Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-03-05 / 5. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1925. március 5. A nemzetközi játékbankok föllendítik a szállodák és vendéglők menetét. Farizeus tiltakozások a játékkaszinók ellen.— A Balatonvidék elszánt állásfoglalása. A margitszigeti játékkaszinó új korszakot jelentene. Nemzetközi pénzcsoportok arról tárgyalnak most a kormánnyal, hogy egyelőre Magyarország két helyén, a Balatonnál és a Margitszigeten nagy nemzetközi játékkaszinókat létesítenének teljesen montekarlói és ostendei mintára. A kormány még erősen habozik az engedélyek megadása fölött, habár a tervező csoportok óriási befektetéseket, munkaalkalmakat, építkezéseket ígérnek s azonfelül is adózási, kulturális, testnevelési és jótékony célokra is óriási összegeket szánnának. A nemzetközi hazárdjáték-kaszinóknak legfőbb elve az volna természetesen, hogy magyar honosságúak még a lábukat sem tehetnék be a játéktermekbe, így ott nem kártyázhatnának, a pénzüket nem veszíthetnék el sem a ruletten, sem a bakkaránál, sem a lovacskajátéknál. Csak az előnyeit élvezhetnék a nagy játékkaszinóknak, az ingyensétányokat, a világvárosi környezetet, zenét, színházi, opera és egyéb előadásokat, ezer ünnepséget és látnivalót, amit az ide- csődülő idegenek kedvéért a nemzetközi pénzcsoportok egymásután rendeznének. Hallatlan prüdéria és farizeus szemforgatás kell ahhoz, hogy a nyilvánosság előtt éppen azok tájtékozzanak leghevesebben a világvárosi tervek ellen, akikről közismert, hogy zughelyeken és klubjaikban szenvedélyes hazárdjátéko- sok, akik keresetük jórészét szórják le ott a szerencse forgandó kerekén. És sokszorosan dícséretreméltó a Balatonvidék érdekeltsége, amely e napokban határozottan állást foglalt a nemzetközi kaszinó engedélyezése mellett és felszólította küldöttségileg és memorandumban is a kormányt, hogy a magyar lakosság kellő védelmét kikötve, gyors tempóban valósíttassa meg a tervet, amelytől a Balatonvidék nagy fellendülését várják, meg azt, hogy végre fölfedezi az egész világ is üdülő és szórakozóhelyül a magyar tenger gyönyörű partjait. Alkalmunk volt beszélni a balatoni vendéglősök, szállótulajdonosok és kávésok vezetőivel, akik mind kijelentették: üzletmenetükre csak jót hozhat a nemzetközi kaszinó. Nemcsak ott, ahol az megépül, hanem végig a Balatonon. Hiszen családok, idegen csoportok fogják ellepni így a Balatont, akik nemcsak kártyázni, pihenni is akarnak. Ugyanez a helyzet a Margitszigetre nézve is. Kolossá Viktor, a margitszigeti nagy vendéglő és kávéház, meg szálloda volt bérlője elmondta ottani tapasztalatait lapunk munkatársa előtt. Nagystílű vezetés, állandó, hatalmas vonzóerő kell a Margitsziget föllendítésére és akkor aranybánya lesz nemcsak a Margitsziget, hanem az egész környéke. Kétségtelen azonban az is, hogy az eleinte csak a játék kedvéért idehúzódó idegeneket követni fogják azok is, akik nem játszani jönnek, hanem Budapestre kíváncsiak. Ostende azóta fogalom Európaszerte, mióta megvan az aránylag jelentéktelen méretű játékkaszinója. Budapestnek világreklám és vonzóerő lesz egy nemzetközi játékkaszinó, csak akkor fedezik majd föl a fürdőit, kulturális kincseit, minden egyebet. A háború utáni magyar iparfejlődés egyik legérdekesebb fejezetébe tartozik az, ami a sörgyártásban történt. A békeidők Magyarországában is a leghatalmasabb gyártási iparágak között állott a sörgyártás s az akkori Nagy- Magyarországon kívül Ausztria és a Balkán is szívesen fogyasztotta a magyar söröket. A háború, a kommün és a hosszú gazdasági pangás a magyar sörfogyasztást oda csökkentette, hogy az óriási magyar gyárak alig produkálták már az 1913-ik évi termelés egyötödrészét. Az