Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-04-05 / 7. szám
XXXXIL ÉVFOLYAM V. SZÁM 1036. ÁPRILIS 5 TEMDÉGLŐ., 8ZÁLLŐ-, KÁYÉ8IPABI ÉS EÖZCtAZDASÁCrl SZAKLAP M. kir. postatakarékpónzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre _ 150.000 korona AL APÍTOTTA: IHÁSZ tiYŐllOl ——Bi———————EuwniMi^—nMa— Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 2 2—81 ——tmn——Mira-mr-m—miiwin ii n mm «■ Oroszlánt ajándékozott Budapestnek a szállodás és vendéglős szakma egyik vezető embere, Glück Frigyes kormányfőtanácsos. A Ouggerhegyen állott egy hatalmas sziklacsúcs, olyan, mint valami hatalmas állat. Glück Frigyes kifaragtatta a sziklát ülő oroszlánná, aztán az egész művet Budapest székesfővárosnak ajánlotta fel. Igazán nem irigyeljük Budapest székes- fővárostól az ajándék-oroszlánt, éppen csak a furcsaságáért említjük fel és egyért- másért, ami vele kapcsolatban eszünkbe jutott. A mi szakmáinknak bizony sokkal nagyobb szüksége volna oroszlánra, nem is egyre, hanem sokra, csupa olyanra, amely hajlandó volna megküzdeni a szakma érdekeiért minden ellenséggel és minden veszedelemmel. És ha csak egyetlen ilyen oroszlánt tudna is leszállítani Glück Frigyes a mi szakmánk részére, örök hálára kötelezne tízezer vendéglőst és szállodást szerte az országban! Természetesen, az illető oroszlánnak nem volna szabad sziklakőből állania, hanem egészen ellenkezőleg: húsból-vér- ből és ugyancsak sok észből, legalább annyiból, mint amennyi a mi szakmánk legádázabb ellenfeleinek van. Az illető oroszlánt elküldhetnénk a tárgyalásokra, egyes harciasabb minisztériumokba, szembeültethetnénk az adófelszólamlási bizottságok rettegett pénzügyi szakértőivel. Az illető oroszlán esetleg apróbb szívességeket is megtehetne szakmánk embereinek, alighanem számottevő sikerei lennének a honosítások, az iparengedélyreviziók, italmérési jogesetek,forgalmi adódifferenciák ügyében. Óh, Glück Frigyes kormányfőtanácsos úr, igazán nagyon elkelne nekünk egy ilyen oroszlán! Nem tudna mégis valahonnan előkeríteni? Mert mi nem szívesen hisszük el azt a különös sugdolódzást, ami most az oroszlánügy körül támadt a mi szakmánkban. Rossz nyelvek azt beszélik, hogy a vendéglősszövetségünk vezetőségében csak egy oroszlán volt, az is kősziklából és hogy ezt az egyetlenegyet is Budapest székes- fővárosnak ajándékozta Glück Frigyes. Kell valahol lennie ilyen oroszlánnak és bizonyos, hogy van is. Csak éppen — nincs a megfelelő helyen, nem nyílik alkalma arra, hogy megmutassa az oroszlánkörmeit a mi iparunk érdekében, nem küzdhet érettünk és nem győzhet. És higy- jék el, hogy ez nagyobb baja a mi iparunknak, mint magának a föl nem fedezett oroszlánnak. Glück Frigyes ékes tanújelét adta annak, hogy ő még a sziklában is észreveszi az oroszlánt, nem lehetetlen, hogy kis megerőltetéssel észrevenné az oroszlánt a vendéglősökben és a szállodások közt is. Azt is hozzátesszük, hogy nagyon sürgős volna ennek a szakmabeli oroszlánnak az előkészítése és a megfelelő helyre juttatása, mert annyi körülöttünk az egyéb A nyaralóévad közeledtével szakmáink egyre nagyobb érdekeltsége és figyelme fordul a Balaton felé. A Balaton-környéki bajok sok száz fogadót, szállót, vendéglőt, kávéházat és korcsmát érintenek, megállapításuk és elhárításuk így elsőrendű szakmai érdek. Nagyvonalú és intenzív működésről számolt be minap a Balatoni Szövetség. A közgyűlésen megjelentek a földmívelésügyi minisztérium képviselője, Gálos Aladár országos kir. földmívelésügyi tanfelügyelő, a népjóléti minisztérium képviselője, Grosek Károly dr. min. osztálytanácsos, a kereskedelemügyi miniszter képviseletében Gyulay Lajos dr. kereskedelemügyi miniszteri osztálytanácsos és a pénzügyminisztérium képviseletében Rauscher Aurél pénzügyminiszteri tanácsos, Iklódy-Szabó János nemzetgyűlési képviselő, Spur István balatoni kormánybiztos, Pongrácz koronaügyész, Bánó Dezső kormányfőtanácsos, Balatonfüred R.