Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-02-20 / 4. szám
I VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1025. február 20. Anyagi gondokkal küzd a Vendéglős-Szövetség? Mi nyeli el a szakma befizetett tagdíjait? — Beküldetett. — Vettük és szakszerű érdekessége miatt itt adjuk ezt a hozzánk érkezett közleményt: Bennünket, a' Magyar Szállodások, Vendéglősök és Korcsmárosok Országos Szövetségének a vidéki tagjait a szeptembervégi szövetségi közgyűlés nem igen látott. Sok okunk volt erre, most jobbnak találom nem feszegetni a dolgot De amikor megint sor kerül a jelentékenyen fölemelt szövetségi tagsági díjak befizetésére, amikor ismét a zsebünkről van szó, mégis kiváncsiak leszünk és megütődünk eggyen-máson. Úgy tudom, Walter Károly titkár szerkesztette meg a Szövetség 1924-ik évi jelentését, amely arról szól, hogy anyagi gondokkal küzd a hatalmas Szövetség. A jelentés ugyanis így kesereg: „Érthetetlen az elnökségünk előtt, miért nem fizetik tagjaink aztacsekélyke tagsági díjat,amit az országos szövetség a tagjaitól kér. Pénz nélkül nem lehet fenntartani ilyen alakulatot, mint a Szövetség. Tagjaink közül a múlt évben 1124 en maradtak hátralékban 1474-ből, ami összes tagjaink száma, és vannak egyes városok, amelyekből az elmúlt egész évben egyetlenegy tag sem fizetett. Minthogy hivatalos lapunk, A Vendéglős, előállítása ma igen sokba kerül, kénytelenek voltunk azoktól, akik tagsági díjaikat nem fizették be, a lap küldését megvonni. Még így is alig fedezi bevételünk a kiadást! Jövőben a tagdíjak pontos befizetését és lelkes toborzást kérünk tagjainktól, hacsak azt nem akarják, hogy országos szövetségünk feloszoljék /" A befizetésekre most felszólító levelek is tele vannak hasonlókkal. Nos, én nem voltam eddig hátralékban, de a dolog kíváncsivá tett, utánanéztem a szövetség gazdálkodásának. Én jó üzletember vagyok és közölhetem, hogy ezek után én is hűségesen ott leszek a hátralékosok listáján. A szövetség vagyoni beszámolójában ugyanis ezeket találtam: Bevétel. Múlt évi pénztári maradvány 1923. évi tagdíjakból ... ... Összesen: _ 33.718 I< 34 f 2,530.882 „ 2,564.600 K 34 f BORTORUENYKIVONAT BORNYILVÁNTARTÚ FÜZET Árujegyzék . MINDEN ÜZLETI KÖNYV a “Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai R.-T. nyomtatványosztályában! Budapest, IX., Üllői-út 25. szám szerezhetők be Kiadás. Hivatalos lapnak _______ po sta ................................ ny omda.................................. villamosköltség..................... iro daszerekre .................. Ös szesen:____ 2, 190.323 I< 73.578 „ 5.021 „ 39.298 „ 14.180 „ 2,322.400 K A mérlegből a magam vidéki eszével is azonnal megállapíthatom, hogy itt igen furcsa dolog történik. A bevétel 75—80 százaléka csak arra jó, hogy a szövetség valami hivatalos lapot tartson fenn és csak a hátramaradt 25 százalék szolgálja a szövetség tulajdonképpeni céljait. Ez a „hivatalos lap" nyeli el egész egyszerűen a szövetség jövedelmeit, ezért kell tagdíjakat fizetni, végeredményében tán ezért van az egész szövetség ? Kétmillió és ötszázezer koronás szövetségi bevételből kétmillió kétszázezer korona jutott 1923-ban a hivatalos lap fenntartására; Elképped az ember. így igazán nem csoda, ha a szövetség anyagi gondokkal küzd és ha azok a szaktársak, akik mindezt hamarabb észrevették, mint én, nem nagyon sietnek a tagdíj befizetésekkel! Magam is, társaim is jó befizetők és lelkes tagok leszünk, mihelyt a vagyoni kezelés más irányt vesz. Nekem nem kell a magam külön, drága pénzéért olyan lap, amelynek dolgait máshonnan is elolvashatom, onnan, ahonnan én akarom! Tudtommal 5—6 jól szerkesztett és deficitmentes lapja van a szakmának azon a hivataloson