Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-06-05 / 11. szám
NNXV1I. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 192«. JUNIUS 5 TMSÉfiLé-, SZÁLLÓ-, KÁVÉS1PABI ÉH KÖZÓAZBASÁftI SZAKLAP M. kir. postatakarókpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona ÁL LAPÍTOTTA: IHÁSZ LVŐltLY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YI0LÁ UTCA 3. SZÁM Teletonszám: „József“ 22—81 A nyár a szezonüzemeké volt valamikor és a mi szakmáink, a szállodai, vendéglős, kávés, éttermi, korcsmái és fürdőipar ilyenkor, június elején már mindig tudták, hogyan állanak a szezonnal. A téli nagyüzemeink szinte örültek, hogy pihentetni tudták szögleteiket, személyzetüket, ilyenkor került sorra a raktárak felfrissítése, új kísérletek új üzleti összeköttetésekre, ilyenkor indult meg a lassú és nyugodt előkészülés a bekövetkező szezonra. A nyári üzemeink pedig javarészt már túl voltak a szokásos kezdeti megiramodáson. Az elmúlt esztendő már a válságoké volt ebben a szakmában. Sorrabuktak a vendéglők, kávéházak, nyári mulatók. A tőkehiány megkövetelte a maga sajnálatos áldozatait akár úgy, hogy maguk az üzemek voltak kénytelen csődöt, kényszeregyezségi eljárást kérni maguk ellen, akár pedig úgy, hogy a tulajdonosok az alkalmazottaik uzsorakölcsönei, burkolt és álcázott »»óvadékai« miatt jutottak anyagi és erkölcsi lejtőre. Nem volt megállás. Az idén már eddig is megállapíthatjuk, hogy túl vagyunk a válságon, ha még nem is érkeztünk el a teljes nyugalom békességes időibe. Aki megmaradt és talpon maradt, annak lehetnek jogos reményei a megérdemelt anyagi érvényesülésre és jobb jövendőkre. A nagy vihar utolsó hullámai rázzák a fejünk fölött a lombokat, még egy kis kitartás, még egy kis nélkülözés, áldozat, aztán a parton vagyunk! Szezonüzemeink is érzik és tapasztalják az idők változását, habár csekélyebb mértékben, mint ahogy a nagy társadalmi propagandák után remélni lehetett. Pompás fürdőink, nyaralóvidékeink, üdülőhelyeink szállói, vendéglői, kávéházai és éttermei csak lassan telnek meg az életet, mozgást adó vendégekkel. Nincs igazuk azoknak, akik katasztrófát jósoltak, ez már bizonyos. Nem igaz az, hogy a magyar közönség teljesen letett a nyári üdülés gondolatáról, tudja, hogy ez néki egészségi és anyagi befektetés, amelyre érdemes áldoznia. Igaz, hogy kevéske az, amit áldozhat, de jövőre majd több lesz és reméljük, ezután évről-évre több. Viszont az is tény, hogy még mindig rengeteg milliárd ömlik ki haszontalanul és fölöslegesen a külföldre, még mindig vannak sokszor tízezren „flanc-nyaralók", akik külföldre viszik a pénzüket, ott töltik el az üdülési időt rengeteg kellemetlenség és fáradság között, csakhogy az ismerőseik pukkasztására sohase hallott helyekről, idegenből küldhessenek néhány anzikszkártyát. Súlyos anyagi kárunk van azok miatt, akik még „hiányoznak", akik már bejárták a Lidót, a Cote d'Azurt, Bretagnet, Norderneyt, de még nem voltak a csodálatos Balaton mellett és ezekA nagy háború után hódító körútra kelt a táncszenvedély és világkörútján hozzánk is ellátogatott. Itt is magával ragadott majdnem mindenkit. Természetes, hogy az üzleti élet az ő finom és gyors érzékével rögtön számot vetett ezzel. A tánchelyiségek és mulatóhelyek gombamódra szaporodtak s a fényes üzleti lehetőségek nem maradtak kiaknázatlanul. Hanem ebből a versenyből részt kértek a többi italmérő, az étel- és italfogyasztásra berendezett üzletek is és maguk a közhatóságok is szükségeseknek látták, hogy szabályozólag lépjenek fel. E lap régebbi hasábjain olvastamf a miskolci táncafférról és aztán arról, hogy Budapesten a rendőrség egyes kávéházakban és vendéglőben engedélyezni fogja a táncot. Meg