Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-05-20 / 10. szám
1926. május 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Az Idegenforgalmi Szövetség eltöröltette a szálloda-adót. Július 1-én megszűnik a szálloda-adó. — Hiábavaló volt a Budapesti Szállodás- és Vendéglősipartestiilet jelenlegi vezetőinek küzdelme. — Miért lépett közbe a belügyminiszter? — A megegyezés és az igazság. Amiről már lemondottak Budapest szállodásai és szállóvendégei, az most váratlanul teljesedésbe ment. Július 1-ével megszűnik Budapesten — legalább formálisan — a szálloda-adó. A rendkívüli és örvendetes meglepetést bizonyos körök ugyancsak siettek lefoglalni a saját érdemeik számára és már napvilágot is láttak olyasféle közlések a napilapokban, mintha a nagy eredményt a budapesti ipartestület jelenlegi vezetősége vívta volna ki. Tény, hogy akadtak a szállótulajdonosok közt igen agilis vezetőférfiak, akik erélyes küzdelmet vívtak ezért a célért, sajnos azonban, a küzdelmük nem birt eredményt produkálni. Nagy baj lehet egy testület vezetőségében, ha nem tudja kivívni a szakma igazát még akkor sem, ha az olyan közelálló, hogy egy másik testület a legnagyobb könnyűséggel megszerzi azt a szakmának. Már pedig az történt ebben az esetben, amiről ez a, hiteles forrásból eredt tudósításunk számol be: A belügyminiszter, az Idegenforgalmi Szövetség föllebbezése folytán, most magához kérette a budapesti városi tanács képviselőit és az idegen- forgalmi érdekeltségek tagjait, hogy a szálló-adó kérdését véglegesen rendezze. A főváros részéről Ripka Ferenc főpolgármester, Csupor József pénzügyi tanácsos, Bódy László és Földváry tanácsjegyzők, az idegenforgalmi érdekeltségek részéről Némethy Károly v. b. t. t. nyugalm. államtitkár, Burchardt Pál, Kommer Ferenc és Palkovits Ferenc vettek részt az ankéten. Tatich miniszteri tanácsos elnökölt, aki bejelentette, hogy a belügyminiszter erre az évre nem engedi meg a szálló-adó további szedését. A főváros képviselői tiltakoztak a miniszter álláspontja ellen és hivatkoztak a főváros súlyos pénzügyi helyzetére. Végül is a felek között az a megállapodás jött létre, hogy a szálló-adó ez év június 30-áig marad érvényben és addig a szálló-adó kulcsa 15 százalék marad. Július 1-től a megszűnő szálló-adó helyett 5 százalékos idegenforgalmi járulék lép életbe. Tekintve, hogy ez esetben az előirányzott 7200 millió helyett a főváros pénztárába csak 5300 millió szálló-adó folyna be és az 1900 milliós hiány érezhetően sújtaná a fővárost, az érdekeltek megegyeztek abban, hogy a költség- vetésben már bevételként előirányzott 7200 milliós szálló-adót a szállótulajdonosok teljesen befizetik a fővárosnak, még pedig olykép, hogy az 1900 milliót egymás között kontingentálják. A jövőre vonatkozóan megállapodtak az érdekeltek abban, hogy az 5 százalékos idegen- forgalmi illeték évi 5200 milliónál kevesebb nem lehet s ennek befizetésére az összes budapesti szállók egyetemlegesen kötelezettséget vállaltak. Kimondotta végül az értekezlet, hogy július 1-től a szanatóriumok sem szálló-adót, sem idegenforgalmi járulékot nem fizetnek. A fővárosi tanács a jövő hónap első felében szabályrendeletet készít az újonnan életbelépő idegenforgalmi járulékról. A Vendéglősök Lapja az elsők közt harcolt állandóan a szálloda-adó eltörléséért és az egyetlen volt, amely rámutatott arra, hogy a budapesti Ipartestület jelenlegi szakmai súlya nem elég az eredmény