Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-12-05 / 23. szám
XXXXI. É¥FOL¥*W 33. SZ.4m 1035. DECEMRGR 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA VEXDÉCiLŐ-, SZÁLLÓ-, KÁVÉSIPAKI ÉS KÖZOAZDASÁCil SZAKLAP M. kir. postatakarékpénzt. csekksz. 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5-én és 20-án Előfizetési díj félévre ... 150.000 korona Állapította IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal- BUDAPEST, IX., VIOLA UTCA 3. SZÁM Tele fonsz ám: „József“ 22 — 81 A mi zsebünR — ki hitte volna eddig, annyira fáj a legmagasabb helyeknek is, hogy már nem állják szó nélkül. A mi zsebünk, a vendéglősök, korcsmárosok zsebe! Az a zseb, amelybe annyi bejárása van boldog-boldogtalannak és ahová maga az állam is annyiféle ürügy alatt tud benyúlni a maga millióiért. Csak annyi történt tulajdonképpen, hogy a magyar bortermelők bizonyos anyagi könnyítésekért fordultak ismét a kormányhoz. Küldöttségük felkereste Bethlen István gróf miniszterelnököt. A miniszter- elnök szívesen fogadta őket, sőt megígérte a támogatását is arra az esetre, ha biztosítják őt arról a bortermelők, hogy a könnyítések haszna megint nem kizárólag a vendéglősök és a borkereskedők zsebébe fog jutni. Nem fontos, hogy ha megígérték is a bortermelők és szőlőmívelők ezt a miniszterelnöknek, tényleg tudnak-e tenni róla. Az a fontos, hogy a miniszterelnök valami kedvezményről kikötötte, hogy az semmitse juttathasson a mi zsebeinkbe, mint olyan zsebekbe nyilvánvalóan, amelyek amúgy is telistele vannak kedvezményekkel és olvasatlan öregbankókkal. Mert nekünk, vendéglősöknek, olyan szörnyűségesen jól megy minden, hogy egészen méltányos és helyes is az ország első politikusától, hogy már sokalja a mi nagy jólétünket! Kétségtelen, hogy Bethlen István gróf csak megfontolt szavakat ejt ki és amit kimond, annak súlya van. Most éppen ránk nézve végzetes súlya. Az is bizonyos, hogy amit ő tudhat rólunk, azt rosszul tudja, különben nem tette volna meg azt a sajnálatos kijelentését. De sokkal jobban ismerjük őt annál, semhogy ne tudnánk, csak mitőlünk függ, hogy többet és jobban ismerjen meg a mi helyzetünkről. Azért vannak képviseleteink, azért volna Országos Szövetségünk és legfőképpen azért volna a budapesti vendéglősipartestület jelenlegi vezetősége. Hetek múltak el a miniszterelnök kijelentése óta. Mi vártunk. A borkereskedők már tiltakoztak a kijelentés ellen és megtették a szükséges lépéseket. De vájjon történt-e valami nálunk, hogy a rosszul informált miniszterelnök véleményét megfellebbezzük a jól informált miniszterelnökhöz? Semmi sem történt. Pedig nekünk nem lehet nagyon mindegy, hogy miképpen vélekedik rólunk és helyzetünkről Magyar- ország miniszterelnöke. Végre is neki nagyon sok alkalma és módja van arra, hogy kedvezőtlen véleményét a mi hátrányunkra érvényesítse. Aztán meg kell is annyi szakmai önérzetnek lennie az érdek- képviseleteinkben, hogy megkísérelje a miniszterelnöki tévedés nyilvános meg- korrigálását is, már csak azért is, mert Bethlen gróf kijelentése nagyon alkalmas, hogy a szakmánkról elterjedt rossz benyomásokat csak növelje a közvéleményben. Hogy a mi szakmánk helyzete mennyire kedvezőtlen, azt minden szakértő ismeri. És ha a bortermelők arról panaszkodnak, hogy mindössze 5000 koronát kapnak a bor literjéért, amely 12.000 koronáért kerül kimérés alá a vendéglőkben, tudniuk kell, hogy a csaknem 3000 koronás boritaladó már 3000 koronával emeli az alapárat, a közvetítés, az italra vonatkozó adók még 3000 koronát jelentenek, úgy hogy a rezsiköltséggel, a vendéglősöket nyomó húszféle különadóval és minden egyébbel együtt alig 