Vendéglősök Lapja, 1926 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1926-09-05 / 17. szám

1936. szedtember 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 Az óvadékkérdés elintézése sürgőssé lett a szakmában. Pesthy Pál igazságügyminiszter ígérete a főpincérek küldöttségének. — Hibásak é együttesen a vendéglősök? — Lehetséges-e uzsora-védelem lecsukatásokkal. A szakma legkényesebb és legfurcsább kér­dése a fizető- és főpincéri alkalmazottak óvadék- iigyének a végleges rendezése, nagy léptekkel halad a gyors megoldás felé. Az egyik érdekelt tábor az alkalmazottaké, az óvadék-adóké máris jelentékeny sikereket ért el, félős, hogy a ven­déglős, korcs maros, kávéház- és szállótulajdo­nos szakma megkésik majd azzal az iparko­dásával, hogy lépést tartson velők. A főpincérek országos egyesülete választ­mányi ülést tartott, amelynek során elkeseredett hangon foglaltak állást a választmány tagjai az ellen az elbánás ellen, ahogy a hatóságok a főpincérek óvadékügyeit kezelik. Szerintük a főpincéreknek valósággal a kenyerüket, meg­élhetésüket jelenti az óvadék, amelyet szol- gálatbalépésük alkalmával főnökük kezeihez tesznek le. Az óvadék nagysága természetesen külön­böző, általában a helyiség napi forgalmának kétszerese. A kaució egyébként aszerint vál­tozik, hogy a kávéházban, vagy vendéglőben milyen időközökben történik a leszámolás a főpincér és a főnök között. Ez az időköz egy nap és két hét között váltakozik, a főpincér az elszámolási idő alatt befolyó bruttó jövede­lem kétszeresét köteles óvadékképen a tulaj­donosnál letétbe helyezni. Különösen az utóbbi időben gyakran fordul elő, hogy a kávéházak, éttermék és más helyi­ségek gazdái főpincéreik óvadékával nem tudnak elszámolni. Olykor lehet, hogy bűnös mani­pulációk, sikkasztás, vagy vétkes könnyelműség folytán vész oda a főpincérek óvadéka, de álta­lában a súlyos gazdasági viszonyok következ­tében előálló kényszeregyességi ügyek és csődök örvénye nyeli el a főpincéri óvadékokat. Néhány esetben előfordul, hogy a gazdát letartóztatják, ideig-óráig fogva tartják, aztán szabadlábra helyezik és a főpincér bottal ütheti a nyomát hosszú, munkás éveken át össze- kuporgatott kauciójának. Mint a Főpincérek Országos Szövetségének választmányi ülésén hangsúlyozták, ezt az enyhe bánásmódot igyekszenek megszigorítani, azt akarják, hogy az óvadék hatékonyabb véde­lemben részesüljön. Ezért a választmányi ülésen elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek Pesthy Pál igazságügyminiszterhez, akinek elő­terjesztik súlyos sérelmeiket és kérni fogják, Meinl Gyula kávébehozatala Postacsomagokat 5 kg-tól kezdve (rizs és cukor kivételével) vi­dékre bérmentve szállí­tunk — Kérjen ár­jegyzéken BUDAPEST, IX., Dandái utca 15. hogy a csődtörvényekre vonatkozó és a kényszer­egyességi miniszteri rendeletet oly értelemben változtassa meg, hogy az alkalmazotti óvadékok előnyös követelésként soroztassanak közvetlenül az adó és a házbér után. A főpincérek kérelmüket azzal is indokolják, hogy kényszeregyességi eljárások alkalmával egyetlen esetben sem tudnakhozzájutnióvadékuk megfelelő részéhez, mert az óvadékok ügyét oly mostohán kezelik a hatóságok, hogy mire az eljárást befejezik, a kauciók részleges vissza­fizetésére már nem áll rendelkezésre semmi­nemű fedezet. A főpineérek panaszai szerint a kávéházak, éttermek és többi helyiségek tulajdonosai ezen­kívül olymódon is sértik az alkalmazott főpin­cérek jogait és veszélyeztetik óvadékaikat, hogy a letétbe helyezett kaucióról nem adnak jogérvényes nyugtát, vagy szabályos elismervényt és így kibújnak a sikkasztási felelősségrevonás alól. Pesthy Pál igazságügyminiszter most fogadta a főpincérek küldöttségét, akiknek nevében Pakots József nemzetgyűlési képviselő és Koll- mann Dezső dr. fővárosi bizottsági tag ismer­tették a főpincérek és alkalmazottak óvadék­sérelmeit és főleg a következő irányban kértek orvoslást: 1. Utasítsa az igazságügy miniszter úr az összes ügyészségeket és rendőrhatóságokat arra, hogy ott, ahol az óvadéksikkasztás kifejezett esetei forognak fenn, a legnyomatékosabban éljenek az előze­tes letartóztatás jogával és a beruházás kifogását csak oly esetekben fogadják el, ha a főnök és alkalmazott erre nézve írásban megegyeztek. 