Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)
1925-02-05 / 3. szám
SB VEi\DÉGlŐSÖK LAPJA 1Ö35. február &> KÉSZÍT: Alpacca ürmértéket, tölcséreket, kávés- és teáskannákat, teaszűrőket mindenféle fazonban. KLEIN JAKAB alpacca-ezüstárúgyára, Budapest, VIIL, Losonczy-utca 15, KÉSZÍT: Pecsenyéstálat 26-56 cm.-íg, hal as tál at minden nagyságban. Rendelést azonnal eszközöl. — Azt hiszem, mindenki egyetért velem a szakmában, ha kijelentem, hogy elvi akadálya nem lehet az egyesülésnek. A kávéházi, vendéglői és szállodai ipar annyira közeli rokon egymással, hogy ellentétei alig lehetnek súlyosabbak a családi viszályok jellegénél és összefogásuk igen nagy eredményeket Ígér. — MindenesetreaKávés-ipartestületnekés vezetőségének az óvatossága nagyon is megokolt. Végre is tudnunk kell a fúziós tárgyalások előtt, hogy mit akar velünk a másik tábor, a vendéglősök és szállodások csoportja? Mert az természetes, hogy a mi szakmánk ellen fog állani minden beolvasztási kísérletnek és minden bekebelezésnek. Érdekeinek a védelmét megbízható kezekben kívánja látni az egyesülés keretein belül is és ha szívesen hoz esetleg áldozatokat a közös, hatalmas erőgyűjtésnek, — ennek aztán a hasznát is látni akarja. — Világos ebből, hogy a tárgyalások csak mind a két fél részéről fixirozott tervek összehasonlításai után indulhatnak meg. Mi nem vagyunk hajlandók „beolvadni", de természetesnek találjuk, hogy ugyanígy lesz a vendéglős és szállodai szakma is. Egyenrangú és egyenjogú felek tárgyalásainak kell eldönteni, minő legyen az az alap, amely megfelel a közös együttműködésnek! — A külföldön, különösen a művelt nyugaton bámulnának a szakmáknak ezeken a keleti jellegű különválásán. A café-restaurantok világában éttermi, vendéglői és kávés-háborúk ismeretlenek és nálunk is úgy kellene, hogy azok legyenek. Sajnos, a különállás, a hosszas konkurrencia- kényszer nálunk ellentéteket szült és mélyesz- tett ki, amelyeket csak kevéssé enyhítenek olyan momentumok, hogy a nagyüzemekben most már egyre több a hármas-ipar, amelynél egy tulajdonos kezében van a szálló, vendéglő és kávéház. Semmiesetre sincsenek azonban megoldhatatlan ellentétek. Ha vendégeit jól akarja kiszolgálni, akkor csakis megbízható cégnél vásárolja a kávét, teát, kakaót, csokoládét, makarónit és egyéb tésztaárut, étolajat, stb. stb. A Meinl-cég hírneve biztosíték aziránt, hogy árúinak mindig kitűnő a minősége. Vendéglősöknek és más nagyfogyasztó vevőknek előnyár! Kérje képviselőnk látogatását! MEINL GYULA Még négy vezető kávéháztulajdonos nyilatkozott számunkra teljesen hasonló értelemben. Szeretnének bízni a fúzió lehetőségében, de természetesen nem szívesen áldozzák föl bevált és nagy sikereket elért vezetőségüket a fúzió miatt a vendéglősök vezetőségéért, amelynek a sikertelenségeit és gyönge munkáját módjukban volt a távoli szemlélők tárgyilagosságával megfigyelni. Szeretnék tudni, mi lesz az együttműködési alap, minő szervek létesülnek a kari differenciák belső és békés elsimítására. És mindebben, valljuk be: igazuk van. Egyről megnyugtathatjuk a kávésipartestü- letet. A fúzió itteni táborában senkisem gondolt egy pillanatig sem arra, hogy beolvasszák a Vendéglős-ipartestületbe a testvérszakmát, amelynek érdemei és eredményei elvitathatatlanok. Bár a Vendéglős-ipartestület ért volna el annyit! Remélhető, hogy a szakma nívós szaklapjai állandóan felszínen tartva az egyesülés ügyét, teljesen ki fogják dolgozni a fúzió tervét és megtisztítják a hozzávezető utat. Most már csak férfiak kellenek, akik illetékes helyeken az akciót testté formálják, de a mi szakmánkban mindig voltak vezetésre termett, nagy látókörű és önálló gondolkozású férfiak! A szeszesitalokat tartalmazó nyitott edényeken is megjelölendő a tartalom minősége (fajtája). A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszter 4306/1924. ein. N. M. M. szám alatt az italmérésnél és italelárúsításnál követendő egészségügyi rendszabályok, az ezek áthágására kiszabandó büntetések és az orvosrendőri felügyelet gyakorlása ügyében kiadott 502/1922. ein. N. M. M. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában, az alábbi rendeletet adta ki: 1. §. Az 502/1922. ein. N. M. M. számú rendelet 4. §-áuak 5. pontja és 11. §-ának 4. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: ^ A szeszesitalok kimérésével és kismértékben való árú- sításával foglalkozó üzletekben minden tartályon (hordó, korsó, palack stb.), amelyből fogyasztók részére szeszesitalokat szolgáltatnak ki, az abban foglalt ital faját (mineműségét) meg kell jelölni. Az az engedélyes, illetőleg üzletvezető, aki az előbbi bekezdésben megjelölt kötelezettségének teljesítését elmulasztja, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el. Ennek a rendelkezésnek az 502/1922. ein. N. M. M. számú rendelet 11. §-ának 4. pontja alapján keletkezett és folyamatban levő kihágási ügyekben visszaható hatályt kell tulajdonítani. f §. Ez a rendelet az 502/1922. N. M. M. sz. rendelet egyéb rendelkezéseinek hatályát nem érinti. Budapest, 1925. évi január hó 19-én. A miniszter helyett: Seholtz s. k., h. államtitkár. Az italmérési illetékek részletfizetési kedvezménye. A fővárosi tanács az érdekeltségek kérelmére megengedte, hogy mindazon vendéglősök, korcsmárosok, kávésok és italmérési engedéllyel bíró kereskedők, akik semmiféle községi fogyasztási adóval hátralékban nincsenek s ezt a körülményt az- illetékes elöljáróságok útján igazolják, a terhűkre kirótt italmérési illetéket az esedékesség napjától számított 6 hónapon belül minden következő naptári hónap S-ik napjáig hat egyenlő részletben törleszthessék, azzal a kiköiéssel azonban, hogy a hátralékos összeg után l°/o-os havi késedelmi kamatot kell fizetni. Sörháború Pilsen és Kőbánya között. Január 10-én érkeztek az első importsörök. — Hol van a legnagyobb fogyasztás? Pilsen ármérséklést tervez. Az ország sörfogyasztó közönségét éppúgy, mint a kimérőit, vendéglőit, kávéházait és éttermeit hetek óta igen élénken foglalkoztatja az a különös sajtóháború, amely egész meglepetésszerűen ütött ki Kőbánya és Pilsen között. Nap-nap után egyébről sem olvas az ember, mint az idegen sörexportról, a magvar sörök foktartalmáról, a vámilleték-emelésekről, akciókról erre is, arra is, úgyhogy egészen kétségtelen most már, igen nagy mérkőzés folyik a sörgyárak között a magyar piacokért. A Vendéglősök Lapja zz érdekes kérdés teljes megvilágítását vette a tervébe. Minő eredményeket érnek el a pilseni importőrök? Hogyan tartja a piacot a magyar sör? Mindazok a dolgok joggal érdekelnek minden szakembert. És mivel a többi lap hasábjain a magyar sörgyárak álláspontja dominált, jónak láttuk Pilsent megkérdezni és először is az ő importjuk helyzetét megvizsgálni. Január 1-én nyíltak meg a magyar vámvonalak a külföldi sörök előtt — természetesen — hatalmas illetékekkel terhelve meg őket. Most, egy hónappal később, Budapest és a vidék már tele van pilseni és bajor sör- expoziturákkal. Pilsen luxus-söreit négy nagy sörgyár ontja a világ minden tája felé, ezek — márkáik szerint: Urquell, Gambrinus, Weltbräu és a Prior — gyáraik: Bürgerliches Bräuhaus, I. Pilsner Akt. Bräuerei, Böhm. Pilsner Bräuerei és a Pilsner Genossenschafts Bräuerei. Gyártási mennyiségük alakulása: 1922 1923 1924 h e k t o' 1 i t e r Urquell B. Brauhaus — 412.568 486.251 640.614 Gambrinus I. Pilsner„. _ 12 0.349 117.437 136.681 Weltbräu Böhm. Pilsner 84.724 91.454 91.292 Prior Pilsner Genoss. 87.883 82.376 77.174 Amint az összeállításból kitűnik, Pilsen produkciója évről-évre növekszik, még pedig a B. Brauhaus Urquell márkája révén igen jelentékenyen. Ez az egy produkció az egész pilseni gyártásnak a 68 százalékát teszi ki, a Oambrinus-sör a 14 és fél százalékát, a Weltbräu 9 és fél százalékát, a Prior pedig a többit. Ezek hivatalos adatok, amelyek bizonyítják, hogy Pilsen, mint sör-centrum, a monarchia Soitvadkorten ás Csöngődön vásárolt boraink megérkeztek fi ivanovszky Ab. Borkoro R.-T,TELEFONSZ A.H: JÓZSEF ISO—35 Szüx-utca 1U sz. alatti borpincénk- ban mogtekinteni
