Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1926-11-20 / 22. szám
WXXII. ÉVFOLYAM 33 m §zAm 1920. NOVEMBER 30 w ww mm VEWBÉCtL«., SZÁKiEié-, KÁVÉSIPABI ÉS KÖZ«AZ»A8l«I SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre 150.000 K (12 pengő) AJLAPÍTOTTA IHÁSZ CÍTOBCÍT Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX., YIOLÁ UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 22—81 A vendéglős, aki eltűnik örökre, a vendéglős, aki öngyilkossá lesz, a vendéglős, aki az egész családját kiirtja szörnyű elkeseredettségében, borzalmasan új alakja lett a mi szakmánknak mostanában. Évtizedek múltak el olyan megrázó vendéglőstragédiák nélkül, aminők most szinte nap-nap után meglátogatnak bennünket. Mert hiába az éles konkurrencia, nézeteltérés, vetélkedés, a szíve mélyén mégis érzi minden szállós, kávés, vendéglős és korcsmáros, hogy minden szaktársa tulajdonképpen az ő testvére, akinek a keserűségével együtt kell éreznie és akinek a tragédiáját meg- rázóbban kell vennie, mint bárki másét a világon. így lesz a szakma gyásza és közös keserűsége minden egyes újabb meg újabb összeomlás és minden katasztrófa, akár életet, akár üzletet is ért az. És így lesz közös a méltatlankodás is, a lelkek nyugtalansága is: miért éppen a vendéglős fizet meg mindent a vérével, a családjával és az életével? A mostani gazdasági viszonyok nemcsak a mi szakmáinkat sújtják könyörtelenül. Szenved a csapások alatt a textilgyáros, az üvegkereskedő, a marhahízlaló, mindenütt csődök, gyári leépítések, kiárú- sítások. Máról-holnapra százak, ezrek jutnak koldusbotra egyéb szakmákban is. És mégis föl kell ébredni bennünk a kételkedésnek, hogyan lehetséges az, hogy amíg a többi szakmában az összeomlás nem jelent mást, mint becsukott üzletet, véget ért vagyont, addig a mi szakmáinkban egyre sűrűbben jelenti az egyéni tragédiát is. A többi szakmában, aki tönkrejut, még a börtön és a társadalmi kizártság árán is ragaszkodik az életéhez és a reménységeihez. Tudja és igen okosan, látja, hogy nincsenek befejezett dolgok, minden bukás után van talpraállás, csak bele kell nyugodni abba, hogy élőiről és alulról kell mindent kezdeni. Hiszen hosszú az. élet és új meg új munkaalkalom ad lehetőséget a feltörésre még a legelesettebb embereknek is. Es a bukott kereskedő, a csődbejutott gyáros nem esik kétségbe, ha lezuhan a munkássorba a nagyuraság után, dolgozni kezd és előnyomul újra. Nem lehet véletlen, hogy a mi szakmáinkban sokkal kevesebb a lelki rugalmasság, mint másutt. Itt jobban elgyötörtek az idegek és sajnos, úgylátszik sokkal reménytelenebb minden, mint bárhol másutt. A lelkeket megőrlik az ezer helyről jövő zaklatások, sőt sokszor már utolsó reményekkel jönnek a vendéglőspályára azok, akik máshonnan leszorultak. És ha beüt a baj, egyszerre összeomlanak ők is, a lelkűk is az üzletükkel együtt. Tenni kellene valamit ezekben az ön- gyilkosságokkal, családirtással, vérrel fecskendezett szakmákban a lelkek megerősíA razziák alkalmával egyébként az összes fennálló szabályok betartását is ellenőrzik, illetőleg az észlelt szabálytalanságokat megszüntetik és azokat feljelentik. A szállodákban különösen ellenőrzik a vendégek szabályszerű bejelentését, a megszálló idegenek nyilvántartását, a szállodai szobák tisztaságát, a szobaárak feltüntetését stb. A vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban a szabályszerű záróra és zenélési szabályok betartását; a munkaszüneti napokon fennálló szesztilalmi korlátozásokat, főként az égetett szeszesitalok esetleges kiszolgáltatását; az üzlet- és mellékhelyiségek közegészségügyi állapotát, különösen a kimérőkben, söntések- ben az edények tisztántartását, a poharaknak vízcsapon történt kimosását stb. A részegeket előállítják s ugyanakkor a tulajdonost, vagy az üzlet felelős vezetőjét felelősségre vonják amiatt, hogy részeg egyénnek italt szolgáltak ki. Az itt észlelt kihágásoknak aztán rendszerint a kerületi rendőrkapitányságon, mint bíróságon szokott folytatása lenni. Joguk van az eljáró közegeknek razzia alkalmával is az alkalmazottak viszonyai iránt érdeklődni, különösen abban az irányban, hogy vájjon nincsenek-e köztük a fennálló tilalom ellenére idegen állampolgárok. Erre nézve természetesen joguk van megfelelő igazolásokat is kívánni. Úgyszintén akkor is, ha gyanú merül fel arra nézve, hogy az alkalmazottak közt olyan egyén van, aki alkalmaztatását megelőző öt éven belül vagyon elleni bűncselekmény miatt büntetve volt, vagy erkölcstelen életet folytat, mert ilyen esetekben a tulajdonosnak az illető alkalmazottját azonnal el kell bocsátania szolgálatából. Ugyanez az eset áll fenn akkor is, ha az tésére, az ellenállás növelésére! A szakmai testületeknek kellene a kezükbe venni a dolgot valamiképpen, hogy a szaktárs a szaktárs részéről necsak a rettentő konkurrencia karmait érezze az oldalában, necsak a minden oldalról feléje lobogó gyűlöletet, elgázolási vágyat érezze! Ne kelljen hinnie, hogy egyedül van a szakma lobogó, véres harcai között és ha elbukik, örökre vége. Tenni kell valamit, mert ha ez így megy tovább, a szakma zászlói vérszínűek lesznek a mi elhagyottalnk, elbukottaink piros életnedvétől, amelyek a fejünkre szállnak! alkalmazott undort gerjesztő, vagy ragályos betegségben szenved. A razzia alkalmával ellenőrizhetik különösen a női kiszolgáló személyzetet, hogy azok erkölcsileg kifogástalanok-e; hogy megfelelő egyszerű ruházatban látják-e el a szolgálatukat; hogy a vendégekkel nem ülnek-e együtt, azokat nem csábítják-e költekezésre stb. Ellenőrizhetik a kártyatermeket s különszobákat, vájjon nem folyik-e ott tiltott hazárdjáték stb. Az üzlettulajdonos jól teszi, ha razzia alkalmával lehetőleg semleges magatartást tanúsít. Szolgálatait és támogatását ugyan felajánlhatja az eljáró közegeknek, de ajánlatos, hogy bárminemű ténykedést csak akkor fejtsen ki, ha erre azok felszólítják. Különösen tartózkodjon attól, hogy bárkinek is segítséget nyújtson az elrejtőzködésre, az üldözés előli menekülésre; hogy valamely tárgyat magához vegyen, vagy elrejtsen. Nem lehetetlen ugyanis, hogy az ilyen egyén valamely bűntett vagy vétség miatt akar menekülni, vagy bűnjelt elrejteni s ha a tulajdonos ebben neki segítséget nyújtana, akkor az igen súlyosan büntetendő »bűnpártolás" bűncselekményét követi el. Ez a büntetőjogi oldala lenne az esetleges ilyen irányú tevékenységének. Ha egyébként ellentállást tanúsítana, vagy az eljárást akadályozná, esetleg kiteszi magát egyéb hatósági beavatkozásnak is. Esetleg még elő is állítanák, sőt botrányokozásért megbüntetnék. Különösen tartózkodjon attól, hogy az eljárás felett kritikát gyakoroljon, megjegyzéseket tegyen, vagy éppen az eljáró közegeket sértő kifejezésekkel illesse, mert ezeknek büntetőjogi következményei lehetnek. A szállodás-, vendéglős- és kávésszakma, meg a rendőrség. írta: v. dr. Csató Béla, rendőrkapitány. III. Mit ellenőriz a razzia? — Jogos igazoltatások a vendéglőkben, szállókban. Az üzlettulajdonos magatartása. — Óvakodás a bűnpártolástól.