2. A csődtörvény és a kényszeregyességi ren­delet olymódon módosíttassák, hogy az alkal­mazottak óvadéka, mint szolgálati viszonyból eredő követelés, előnyös tételként kezeltessék és a házbér és adón után azonnal következzék. A kaució nagysága üzemenkint 5—200 millió közt váltakozik és állítólag most sűrűn elő­fordul, hogy a rossz gazdasági viszonyok követ­keztében, különösen az új konjunkturális üzle­tekben a tulajdonos az alkalmazottal, a főpin­cérrel való előzetes megállapodás nélkül is felhasználja az óvadékot, beruházza üzletébe és mikor eljön a visszafizetés ideje, nem bírja visszaadni. Pesthy Pál igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy utasítani fogja az összes ügyészi és rend­őri hatóságokat a legszigorúbb eljárásra és a törvényelőkészítő osztálynak figyel­mébe ajánlja a kívánt novelláris módo­sításokat. Kétségtelen, hogy szakmáinkban nincs egyet­len üzlettulajdonos, aki a bűnös sikkasztásokat menteni akarná. De általánosan ismertek a tőkehiány kihasználásával létrejött ál-kauciós üzletek is, amelyeknél uzsorakölcsönt vesz tel az üzlettulajdonos vendéglője, szállodája, kávé­háza erősítésére és a néhány száz milliót csak úgy kapja meg, hogyha alkalmazza a kölcsön­adót horribilis fizetésre, a kölcsönmilliókról pedig óvadék-elismervényt ad. Rengeteg ilyen eset van és ezt nem lehet méltányosan egy­forma mértékkel mérni az igazi alkalmazotti kaució védelmével. Szakmáinknak meg kell találniok a módot arra, hogy jókor közbelépve elválasztják egymástól ezeket a dolgokat és a helyes útra figyelmeztessék a nagyon is kész­séges törvényhozást. VII. RÁKÓCZI-UT 60 Kérje nagy képes Jazz-bané árjegyzékünket! A magyar rádió statisztikája. A Magyar Statisztikai Szemle most megjelent száma közli, hogy Magyarország­nak 1924 eleje óta öt rádió távíró adóberendezése volt, míg a vevőberendezések száma tizenkettőt tett ki. Az összeadás és vétel azonban egy központosított helyről, az ú. n. Rádió Üzemköz.pont helyiségéből fémvezetéken át történik. A Rádió Üzemközpont állandó összeköttetést tart fönn Barcelona, Berlin, Fiume, Krakó, London, Párizs, Piza és Szófia rádióállomásaival, ezenkívül a nem­zetközi meteorológiai szolgálat jelentéseit veszi fel és adja le. A forgalom általában erős fejlődést mutat; 1925-ben a táviratok darabszáma 82,4°/o-kal, a szavak száma 48‘3%-kal volt nagyobb, mint í924-ben. Az új konyakrendelet. A földm. miniszter elrendelte: borpárlatot mint szeszesitalt — ideértve az olyan szeszesitalt, amely jellegénél, ízénél, vagy zamatánál fogva a jelen rendelet életbeléptetése előtt „Cognac" néven ismert szeszesitalnak felel meg — csak belföldön termett borból készült borpárlatnak mint nyersanyagnak felhasználásával szabad elő­állítani. Saját termésű, vagy mástól szerzett bornak romlatlan seprőjéből kisajtolt borból készült borpárlatot mint nyersanyagot borpár­latnak mint szeszesitalnak előállítására szintén fel szabad használni. Más anyagból, így kül­földön termett borból készült borpárlatból mint nyersanyagból, külföldről beszerzett borseprő­ből, szőlőtörkölyből, törkölyborból, gyümölcs­ből, gabonából, répából, burgonyából vagy egyéb termékből készült szeszt borpárlatnak mint szeszesitalnak előállításához felhasználni tilos. Belföldi borpárlat mint szeszesitalt kül­földi borpárlattal mint szeszes itallal házasítani tilos. A nem kizárólag borpárlatból mint nyers­anyagból készült vagy borpárlattal házasított italt tilos borpárlat néven vagy olyan magyar, vagy idegen nyelvű elnevezéssel forgalomba hozni, amely annak borból, illetőleg borpárlat­ból származására utal. A forgalomba hozott borpárlat mint szeszesital palackján a készítő nevét és telepének helyét szembetűnően kell feltüntetni. Ezentúl borpárlatot mint szeszesitalt „Cognac" elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni. Nem esik tilalom alá a belföldi borpár­latnak mint szeszesitalnak „magyar konyak" (magyar kiejtés szerint fonetikusan írva) elne­vezéssel való forgalombahozatala. Október 1-ig borpárlatot mint szeszesitalt „Cognac" elneve­zéssel még szabad forgalomba hozni, vagyis a készletben lévő „Cognac" elnevezést feltüntető címkéket, üzleti iratokat és egyéb nyomtatvá­nyokat fel szabad használni, általában forga­lomba szabad hozni olyan szeszesitalt, amely a földmívelésiígyi miniszter új rendelete követel­ményeinek ugyan nem felel meg, a korábbi szabá­lyok szerint azonban forgalomba hozható volt

Next

/
Oldalképek
Tartalom