Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-03-05 / 5. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1936. március 5. SZÁLLODAkórház- és szanatórium- p berendezések legolcsóbban: E Ej B E EE T vasfontorgryártónál, Budapesti Vlll.| Bezerédi ucca 4. szám. kávéházi és vendégSöi lírnAzések. angol kiitttonk, lirszéktk Magyar Börszékgyárnál pest, Mérleg1 uccu 4 sx. Telefon : T. 30—83. Minden felszólításra azonnal válaszolunk. Kertiszékelt asztalok, teljes vendéglői berendezések, kuglibábok és ISgnumsanktum- golyók, biliárdok, alpakkaárúk FRIED, BUDAPEST VII., Király*utca 39. szám. ! Költségvetés és árjegyzék díjtalan : Kedvezmény lapunk t. Olvasóinak! ÜT ÁTMENT A KÖZTUDATBA, hogy a legtökéletesebb művészi fényképeket művészi fényképező mester készíti: Budapest, VII., Rákóczi út 74. Speciálista menyasszonyi, gyermek- és csoportfelvételekben. <-—> Fényképnagyítások olaj, akvarell és pasztell kivitelben. Életnagyságú fénykép nagyítása papír- 07H 0(10 If kerettel bármely kis fénykép után csak 11 UiUUU IV Szavatolok a képek művészi kiviteléért. Fiók: MONA LISA, Budapest, ill., Zsigmond ucca 36. szám------------------“■■■ 31 44. szám fí Ezen szelvény birtokosa D I S K AY fényképező mesternél Budapest, VII., Rákóczi út 74., vagy MONA LISA műteremben, Budapest, III. kér., Zsigmond ucca 36. szám alatt 30% engedményt kap | ii———J QUTTMANN ERNŐ eredeti prágai sonka- és hentesárúnagykereskedő Budapest, VIII., Szeszgyár ucca 3. sz. postacsomagokban szállít: Eredeti prágai főtt gépsonka kg.-kint 110.000 K Eredeti prágai kötözúttsonka, teljesen csont és csülök nélkül.. kg.-kint 64.000 K Medgyesi szárazkolbász..., kg.-kint 48.000 K Csabai paprikáskolbász ....kg.-kint 65.000 K Csemageszalámi, I. rendű .. kg.-kint 65.000 K Füstölt- és paprikásszalonna kg.-kint 34.000 K Vendéglősök, kávésok és szállodások állandó szállítója idő nem kedvez, nem is forgalmaz ennyit a szegény falusi vendéglős. Említettem, hogy a magam adatait fogom szemléltetni a falusi szakma példájaképpen. Közérdekű adataim tehát részletesen a következők voltak az 1925. évben: Borfogyasztásom volt 5300 liter, sör 200 liter, pálinka 20 liter, tekintettel, hogy székhelyem bortermőhely és itt a bort a hegyi zugkocsmák mérikel. Erre kiadásaim voltak: házbér 10,000.000 korona, összes adók 13,000.000 K, fűtés, világítás 3,000.000 K (a megélhetés, ruházkodás nem is jöhet számításba). Ezenkívül esik minden liter borra kiadás 4900 K, a hegyi beszerzési ár jelenleg újborban nálunk 5—6 ezer K, a bort meg 12.000 K-ért vagyunk kénytelenek mérni. Kérdezem ezután szakmáink élet-halál urait, hogyan kell megélni 1100 K haszon mellett, mikor a napi átlagos fogyasztásom a műit évben 15 liter volt, míg az idén tán csak 10 liter lesz? Miképpen jut ebből megélhetésre, ruházkodásra — Isten mentsen! — orvosra, patikára. Előre kell bocsátanom, hogy nincs a hátam mögött 20 hold bírok, sem más foglalkozás — ez utóbbi esetleg a pótló anyagiak miatt. Ezeket az adatokat hivatalosan, okmányokkal is tudom igazolni. Mindez elég világosan szemléltető. Segítségre van szükségünk, nem újabb kifacsarásra. És a felső segítés első lépése: az ókori rendelkezést meg kell változtatni, hogy a záróra itt falun is legalább a törvényes 12 órában lenne megállapítva országosan. Szerintem részben ez az oka a súlyos helyzetünknek. Itt egy eset: bejárt hozzám két vidéki szekér és itt etettek, vacsoráztak. Közben helyi vendégeim is voltak. Végül engem feljelentettek záróra-kihágásért, hogy miért nem utasítottam ki a helyi vendégeimet ? Most kérdem, lehetséges ez üzletember részéről? Hisz úgyis oly kevés a vendég, hát még ha a falun kiutasít valakit az ember? Akkor tele lesz a falu, hogy ez a vendéglős nem becsüli meg, hanem kidobja a vendégeit. Ezért meg is büntettek. Kérdem: azok közt az elhibázott rideg paragrafusok közt nem férne-e meg egy parányi kis emberi érzés? Nem folytatom, mert sohasem lenne vége. Csak arra kérem ismételten a vendéglősök országos képviseleteinek a vezetőit, több súlyt helyezzenek a szakma vidéki dolgaira és állandóan résen álljanak a vidékért, amely többet szenved, mint Budapest. És ha ezt nem merik, vagy nem hajlandók tenni, úgy nyíltak legyenek és mi keresni fogjuk a megoldást a különválásra. Mi, a vidék! Még a szerkesztő úrhoz is kell