Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-09-05 / 17. szám

6 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1026. szeptember 5. A zenészek működési engedélye. A bel­ügyminiszter úr 137.000/1926. évi VII. számú körrendeleté: 1. §. Közbiztonsági és általános rendészeti okok szükségessé teszik, hogy nagyobb lélekszámmal bíró és magasabb kultúrájú helyein­ken, a r. t. városokban és városi törvényható­ságokban, hivatásszerűen csak olyan egyének zenélhessenek, akiknek erre hatósági működési engedélyük van. 2. §. Hivatalos zenélésre csak olyan egyénnek adható ki működési engedély, aki aj magyar honos, b) hazafias szempontból nem esik, vagy esett kifogás alá, c) életének 18-ik évét betöltötte, d) megfelelő zenei tudással rendelkeznek. Az engedély az egész ország területén való zenélésre jogosít. 4. §. Működési engedély a 2. szakaszban felsorolt feltételek mellett általában csak az Országos Magyar Zenészszövetség és a Magyar Cigányzenészek Országos Egyesülete tagjainak adható. Az enge­dély kiadását tagjai számára a Szövetség, vagy az Egyesület, illetve a helyi csoportja is kérelmez­heti az illetékes hatóságnál. 9. §. Az a zenész, zenekarvezető, aki az 1. szakaszban foglalt rendelkezést megszegi, vagy az, aki annak meg­szegésében közreműködik, vagy azt bármi módon kijátsza, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és egymillió koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. A ki­hágás miatt az eljárás a m. kir. államrendőrség hatáskörébe tartozik. 12. §. Ez a rendelet 1926. évi szeptember hó 1-én lép hatályba. Új rendelet a borcimkézésről. A földmívelésügyi miniszter aug. 3-án fontos új rendeletet bocsátott ki az alispánokhoz és kér. főkapitányságokhoz a 31.982/1926. szám alatt. A rendelet a borcimkézési törvényt magya­rázza, hogy a felesleges zaklatástól megóvja ezentúl a boreladással foglalkozókat. Eszerint a borok származását, faját és minőségét megjelölő írást csak nagyobb tartá­lyokra (hordókon) és azon kisebb tartályokon (söntésbeli tartály, nagyobb kimérő palack) kell alkalmazni, amelyek­ből a közvetlen kimérés történik. A vendégek által vissza­hagyott és a söntésben nyílt palackokban álló (le nem pecsételt) borokra ez a kötelezettség ki nem terjed, ter­mészetes azonban, hogy ezek a borok is ellenőrzés alá eshetnek ezen szempontból. Mivel a címkézés elmulasz­tása is csak kisebb mulasztás, első esetben figyelmeztetés és oktatás jár érte a 7810/1924. M. E. szerint, csak rossz­hiszeműség vagy ismétlődés esetén kell alkalmazni a vétőkkel szemben a törvény teljes szigorát. Kávésok és kereskedők a kenyér és zsemlye forgalmi adója ellen. A Fűszer­kereskedők Országos Egyesületében a minap gyűlés volt, amelyen megjelent a Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében dr. Szegő Ernő. Jégszekrények, sörkimérőkészülékek gyártása WIESEL ÄDOLF Budapest, VI., Vilmos császár út 47. Telefon: 91-20 Szent István Portersör a Polgári Serfőzde páratlan sörkülönlegessége Ezenkívül a budapesti kávésok ipartársulatának képviselői, a GyOSz-ba tömörült kenyérgyárak képviselői és Fűszerkereskedők Országos Egye­sületének igazgatósága. A gyűlés azzal foglal­kozott, hogy a pénzügyminiszter legújabban a liszt fázisos forgalmi adójának tárgyalása alkal­mával úgy intézkedett, hogy a péksütemény és kenyér ha nem kifejezetten az azt készítő pék­nél kerül forgalomba, nem részesül a fázisos forgalmi adó kedvezményében és a vásárlók a rendes forgalmi adót kötelesek érte fizetni. így azok a szegény emberek, akik főleg a kül­városokban fűszeresnél vagy kávésnál veszik a napi kenyerüket, ez után tartoznak 2% forgalmi adót fizetni. Ez ellen tiltakozott a gyűlés, amelyen elhatározták, hogy közös memorandummal járulnak a pénzügyminiszter elé és ezt a me­morandumot küldöttségileg adják át neki. A telefonállomások kedvezményes visszaszere­lése. A mostani súlyos gazdasági viszonyok között mind- gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy egyes volt távbeszélő előfizetők a kényszerből felmondott, vagy hiva­talból leszerelt távbeszélőállomásoknak visszaszerelését kérik. Méltányolva az előfizetőkínehéz helyzetét, a m. kir. kereskedelemügyi miniszter átmenetileg megengedi, hogy amennyiben az