Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-03-20 / 6. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1926. már eins 20. QjfÄi fi nnj kórház- és szanatórium-1 ulnLLUU n") berendezések legolcsóbban: Ml li KB Ml K T vasbútorgyárténál, Budapest^ ¥911., Bezerédi ucca 4. szám. kávéházi és vendéglői IlMltfttt, Magyar Börszékgyárnál petit, V.,Mérle ; ucca 4 sz. Telefon: T. 30—83. finden felszólításra azonnal válaszolunk. KertiszéKeK asztalok, teljes vendéglői berendezések, kuglibábok és lignumsanktum- golyók, biliárdok, alpakkaárúk • • FRIDD, BUDAPEST VII., Király* utca 39. szám. ! Költségvetés és árjegyzék díjtalan: Kedvezmény lapunk t. Olvasóinak! ÁTMENT A KÖZTUDATBA, hogy a legtökéletesebb művészi fényképeket művészi fényképező mester készíti: Budapest, VII., Rákóczi út 74. Speciálista menyasszonyi, gyermek- és csoport­felvételekben. «■—j Fényképnagyítások olaj, akvarell és pasztell kivitelben. Életnagyságú fénykép nagyítása papír- 070 000 V kerettel bármely kis fénykép után csak ^ I UiUUU A Szavatolok a képek művészi kiviteléért. Fiók: MONA LISA, Budapest, III., Zsigmond ucca 36. szám 3144. szám Ezen szelvény birtokosa D I S K A Y fényké­pező mesternél Budapest, VII., Rákóczi út 74., vagy MONA LISA műteremben, Buda­pest, III. kér., Zsigmond ucca 36. szám alatt 30% engedményt kap GUTTMANN ERNŐ eredeti prágai sonka- és hentesárúnagykereskedő Budapest, Vili., Szeszgyár ucca 3. sz. postacsomagokban szállít: Eredeti prágai főtt gépsonka kg.-kint 110,000 K Eredeti prágai kötözűtísonka, teljesen csont és csülök nélkül „ kg.-kint 64.000 K Medgyesi szárazkolbász.,.. kg.-kint 46.000 K Csabai paprikáskolbász ,. ..kg.-kint 65.000K Gsemegeszalámi, I. rendű .. kg.-kint 65.000 K Füstölt- és paprikásszalonna kg.-kint 34.000 K Vendéglősök, kávésok és szállodások állandó szállítója adó, borfogyasztási adó, inségadó, kényszer- kölcsön-adó, zene-adó, zeneszerzői adó, baleset- biztosító járulék, betegsegélyző járulék, ital­mérési illeték, külföldi kölcsön-adó. (Ezt a fővá­rosi Elektromos^művekhez fizetik be.) Minden adófajtán belül speciális szigorú szabályok és vekszálások is sújtják a kávéház­tulajdonosokat. Különösen terhes a fényüzési adó behajtása. Ha a tulajdonos a hónap tizen­ötödikéig meg nem fizeti a fényűzési adót, másnap már 50%-kal nagyobb összeget kell fizetnie. Eza túlzott szigorúság uzsorakölcsönökbe kergeti bele a kávésiparosokat s itt van éppen a főgyökere a tömeges bukásoknak. Arról nem is szólva, hogy az adóterhek, átszámítva, jelen­tékenyen túlhaladják a békebeli méreteket. Általában háromszoros paritáson vannak ma a békeidőkhöz viszonyítva az egyes adó- és ille­tékterhek, erősen megcsappant bevételek mellett. Fényüzési adó egy pár virstli után. A fényűzési adó körül még egy súlyos ano­máliáról panaszkodnak. Ezt az adót nemrégen áthárították a zenés üzletekre. Ebből nagy igaz­ságtalanságok származnak. Egyik kis budai vendéglő tulajdonosa (ahol történetesen két szál cigány játszik esténkint) kénytelen minden cikk után fényűzési adót fizetni. Még akkor is, amikor — mint valamelyik este — négy pár virstli volt az egész esti forgalom. A kávéház- és étterem-tulajdonosok között nagy az elkeseredés amiatt, hogy a kormány a záróra-rendeletet a mai helyzetben is fenn­tartja. Két év óta kilincselnek az illetékes ténye­zőknél, hogy oldják fel ezt a korlátozást, aminek szociális szempontból is jelentősége van, mert a munkanélküliek egy részének foglalkoztatása lehetővé válnék. Eddig Nádossy volt a kerék­kötője a zárórarendelet megszüntetésének, így most némi reménykedés van kávés-körökben. A zenéltetési engedélyekkel kapcsolatban is sok panasz esik az érdekeltek körében. Tudva­lévőén éjjel 1 óráig szólhat a kávéházakban a cigányzene. Éjjeli 3 óráig való meghosszabbí­tást a rendőrség nem engedélyez, csak 5 óráig szóló engedélyt ad ki. Ezért természetesen ren­dőri, felügyeleti, ellenőrzési, rendkívüli szol­gálati díj, diáknyomorínség-illeték címén jelen­tékeny adót — körülbelül egy milliót — kell lefizetni. (Régen szombat-vasárnapra adtak ilyen engedélyt éjjeli 1—3 órai tartamra 23 arany­korona lefizetése ellenében.) A Vass vendéglők. Nem jelentéktelen mértékben nehezíti meg a vendéglősök helyzetét az az akció, amelyet Vass József népjóléti miniszter indított meg nemrégiben a hatósági étkeztetők felállításával. Ezek a hatósági üzemek mentesek az egyéb helyiséget sújtó terhektől s így természetesen jóval olcsóbb áron