fordulnom kérésemmel: Hogy ha van rá mód, szíveskedjék a „ Vendéglősök Lapja“ b. hasábjain helyt adni ezeknek a szomorú igazságoknak, hogy a többi kartársaim, kik olvassák és hasonló helyzetben vannak, figyelemmel legyenek az elkövetkezendő időre, amikor valamilyen formában eljön talán a megváltás órája a mi részünkre is. Bődey Gyula, vendéglős. Tiltakozás a sörgyárak új vendéglőalapításai ellen. A budapesti vendéglősök és szállodások közgyűlése. — Csak férfialkalmazottak kapnak munkát. — Semmi eredmény a főváros tanácsánál. A Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipar- testülete febr. 24-én tartotta rendes közgyűlését a régi képviselőházban. Az ülést Keszey Vince ipartestületi elnök nyitota meg. Az elnöki megnyitó után Walter Károly főtitkár terjesztette be az évi jelentést, amelyből kitűnt, hogy a szállodás- és vendéglősipar az elmúlt évben súlyos viszonyok között élt. Az állam és a város által több mint 20 címen kirótt adók közepette ez az ipar csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes megküzdeni azokkal a nehézségekkel, amelyeket az idegen- forgalom teljes hiánya, a kávéházak főzése, az állam és a város által fenntartott olcsó étkezőhelyek és a magánosok által létesített kifőzőhelyek támasztottak. Fölterjesztésben kérték a belügyminisztert, hogy az ipartestületet fegyelmi joggal ruházza fel, kérték továbbá, hogy a zenejog megváltásától mentesítse a vendéglősöket és terhelje meg vele a zenészeket, annál is inkább, mert a törvény akként rendelkezik, hogy az köteles zenejogmegváltást fizetni, aki játszik. Több ízben sürgették a főváros tanácsánál a szálloda, vendéglő, kávéház és kávémérés- üzemekre vonatkozó szabályrendeletet, azonban mivel az illetékes tanácsi ügyosztály vezetőjének személyében gyors egymásutánban többszörös változás állott be, ezidőszerint még nincs elintézés. Kérelmükre február 1-étől kezdődően a pénzügyminiszter az úgynevezett polgári vendéglőket a fényűzési adó szedése alól teljesen felmentette, a zenésvendéglőben pedig esti 10 órára korlátozta. Megkeresést intéztek a serfőzők egyesületéhez, újonnan nyitandó üzletekhez anyagi támogatást ne nyújtsanak, miután a meglévők sem tudnak megélni. Az évi jelentésből kitűnik, hogy a vendéglősök alkalmazottaiknak fizetését az év folyamán egyszer 50 és egyszer 25 százalékkal emelték. A munkanélküliség apasztására felhívást intézett az ipartestületi elnökség tagjaihoz, hogy a női alkalmazottak helyett, ahol csak lehet, férfiakat alkalmazzanak. Ezután az évi jelentést vita nélkül egyhangúlag elfogadták. Végül az indítványokra tértek át. Szabó Jenő indítványozta, hogy a közgyűlés kérje fel a pénzügyminisztert, hogy a fényűzési adó tolyan kimondottan polgári zenéskávé- házakban, ahol 10 óra után adót kell fizetni, engedje el. Benes Imre azt indítványozta, hogy a beteg- segélyző a szállodai munkásokat alacsonyabb osztályba sorozza, mert a túlmagas osztályba való sorozás által igen nagy teher hárul az üzemekre. Mind a két indítványt a közgyűlés magáévá tette. Ezután apróbb indítványokat és panaszokat soroltak fel, majd Keszey Vince elnök a közgyűlést bezárta. A szakma farsangja. Bálok, estélyek, mulatságok a vidéken és a fővárosban. A mezőtúri vendéglősök és korcsmárosok szakosztálya február hó 27-én tartotta pompásan sikerült bálját az ottani Ipartestület székházában. A termek zsúfolásig teltek víg és jónívójú közönséggel, szép lányokkal, asszonyokkal és jókedélyű táncosokkal, akik kivilágos kivirradtig mulattak. A mezőtúri vendéglősszakosztály ugyancsak kitett magáért a rendezésben, mert az egész vidék legsikerültebb mulatságát teremtette meg. A tiszta jövedelmet, amely, mint értesülünk, igen tekintélyes, — a szakosztály fejlesztésének a költségeire fordítják. * A Főpincérek, Genfiek és az Egyetértés Sportklub Budapesten, a Vigadó összes termeiben rendezett nagyszabású báli estét és éjszakát. A szakma összes érdekképviseletei, lapjai és előkelőségei képviseltették magukat a nagyszerű mulatságon, amelyen Radios és Magyari prímások, valamint Szőllőssy Ferenc karnagy vezetésével a teljes rendőrzenekar muzsikált. ♦ A Magyar Szakácsok Köre Budapesten, az Erzsébethíd kávéház összes helyiségeiben tartotta meg febr. 22-én pompás Kaliko-estélyét. A rendezőség élén Wrabetz Gusztávé a legfőbb siker.