kívül, amelynek a fenntartása megeszi a szövetség bevételeinek 75 százalékát ? Nem tudom, kinek vannak ilyen drága szerkesztői ambíciói, az én pénzemen semmi esetre se legyenek! Azt a pár sort, hivatalos, rövid közlést, ami kell a szövetségnek, azt a szakma többi, jól- menő lapja közül bármelyik, vagy akár valamennyi is leközli ingyen, úgy hiszem, szívesen meghozza azt az áldozatot a szakmának és nem kívánja, hogy a szakma áldozzon érte! A Borászati Lapok pálinkahiradásait eredetiben is olvashatja az ember és azt az egyetlen specialitását a hivatalos lapnak, hogy az összes elítélt vendéglősök, korcsmárosok, szállodások kipellengér ezése, hivatalos formájú bírósági ítélete ott olvasható egybegyűjtve, azt is szívesen elengedem én is, remélhetőleg a szövetség is! Potzmann Mátyás pénztáros a nyomdaköltségek emelésére is célozgat a jelentésében és méltán. A nyomda és vele a hivatalos lap egyre drágul és csodálatosképpen: inkább a szövetség oszlik föl — azzal fenyegetőznek — anyagi bajai közt, nem a hivatalos lap ? Ennek a szövevényeibe mi nem látunk bele a vidéken, de — nem fizetünk! (Aláírás.) Villamos borszivattyúk, pincegazdasági gépek javítása! Frank és Berger, Budapest Iroda : Vili., Bezerédy-u. 3. Telefon: József 74-05 Gyár: X., Liget-utca 22. sz. Telefon: József 60-69 A sör története. i. (D. H.) Az a kérdés, ki volt a feltalálója a sörnek, kielégítő felelet nélkül marad, mint majdnem minden tápláléknak feltalálója. A sört már a legrégibb kulturnépek ismerték és az ismert történeti források nem adnak felvilágosítást egy feltalálóról sem. Ha a néphitGambrinust kiáltja ki a sör feltalálójának, úgy a mondabeli flandriai királlyal találkozunk itt a mese országában, mert valószínűleg egy összekeveredésről van itt szó a Gambrinus név és Jan Primus I. Brabanti János neve között, az a herceg, ki 1294-ben halt meg és annakidején a brabanti sörtestületnek elnöke Tibit. A valóság az, hogy már a régi egyptomiak ismerték a sört. A régi egyptomi papyrusokról kivehető, hogy a híres Pharaó-birodalom valóban sörország volt. A régi egyptomiak Osiris istenben tisztelték a sör alkotóját. A régi egyptomiaknál a sör nemzeti ital volt, négyféle fajtáját állították elő, ezek közül az egyik a teljesen árpából készített fekete sör. A sörivásnak mesterségében különben egyenrangú elődje a német diáknak a régi egyptomi studiotestvér. Egy régi egyptomi papyrus egy atya panaszával fia ellen van tele, ki Chennu városában látogatta az egyetemet; így áll: „Értesítettek engem, hogy gyakran11’elhagyod a tudományt, élvezetek után vágyódol, csapszékről-csapszékre jársz; de hová fog vezetni az a sörszag ? Kerüld a sörszagot, visszafejleszti szellemedet". Régi egyptomi leírások,több mint3000évvel ezelőttiek, meglepő hasonlatosságot mutatnak fel a híres pelusiumi főiskola és a német főiskolák között. A régi egyptomiak, mint egy úri nép a sört rendszerint rabszolgáikkal állíttatták elő. A rabszolgák többnyire a délkeletázsiai Quede-ből származtak, melyek sörfőzdéje nagy hírnévnek örvendett. Gizehnél ábrákat találtak, melyek bepillantást engednek a régi egyiptomiak sörkészítésébe. Eszerint a pácolt malátát először nagy darabokba formázták és aztán félig sült darabokban a cefreprocessusnak átengedték. Ez az eljárás különben nagy hasonlóságot mutat fel az orosz kvasszal. Megjegyzendő, hogy a mai egyptomi parasztok is hasonló sört isznak, melynek neve: Elite-márka ßlUME ßONYAK pdEDICINAl „Fiume“ szőj egy re különösen ügyelni Adria tik a r.-t. Iroda: Budapest, /., Horthy Miklós-út i Telefon: József 88—09. ff DELECTA 99 hentesárú és Konzerveh • Gyártja a Középeurópai Húsipari R.-T. Budapest, X., Füzér-utca 37. szám. Telefonhívó: József 59—16