szolgálják ki a közönséget. Annak idején a vendéglősök érdekképviselete közbenjárt a miniszternél olyan irányban, hogy az államilag támogatott és a magánüzemek között egyenlő versenyfeltételeket biztosítson, de Vass, aki szociális okokból indította meg az akciót, ezt a kívánságot eddigelé nem telje­sítette. wA pince-bormérések." Míg a nagyobb üzemek ennyi teher súlya alatt kénytelenek összeroppanni, addig a kisebb vendéglősök egy újabb jelenséggel, a pince­bor méréssel nem képesek megküzdeni. Elkese­redetten panaszolják ezek a kisebb helyiség­tulajdonosok, hogy az ilyen pince-borméré­sek körül nagy visszaélések folynak. Rendsze­rint borkereskedők rendezik be — mondják — és pedig nem egyszer az italmérési törvény kiját­szásával. Régi lakatosműhelyeket stb. bérelnek ki olyan tönkrement vendéglősök nevére, akiknek italmérési engedélyükön kívül egyebük nincs. A strohmanok számára a bevétel 10 százalékát átengedik. Visszaélések történnek a helyiségek áthelyezése körül is. A törvény tudniillik lehe­tővé teszi, hogy az italmérési engedélyek egyik helyiségből a másikba áthelyezhetők legyenek. Viszont szigorú egészségügyi követelményeket állapít meg az italt mérő helyiségek számára. A törvénynek ezt a rendelkezését akként játsszák ki, hogy a törvény alapján azt a helyiséget, amely már csak elméletben van meg a gyakor­lati tartalom nélküli italmérési engedélyben, áthelyezik ilyen pince-bormérési helyiségbe. Ha ez ellen felszólalás történik, elmúlik egy év, másfél esztendő, amíg a felszólalás elinté­ződik s a hatóság esetleg rájön arra, hogy a helyiség a törvényszerű higiénikus követel­ményeknek meg nem felel. Ez alatt az idő alatt azonban már busás jövedelemhez jutottak az ilyen pince-borhelyiség tulajdonosai. A korábbi, már nyilvánosságra került fizetés- képtelenségek rendezésén erősen fáradoznak. A legtöbb iparosunk 40 százalékos egyezséget ajánlott fel. Leszállítják a borfogyasztási adót. A bor külföldi exportjának nehézségére való tekintettel a bortermelő gazdáknak egyik leg­hatékonyabb kérése volt annak eltérése, hogy a kormány tegye lehetővé a hazai borfogyasz­tási adó leszállítását. A borelárúsítók ugyanis egyedül a hazai fogyasztás emelkedésétől remél­hetik a bor nagyobb mennyiségű eladhatását, mert a külföldi piacok korlátolt felvevőképes­sége nagyobb mennyiségű bor kivitelét csak­nem lehetetlenné teszik. A pénzügyminiszter végre honorálta a borérdekeltségek kívánságát és a most közreadott rendeletében felhatalmazást ad a városoknak és tör­vényhatóságoknak arra, hogy a borfo­gyasztási adót 14 aranyfillérről 3—5 arany­fillérre szállíthassák le. Minthogy ez a városok és községek jövedel­mének csökkenésével jár, a pénzügyminiszter hozzájárul ahhoz, hogy a támadó költségvetési hiányt a pótadónak 10—15 százalékkal való felemelésével küszöbölhessék ki. A belügyminiszter a maga részéről ehhez szintén hozzájárult s a rendeletben megengedi, hogy azokban a városokban, ahol a községi pótadó kulcsa az 50 százalékot nem éri el, akár teljesen mellőzhessék is a borfogyasztási adó beszedését, vagy pedig a fogyasztási adót oly alacsony összegben szabják meg, hogy a beálló költségvetési hiányt a pótadónak 50 százalékra való kiegészítésével fedezhessék. Kivételes és indokolt esetekben a belügy­miniszter nem emel kifogást az ellen sem, hogy a borfogyasztási adó tételeinek csökkentése érde­kében a községi pótadót 50 százalékon túl, leg­feljebb azonban 5 százalékkal felemelhessék. Ehhez azonban az illető városnak vagy község­nek a belügyminiszternek előzetes jóváhagyása szükséges. Azokról a városokról, amelyek igénybe vették a 10 millió dollárkölcsönt és ennek fedezetéül voltak kénytelenek lekötni a város kereseti és forgalmi adó bevételeit, a belügy­miniszter külön rendeletben fog intézkedni. Budapestre ponatkozólag ez a rendelet nem vonatkozik, azonban a főváros törvényhatóságá­nak joga van szintén a borfogyasztási adót leszállítani, ha a beálló költségvetési hiányt más megfelelő adónem beállításával ki tudja küszöbölni. Budapesti ISemzetközi Vásár 1926. április 17—26. Legjobb bevásárlási alkalom. Vám­szabadraktár. Szállítási, utazási és vizumkedvozmények. Kép­viseletek a bel és külföld nagyobb városaiban. Egyidejűleg nemzetközi bőripari kongresszus. Szállítást és teljes ellátást biztosító „3 nap Budapesten'1 o. jegyfüzetek 1 millió m. kor. Központi iroda : Budapest,V., Szemere ucca 6. Telefon: L, 961-22

Next

/
Oldalképek
Tartalom