elveszett területekkel együtt elvesztek a sörfogyasztó-piacok is, úgyhogy a nagy gyárak egészen más termelési ágakra, cukor, csokoládé, üveg, faárú és textil feldolgozásra tértek át gyári épületeik és gépeik jó részének a föl- használásával. A föllendülés akkor kezdődött meg, amikor a magyar sörgyárak egészen új, speciális sörök készítését kapták föl. Ma már ott tartanak, hogy nemcsak Csehországnak és Ausztriának, de a világ bármely sörfőző államának a speciális sörgyártmányaival szemben is teljesen egyenlő értékű, táperejű és minőségű magyar söröket állíthatnak. A Baksör, a Fősör, a Portersör, kapcsolatban a világos magyar sörökkel, olyan óriási haladást jelentenek, hogy teljesen meg- okoltnak látszik a szomszéd államok riadt intézkedése, amellyel a magyar söröket kizárták a vámvonalaikon. Féltek attól, hogy a magyar sörök leverik az ő piacaikon is Pilsent és a többi sörcentrumokat. Most a magyar kormány 10 aranykoronáról 12 aranykoronára emelte a külföldi sörök behozatali vámját. Az emelés jelentéktelenül kicsi, inkább csak figyelmeztetés kifelé. A belső sör- fogyasztó-piacokon a magyar sörök térhódítása egyáltalán nem ennek tudható tehát be, inkább a közönség ragaszkodásának a magyar sörökhöz. A vendéglősök és étteremtulajdonosok viszont észrevették, hogy a külföldi, nagyvámú és drága sörök árúsításának az adóhivatalok előtt És — ha csoda történik és a játékkaszinó nem sikerül, akkor is itt marad egy világvárosi jellegű építkezés, kulturvidék, befektetett tőke, kihasznált munkaalkalom. Csak az idegenek veszíthetnek, mi csak nyerhetünk! Minden okunk megvan tehát reá, hogy a nemzetközi játékkaszinók engedélyezését sürgessük úgy Budapesten, mint a Balaton mellett. Eszünk ágában sincs elhinni a rémképeket, hogy azután a sziget, a Balaton és a Duna tele lesz kifosztott, tönkrement idegenek, öngyilkosok hulláival. Ellenben azt tudjuk, hogy ma igenis mindez tele van hullával, - • sajnos, magyar öngyilkosok hulláival, akiket a pangás tett tönkre, a prűd és hazug mai gazdasági helyzet, — talán éppen azok a kezek közvetve, amelyek az erkölcs nevében ökölbe szorulva emelkednek az idegen tervek ellen! veszedelmes következményei lehetnek. Az adóközpontok ugyanis ebből a közönségük nagyobb fizetőképességére fognak esetleg következtetni s így ennek megfelelően kalkulálnak. És végül: az is tény, hogy a külföldieknél jóval olcsóbb magyar sörök nagyobb forgalmat csinálnak, így több hasznot jelentenek a vendéglősnek, mint a drága külföldiek. Szervezkedik a vidék. A teljesen széttagolt és így erőtlen vidék vendéglőseinek és szállótulajdonosainak a szervezése lassan-lassan mégis megkezdődik, bár nem a budapesti központ vezetésével, amint ennek történnie kellene, hanem csak az egyes vidékek saját buzgalmából. Most Aszód vidéke szervezkedik igen erősen és még ebben a hónapban Borsodnak és a Nyírségnek a megszervezési akciói is megkezdődnek. A szállodák bevételei és a valóság. Nevetséges tévedés egyes lapok híradása a budapesti szállodák kitűnő üzletmeneteiéről, évi 3 millió hollandi forint bevételéről. A tévedést az okozza, hogy a szállodák a szállodai adót nem a valódi bevételeik, lealkudott áraik szerint fizetik, hanem a hatóságilag engedélyezett normáljs két-három- szorta magasabb, listaszerű szobaárak után. így az adózás után kiszámított bevételek is irreálisak ■I ......in mii |^^■||■||^■||| ■■■ mi .I. mi...... || || ■■■■■■I El ite-márka JpIUME V ßONYAK jVtEDlClNAL „Fiume“ szójegyre különösen ügyelni! Adria tika Iroda: Budapest, /., Horthy Mik/ós-út 9. Telefon: József 88—09. A magyar sörök új térhódításai. „DELECTA ff hentesárú és KonzerveH. c-u.» Középeurópai Húsipari R.-T. X., Füzér-utca 37. szám, Telefonhívó: József 59—16 V H