-T. vezérigazgatója, Tausz Béla dr., az Idegen- forgalmi Szövetség alelnöke és mások. A közgyűlésen Óváry Ferenc elnökölt.A tisztikar jelentése a számadások és költségvetés előterjesztése után az indítványok kerültek tárgyalásba. Ezek között szerepeltek Kvassay Jenő, a legnagyobb magyar vízimérnök emlékének megörökítése, a balatoni fürdőkben szedendő kurtaxa egységesítéséről és annak felhasználásáról, a fürdőtörvény megsürgetéséről, Balaton- fürednek vízvezetékkel és csatornázással való ellátásáról szóló indítványok. Az indítványokat a közgyűlés egyhangúan magáévá tette. Ezek után Bánó Dezső kormány fő tanácsos rövid felszólalásban okolta meg azt az indítványát, hogy írjon fel a Balatoni Szövetség a MÁV igazgatóságához és a kereskedelemügyi miniszterhez a balatoni vasúti forgalom megjavítása és olcsóbbá tétele érdekében. Lehetetlen elképzelni is azt, hogy a Budapestről Balaton- füredig terjedő utat, 170 kilométert, a személy- vonat 5 és fél óra alatt teszi meg a MÁV. vonalán. fenevad, hogy minden bizonnyal felfalnak máskülönben. Húsvéti ajándéknak nyulacska helyett pompás volna a vendéglős-oroszlán ! Kénytelenek vagyunk azonban figyelmeztetni Budapest székesfővárost is arra, hogy Glück Frigyes ajándéka nem jelenti a vendéglősipar fegyverletételét Budapest előtt. Sok differenciánk van a fővárossal — nemcsak a szállodaadó kérdésében — és a szállodások sziklaoroszlánja nem adja föl az ellenállást a szakmáinkat sújtó terhekkel szemben. Mi oroszlánok nélkül is harcolni fogunk! Nem találni magyarázatot arra, hogy vájjon miért emelték fel a személyvonatok eddigi négy és egynegyedórás menetidejét a most kiadott menetrendben öt és fél órára. Van ugyan indokolás erre is: A MÁV. a közönséget a gyorsvonatokra és azok használatára szeretné rászorítani. Ezért szaporították meg a gyorsvonatok számát is. A MÁV. forgalmi politikája nem helyes, ezen feltétlenül javítani kell. Nem a gyorsvonatok számát kell szaporítani, hanem az olcsó és jó személyvonatközlekedést kell megteremteni. Ezt kívánja a Balaton érdeke. A nagy helyesléssel fogadott indítvány után több tartalmas előadás hangzott el. Bánó Dezső előadása az ingójelzáloghitel bevezetéséről általános helyeslést aratott. Azt javasolta az előadó, hogy próbaképpen vezessék be minél előbb a fürdőkre, vonatkozó, a villaberendezéseket és penziók megteremtését lehetővé tevő ingójelzálogkölcsönt. A külföld csaknem minden nagy fürdőhelye ennek köszönheti hatalmas fejlődését. Azért kérte a Balatoni Szövetség az igazságügyi minisztert, hogy a fürdőkre vonatkozóan már a legközelebbi időben tegye lehetővé az ingójelzálogkölcsönöket. A nagyalakú államjegyek bevonása. A Magyar Nemzeti Bank a forgalomban levő 1920. évi január hó 1-i kelettel ellátott nagyalakú 10.000 koronás, nagyalakú 1000 koronás, nagyalakú 500 koronás, továbbá az 1922. évi augusztus hó 15-iki keletű nagyalakú 25.000 ^koronás címletű államjegyeket a forgalomból bevonja. A bevonás végső határidejét a kormány hozzájárulásával 1926. évi július hó 31-ében állapította meg, minek következtében a behívott jegyek 1926. évi július hó 31-ig fizetésképpen, vagy kicserélés végett a Magyar Nemzeti Bank főintézeté-* hez, vagy fiókintézetéhez benyújtandók. Ezen időpont után az említett jegyeket a Magyar Nemzeti Bank intézetei csak kicserélés végett fogadják el. Mi kell a Balatonvidéknek? A Balatonszövetség közgyűlése. — A világ leglassúbb vonatai járnak a Balaton körül. — Az ingójelzálog és a fürdők.