kell állapítanom, hogy ebben a kérdésben bizonyos tájékozatlanság van az érdekelt szakkörökben. Ez vezet arra, hogy általános vonásokban ismertessem a táncra vonatkozó törvényes rendelkezéseket, tiszta képet és áttekintést kívánok nyújtani az italmérőket és árúsítókat ezzel a kérdéssel kapcsolatban érdeklő jogszabályokról. A tánc közegészségügyi, közrendészeti és köz- erkölcsiségi szempontokból tartozik a közhatóságok ellenőrzése, felügyelete és jogszolgáltatása alá. A hatósági rendszabályok homlokterében elsősorban is a táncmesterképzés és a nyilvános tánctanítás szabályozása áll. Nyilvános tánctanítással csak az foglalkozhatik, illetőleg táncintézetet csak az tarthat fenn, akinek megfelelő képesítése (oklevele) és ennek alapján kiadott rendőrhatósági engedélye van. Mellőzöm a rendelet ismertetését és itt csak a minket é helyen érdeklő kérdéseket említem fel. így szállodákban és más hasonló helyeken nyilvános tánctanfolyam csak abban a kivételes esetben tartható, ha más alkalmas helyiség nem áll rendelkezésre és a rendőrhatóság ezt a helyiséget alkalmasnak és ellenőrizhetőnek tartja. Bármilyen helyiségre nézve csak egy . év tartamára adható engedély, de ezt továbbra is meg hez képest elenyészően csekély azoknak az idegeneknek a száma, akiket szintén itt szeretnénk látni. Szép az idegenforgalom most kezdődött hatalmas propagandája, de figyelemmel kell lennünk az idegeneken kívül a mi hűtlen itthoni vendéganyagunkra is. Elsősorban ezeké a mi vidékünk, üzemeink, az általuk nyújtott üdülés, gyógyulás, nyugalom és csak azután jöjjenek az igazán távoliak, az: idegenek! lehet hosszabbítani. Gyermekek és a felnőttek külön-külön oktatandók a táncra, úgyhogy a gyermekek oktatása az esti 8 órát, a felnőtteké az esti 11 órát nem haladhatja túl. A táncteremben dohányzási tilalom van, az erre vonatkozó figyelmeztetést feltűnő helyen ki kell függeszteni. & A tánciskolákban frissítőül szolgáló ivóvíz és gyümölcsnedvek (málnaszörp, limonádé) és nyers gyümölcsök kivételével semmiféle étel- és ital- neműt árúsítani vagy kiszolgáltatni nem szabad. Az ilyen alkalmi helyek tapasztalatok szerint bizony elég gyakran megszegik ezt a tilalmat, sőt egyes helyeken néha még égetett szeszesitalokat is árúsítanak vasárnapi, tehát munkaszüneti napon. A modern táncok gyakran elfajulnak, túl- merészekké válnak, úgyhogy erkölcsrendészeti ellenőrzést vonnak maguk után. A tánc ritmusai, a páros tánc tapadó közelsége és a szoros ölelkezés gyakran sértik a jó ízlést és az egészséges erkölcsi felfogást. Nyilvános bálokon, táncestélyeken stb. is csak úgy szabad táncolni, hogy a tánc a jó ízlést és közerkölcsi- séget ne sértse. Azért a fennálló rendelkezések szerint a rendőrhatóság kiküldöttje (az ügyeletes rendőrtisztviselő) köteles figyelemmel kísérni, hogy a táncestélyeken, bálokon, a tánccal egybekötött műsoros estélyeken, mulatóhelyeken stb. mi módon táncolnak. Ha az említett szempontokból kifogás merülne fel, arra a rendezők, vagy a mulatóhelytulajdonos figyelmét felhívja. Ha ez eredményre nem vezetne, vagy csak egy ízben is nyilvános botrányokozás fordulna elő, a rendőrhatóság kiküldöttje a mulatság, illetve az előadás folytatását is megtilthatja. Emellett az illető ellen a kihágási eljárást is folyamatba fogják tenni. Nyilvános helyen táncmulatság tartása általában engedélyhez van kötve. Azért emelem ki, hogy általában, mert a belügyminisztérium a nagyobb idegenforgalmat lebonyolító szállodák és egyes szórakozóhelyiségeknek Budapesten A játék és a tánc. írta: Dr. Csató Béla, rendőrkapitány. II. A táncrendszabályok a szakmabeli üzemekben. — Táncengedélyek és ellenőrzésük. — Kivételes helyek. — Mik a büntetések?