20 százalékot jelenthet a drágulás nálunk, ez pedig jóval kevesebb minden más üzleti haszonszázaléknál, alig 8—10 százalék a végeredményben. Mindenesetre az állam, a legfőbb bordrágító szájából különös hallani a mi csekélyke hasznunk rosszalását. A borkihágásókr A „Vendéglősök Lapja“ számára írta: dr. Csató Béla rendőrkapitány. III. Kié a felelősség? — A csemegeborok ügye. — A számla-bizonyíték. Vájjon mentesül-e a tulajdonosa borkihága- sok elkövetése esetén a felelősség alól, ha maga helyett felelős személyt állír? Gyakran előfordul ú. i., hogy az italmérési engedély birtokosa alkalmazottjával, vagy más személlyel, oly magánjogi szerződést köt, melyben a szerződő tel elvállalja a felelősséget büntetőjogi tekintetben is. Ilyen szerződés, adott esetben, nem mentesíti az ítalmérési jog engedélyesét az elkövetett borkihágások büntetőjogi felelőssége alól, mert ő mindig saját személyében felelős. Éspedig elsősorban is engedélyével felelős, mely személyhez kötött jogosítvány és sem haszonbérbe nem adható, sem másra át nem ruházható. Ez alól az elv alól vannak kivételek éspedig a következő esetekben. Kiskorúak, valamint gondnokság alatt álló egyének, törvényes képviselőjük kérelmére, csak a gyámhatóság beleegyezésével is csak az alatt a feletetel mellett nyerhetnek engedélyt, ha oly üzletvezetőt állítanak, aki önjogú és azoknak a feltételeknek, amelyek az engedélyes személyét illetőleg megkívántainak, szintén megfelel. Jogi személyek szinten kötelesek ily üzletvezetőt állítani. Az üzletvezető állítására kötelezett engedélyeseken kívül minden más engedélyes az üzletet személyesen és saját felelősségére tartozik vezetni, kivéve, ha az üzlet személyes vezetésében tőle egyáltalán nem függő és el nem hárítható akadály gátolja, amely esetben akadályoztatásának tartamára a pénzügyi hatóság kivételesen üzletvezető alkalmazását is megengedheti. Az üzletvezető a törvények és a törvényes szabályok betartásáért felelős és az előforduló szabályellenességért, vagy kihágásért őt kell büntetéssel sújtani. Amennyiben azonban a pénzbüntetés az üzletvezetőtől behajtható nem volna, azt az engedélyesnek kell megfizetnie. Felelős üzletvezető alkalmazása tehát előfeltételekhez van kötve s csak akkor bír a kihágásokért való felelősség szempontjából jelentőséggel, ha az alkalmazását a pénzügyi hatóság megengedi. A felelős üzletvezetőtől meg kell különböztetni az ú. n. megbízottat. Az állam italmérési jövedékről szóló 1921: IV. t.-c. szerint az engedélyesek a kimérésben (iialelárusíiásban) való aegédkezés céljából üzletünkben saját felügyeletük és felelőssegük mellett megbízottat alkalmazhatnak, kötelesek azonban ezt a körülményt az alkalmazni szándékolt megbízott teljes megbízhatóságának, feddhetetlen előéletének és magyar állampolgárságának igazolása mellett a pénzügyigazgatóságnak bejelenteni. Ennél tehát elégséges az egyszerű bejelentés, azonban a borkihágásokért való felelősség szempontjából semmi különös jelentőséggel nem bír ilyen megbízott bejelentése. Az esetleg elkövetett ilyen kihágásokért a gazda felelős saját személyeben. Nehogy félreértés történjen, ki kell emelnem, hogy mindig az felelős és vonandó felelősségre, aki az illető kihágást elkövette. Felteszem, hogy a megbízott, vagy a csapos, vagy valamelyik családtag követ el bor- hamisítását s a gazda, jobban mondva a tulajdonos erről mitsem tud. Ebben az esetben a megbízottat, a csapost, vagy a családtagot kell megbüntetni, a tulajdonost csak abban az esetben, ha kiderül, hogy a kihágást az ő tudtával, vagy elnézésével követték el, vagy ha a köteles ellenőrzést elmulasztotta. Azonban ha a tulaj-