előfizetők a leszerelt állomásuk után netán még fennálló díjhátralékukat megfizetik, az állomás lesze­relése óta 6 hónap még nem telt el, az állomásnak a visszaszerelése csupán a le- és felszerelési díjak lefizetése ellenében történik meg. A vaj ham isítás felistn érésé. Leggyakoribb hamisítási mód a vizezés. Súlyszaporítás céljából nem szorítják ki a vajból a vizet, még bele is gyúrnak. Az ilyen vaj metszési felületén nagy vizek maradnak a kicsurgó víztől. Romlott vaj­nak frisshez való keverése felismerhető a met­szési felület színéről, mert az avas vaj színe sö- tétebb. Az avas vajat úgy igyekeznek javítani, hogy vízzel nagyon kiáztatják, kigyúrják. A vaj­sav így részben kimosható, de a baktériumok ott maradnak. Ezért az avasodás csakhamar újból nagy fokot ért el. Súlyszaporítás céljából néha tesznek a vajhoz lisztet, keményítőt, krétát, gipszet, sulypátot. Mindannyit kimutatjuk, ha a vajat elválasztó tölcsérben meleg vízzel oldjuk. Ekkor az idegen anyagok a vízben leüllepednek és minőségükre megvizsgálhatok. Leggyakoribb és legnehezebben felismerhető az idegen zsí­rokkal való hamisítás, amelyre főként a művajat, a margarint használják. A kártyaadósság. Az egyik budapesti játékklubban egy asztalnál kártyázott Fried Samu kereskedő és Bodor József tőzsdebizományos. A bak 2,400.000 korona volt. Bodor megtette a bankot és vesztett. Vesztett, de fizetni nem tudott. Ekkor tárgyalásokba bocsátkozott Fried Samu­val, aki a 2,400.000 koronát kiegészítette hétmillióra, Bodor újból megpróbálkozott, de újból vesztett. Elvesztette mind a hétmilliót. A hétmillió koronáról egy a Löffler bank- házhos szóló utalványt adott Friednek, amikor azonban Fried az utalványt bemutatta a Löffler bankháznál, kiderült, hogy a Löffler bankházban azt sem tudják, hogy Bodor József nevű tőzsdebizományos él-e Budapesten? Hitelezési csalás címén jelentette fel Fried játékostársát, akit Litvay járásbíró el is ítélt kétheti fogházra. A törvényszék Fejős tanácsa, mint feljebbviteli bíróság azonban felmentette a csalás vádja alól Bodort, a következő, a kártyajátékosokat nagyon közelről érdeklő indokolással: Miként a kártya­adósságot magánjogi védelemben nem részesíti a törvény, éppen úgy büntetőjogi védelemben sem részesíthető. Spolarich söröző és étterem. A magyar iparművészet csodálatos alkotásai ismét szapo­rodtak eggyel. Ugyanis a fővárosban köztiszte­letnek örvendő Spolarich-család a Belváros leg­szebb és legforgalmasabb pontján a Ferenciek tere 7 szám alatti régi Csalányi-féle vendéglő helyiségeit olyan különleges jó ízléssel és művészi beosztással alakította át, hogy ezen gyönyörű helyiségek nemcsak az előkelő közönségnek, hanem az éles szemű szakembernek is elnyerték érdeklődését. Az új vendéglő, amely folyó hó 1-én nyílt meg, nemcsak a kényelmes és pompás beosztásával, hanem kitűnő magyar konyhájá­val, jó boraival, valamint Dréher világsörével saját készítményű igen jó süteményével, olcsó áraival és figyelmes gyors kiszolgálással máris annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy annak helyiségei állandóan zsúfoltak. Szentgotthárd szervezkedése. Szombat­hely agilis és lüktető szakmai élete igen élénk kihatással van a környékére is. Legutóbb Szent­gotthárd és járásának vendéglősei és korcsmá- rosai tömörültek egy szakosztályba Szombat­hely példájára és Malasits Kálmán lelkes agitációjára. Az alakuló értekezleten Szombat­hely kiküldöttei is megjelentek, Gábriel Ferenc, Torkos János és Keglovits Pál. Szentgotthárd- nak igen sok helyi panasza gyűlt össze a szak­mában, ennek orvoslására Vargha Gábor dr. nemzetgyűlési képviselőt kérték fel. Zászlószentelés Soroksáron. Szept. 8-án szenteli föl új zászlóját a soroksári vendéglős­csoport. Hermann Jánosné zászlóanya házánál (Grassalkovich u. 161.) lesz a gyülekezés 9 óra­kor, 10-kor templom, azután a Hegelmann vendéglőben lakoma. Figyelmeztetés. A Vendéglős szövetség több vezetőtagjának a nevére és állítólagos ajánlá­sára hivatkozva, ismeretlen egyének valami «Vendéglős almanachra" hirdetéseket és előfize­téseket gyűjtenek. Az Országos Szállodás és Vendéglős szövetség illető tagjai tiltakoznak most ezúton is nevök illetéktelen felhasználása ellen, kijelentve, hogy csak csalók vagy visszaélést tervezők használhatják föl ilyenképpen a ven­déglős kartársak hiszékenységét. Másolat. Magyar kir. földmívelésügyi miniszter. 