át más pályára 1920, a népszámlálás óta, de tudjuk és tapasztaljuk, hogy viszont más pályákról annál nagyobb az özönlés a vendég- lősi és korcsmárosi pálya felé. A boldogulás legelső feltételei közé tartozik tehát: kétségbeesett propaganda az ellen, hogy új meg új elemek még Az úgynevezett „cigányzene« igen speciális magyar jelenség. A külföldi ember, aki nyilvános helyiségeinket sorra látogatja, a jóízű és becsületes magyar konyha mellett főkép a cigányzenének emlékeit viszi magával. Külföldi írók magyar tárgyú regényeiben és írásaiban is főhely jut a zenés magyar éjszakáknak. Mi megszoktuk, hogy barnaarcú, keleti emberek szolgáltassák éttermeinkben, kávéházainkban és vendéglőinkben a hangulatos és könnyű zenét, a külföldi azonban — aki a szimfonikus zenekarokhoz van szokva — nagyot bámul a derék cigányainkon, akik kotta nélkül végeszakadatlanul képesek játszani s zenéjükbe egyéni ízt, hangulatot és temperamentumot öntenek. Amit azonban mi sem veszünk észre — mivel lassú átmenet gyanánt történik —, az, hogy a mi cigányzenénk is lassanként átalakul, modernizálódik. A nagy cigányprímások egymásután dőlnek ki. Átadják helyeiket a fiataloknak, akik már iskolázott zenészek, akik nem autodidakták, hanem kottából tanulnak. A cigánybanda — hozzásímulva a kor igényeihez — külföldi zenedarabokat is kezd előadni, modern tánczenére helyeződik a fősúly, a «jazz“-nak áll a világ és el fog jönni az az idő, amikor derék cigánymuzsikusaink kizárólag kottából fognak játszani. növeljék a szakma túltengő létszámát. Mindenkit le kell beszélni arról, hogy a mi sorainkban kísérletezzen — hosszú éveknek kell elmulniok addig, amíg a szakmánk újra felvevőképes lesz. Sokat remélünk a közeledő nagy megrostálástól is, amely csak szakembereket hagy meg a kimérésekben, de ez mind nem elég. A szakismeret elsajátításától is vissza kell riasztani még a hozzátartozóinkat is, jó ideig ez a legfontosabb teendő a szakma érdekében. És akkor kilátásunk lehet sok boldog új esztendőre, legalább sokkal boldogabbakra, mint aminők 1920, a népszámlálás óta az eddigiek voltak! A borfogyasztási adók maximális pengőértéke. A pénzügyminiszter 1926. évi 164.098. sz. rendeletével a városok és községek által szedhető borfogyasztási adót bor után Budapesten 100 literenkint 19‘04 pengőben, az I. osztályú községekben 19'04 pengő, a II. osztályba sorozottakban 14'96 pengő és a III. osz- tályúakban 12'24 pengőben állapította meg 1927. január 1-től kezdve. Hogy ennek az átmenetnek a küszöbén állunk, megmutatja a belügyminiszternek 1927. január hó 1-ével életbelépő 137.000/1926. sz. körrendeleté is, amely a hivatásos zenészek működési engedélyére vonatkozik. A rendelet indokolása szernit a hivatásos zenészek erkölcsi és anyagi érdekeinek védelme, továbbá közbiztonsági és általános rendészeti okok teszik szükségessé ezt az új rendelkezést. Ez a működési engedély azt jelenti, hogy 1927. január 1. után hivatásszerűen csak olyan egyének zenélhetnek, akiknek szabályszerűen kiállított hatósági engedélyük van erre. Megszűnik tehát az a jó világ, amikor bárki is előkaphatta a hangszerét és mehetett játszani oda, ahol neki jólesett. A hatósági engedélyt ugyanis nem mindenki kaphatja meg, annak bizonyos feltételei vannak, amelyeket itt fogok ismertetni. Elsősorban is különbséget kell tennünk a magyar állampolgár és az idegen zenészek között. Természetes, hogy a külföldi honosok nagyobb mértékben vannak korlátozva a működési engedély kiadásánál. Részükre a működési engedélyt a belügyminiszter adja meg a tartózkodási engedélyükkel egyidejűleg. Tekintettel arra, hogy magának a tartózkodási engedélynek a megszerzése is sok nehézséggel jár, a működési engedélyhez is kevesen fognak jutni a külföldiek közül, ami helyes is, mert ezA zene az éttermekben, kávéházakban. Hivatásos zenészek. — Működési engedély. — A nyilvános helyeken való zenélés. Irta: v. dv. Csató Béla r.-kapitány.