biztosítására, nagyobb súlyú támogatáshoz kell fordulnia szakmánknak. A történtek fényesen igazolták ezúttal is, mint már annyiszor, — állásfoglalásunkat. A jövőben Ismeretes, hogy néháríy hónap előtt életbeléptetett rendelet értelmében péksüteményt vagy kenyeret csak reggel 7 óra után szolgáltathatnak ki a pékek. A rendelet ugyanis megtiltotta a sütőmestereknek, hogy hét óra előtt megkezdhessék a munkát. Ez természetesen érzékenyen sújtotta a tisztviselőket, munkásokat és diákokat, akik a kora reggeli órákban sietnek hivatalba, iskolába, gyárba és csak száraz kenyeret vihetnek magukkal az új rendelet értelmében. Az új rendszer tulajdonképpen a pékmunkások érdekében jött létre, ők szorgalmazták a korlátolt munkaidő életbeléptetését. A berlini pékmunkásszervezet már régebben állást foglalt amellett, hogy ne hajnalban kezdjék a sütést a munkások és a budapesti sütőmunkások csak követték berlini társaik példáját. Eleinte maguk a pékmesterek sem voltak egyöntetű állásponton a kérdéssel szemben. Akadtak sütőiparosok, akik azt vitatták, hogy a kormánynak kár beleszólnia a pékműhelyek munkarendjébe és munkaidejébe, amelyet tulajdonképpen a pékmesterek és munkások megegyezésétől kellene függővé tenni. Viszont a pékek többsége örömmel üdvözölte az új rendeletet. Azóta, hogy a reggel 7 óra előtti sütést megtiltó rendelet megjelent, már több ízben razziát tartottak a pékműhelyekben a hatóság emberei, hogy nem akad-e olyan sütőmester, aki a rendeletet titokban kijátssza. Az egyik ilyen razzia során több mint harmine pékműhelyről VII RÁKÓCZI-UT 60 is jobb lesz, ha inkább a szakmai érdekek külső biztosítása körül fejtenek ki nagyobb tevékenységet az illetékesek, mint a vezetőségnek innen- onnan fölszállított bizalmi nyilatkozatok gondos istápolása körül. A fő: az eredmény és ez végre a sokat szenvedett szállodák kezében van. derült ki Budapesten és sokról a vidéken' hogy tiltott sütés folyt benne a kora reggeli órákban. A rendelet legélesebb ellenzői a budapesti kávéházak tulajdonosai, akik nem akarnak belenyugodni abba, hogy reggeli vendégeiket ne szolgálhassák ki friss péksüteménnyel. A kávésok ipartestületének legutóbbi értekezletén az egyik tekintélyes fővárosi kávés mutatott rá éles szavakkal arra a viszásságra, hogy a budapesti kávéházak a reggeli órákban kénytelennek elszáradt és egyáltalán nem kívánatos zsemlyékkel és kiflikkel traktálni vendégeiket a kávésok szerint tarhatatlan és felesleges rendelet miatt. A kávésok elhatározták, hogy akciót kezdenek a hatóságoknál a hét óra előtti sütést megtiltó rendelet ellen. Szerintük a reggeliző közönség rövidesen elmarad a kávéházból, ha nem kap friss péksüteményt a kávéhoz. Több nagy kávéház tulajdonosa kijelentette munkatársunknak, hogy amennyiben akciójuk sikerrel nem járna, a kávésok máris találtak egy megoldást. Arról van szó, hogy^ a kávésok saját kezelésükben egy sütődét állítanak fel, amely az összes budapesti kávéházaknak a reggeli péksüteményt szállítaná. A kávésok pékműhelye természetesen olyan konkurenciát jelentene a pékeknek, hogy előreláthatóan maguk a sütőmesterek fognak a rendelet visszavonása érdekében leghamarább eljárni, annál is inkább, mert a harc vidékre is kiterjedőben van. Harc a kávésok és a pékek között a reggeli péksütemény körül. A kávésok már reggel 7 óra előtt friss péksüteményt akarnak adni a vendégeknek. Ha akciójuk nem sikerül, a kávésok külön sütőmühelyt akarnak létesíteni.