33.288/1926. VIII. fő-1. üo. Főkapitány úrnak folyó évi április hó 18-án 510. szám alatt hozott II. fokú ítélete, mellyel a m. kir. államrendőrség jászberényi kapitánya által a folyó évi március hó 18-án 653. szám alatt hozott I. fokú ítéletét terhelt és szakképviselő fellebbezése folytán felülbírálat alá véve, annak hely­benhagyásával I. Gyuricza Piroska vendéglős, jász­berényi lakost az 1924. évi IX. t.-c. 42. § 1. és 2. pont­jába ütköző 1. borhamisítás és 2. hamisított bor forgalombahozatala által elkövetett kihágásokért ugyanezen t.-c. ugyanezen §§-ai alapján a kbtk. 21. § és az 5340(1924. M. E. számú rendelet 5. és 8. §-ainak alkalmazásával 20 napi elzárás helyett 2,000.000 K pénzbüntetésre, mint fő- és behajthatatlanság esetén további 3—3 napi elzárásra átváltoztatandó 250.000+ 250.000 K pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte, kötelezte továbbá vegyvizsgálati díj címén 780.000 K szállítási költség és boritaladó címén 603.100 K és az elkobzás elől elvont 101 y2 liter bor ellenértéke fejében 2,030.000 K-nak a megfizetésére, elrendelte továbbá az ítélet kivonatának jogerőre emel­kedése után a „Jász Hírlap“ című napilapban, terhelt költségére leendő egyszeri közzétételét és a jogerős ítéletnek az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal való közlését, ellenben II, r. terhelt, Milejkovils Vinica és III. r. terhelt, Belcznay Sándor jászberényi lakosokat a terhűkre rótt kihágások vádja és azok jogkövetkez­ményei alól a Rbsz. 155. §-ának 2. pontja alapján fel­mentette. I. r. terheltnek a II. és III. r. terhelt terhére szakképviselőnek törvényes határidőn belül előterjesz­tett fellebbezése folytán, a büntető tanács útján, felül­bírálat alá vettem és annak eredményéhez képest a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértőleg a követ­kező ítéletet hoztam : a folyó évi április hó 18-án 510. szám alatt hozott és I. fokú ítélettel egybehangzó II. fokú ítéletet úgy büntető, mint felmentő részében helyes indokainál fogva helybenhagyom. Az elkobzás elől elvont hamisított bor mennyiségét 1 y2 literben állapítom meg és I. r. terheltet, csupán ezen mennyi­ségnek ellenértéke címén, kötelezem 30.000 K-ának a megfizetésére. A már megállapított eljárási költ­ségeken kívül kötelezem még terheltet állami eljárási díj címén 170.000 K és rendőri eljárási díj címén ugyancsak 170.000 K-nak a megfizetésére, mely utóbbi összeg a helyszíni szemlénél eljáró rendőrtisztviselőt illeti meg. Elrendelem végül a jogerős ítélet kivonatá­nak I. r. terhelt költségére a „Vendéglős“ című szak­lapban való közzétételét is. Indokok : a megfellebbe­zett II. fokú ítéletet úgy büntető, mint felmentő részé­ben, helyes indokainál fogva, helyben kellett hagynom. Miután a mintavétel után a söntésbeli tartályban csupán 1 y2 liter hamisított bor maradt vissza, a 62.000/1924. F. M. számú rendelet 81. §-a értelmében I. r. terheltet csupán 1 % liter bor ellenértékének meg­fizetésére kellett köteleznem. A pincében visszamaradt 100 liter bort a borvizsgáló szakértőbizottság a bor­törvény követelményeinek megfelelőnek találta s így ezen bor értékének megtérítésére terhelt nem volt kötelezhető. A 62.000/1924. F. M. számú rendelet 83. §-a alapján I. r. terheltet 170.000 K állami eljárási díj, az 54.865. számú körrendeletéin értelmében pedig 170.000 K rendőri eljárási költség megfizetésére kellett köteleznem. A 62.000/1924. F. M. számú rendelet 80. §-a értelmében el kellett rendelnem a jogerős ítélet kivonatának szaklapban való közlését is. Erről fő­kapitány urat a folyó évi május hó 28-án 698. szám alatt kelt jelentése kapcsán felterjesztett összes iratok egyidejű visszaküldése mellett, további eljárás végett, azzal a megjegyzéssel értesítem, hogy az elkobzás elől elvont hamisított bor boritaladójának a megállapítása nem tartozik a büntető ítélet keretébe. Budapest, 1926. évi június hó 30-án. A miniszter helyett: Dr. Máyer s. k. államtitkár. R. 653/915. kih. másolat hiteléül: Jászberény, 1926. augusztus hó 23. Gömöry r. kiadó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom