Vendéglősök Lapja, 1925 (41. évfolyam, 1-24. szám)

1925-01-05 / 1. szám

'XXXXI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 1925. JANUAR 5. VENDÉGLŐ, SZÁLLÓ, KÁVÉS IPARI ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKLAP M. kir. postatakarékpénztári csekk szám 45.255 Megjelenik havonta kétszer, 5. és 20-án Előfizetési dij félévre 150.000 korona Alapitotta: IHÁSZ GYÖRGY Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, IX. VIOLA-UTCA 3. SZÁM Telefonszám: „József“ 142 — 59 Az ujesztendőhöz A sokat szenvedett magyar nép a mostani karácsonyát, a mostani szilvesz­ter estélyét is gondokkal terhelten töl­tötte, mert a nehéz megélhetési viszo­nyok között igen kevés embernek jutott ma karácsonyfára, ünnepi kalácsra, meg szilveszteri malacra. Ha visszatekintünk az elmúlt esz­tendőre, látjuk, hogy iparunk alig-alig birt előre haladni, mert a kereslet hiá­nya és kereskedelmi életünk üzlettelen- sége teljesen megbénította. De keresztényi türelemmel és igaz hittel lépjük át az ujesztendő küszöbét és azzal az érzéssel köszöníjük az 1925-ik évet, hogy ez jobb lesz az elmúltnál, mert ez meghozza olvasóinknak, a vendéglős iparnak, valamint az ezzel összefüggő ipari és kereskedelmi válla­latoknak a mielőbbi felvirágozását. Lapunk pedig továbbra is a legtel­jesebb függetlenséggel küzd majd olva­sóinak érdekében, akiknek mindenkor a legönzetlenebb módon nyújtottunk erköl­csi támogatást. Lapunk a vendéglős, szál­lodás, és kávés társadalmi osztály érdeké­ben az újévben is fentartja szabad véleménynyilvánítási j o g á t, úgy az ipari képviseletek, mint az állami és törvényhatósági szervek irányában. Az ujesztendőben is, mint eddig mindig lapunk nagyszerű alapítójának néhai Ihász Györgynek szellemében küz­dünk az iparfejlesztés, a tanoncoktatás, a képesítés és gazdasági függetlenség érdekében. Ezúttal pedig kérjük igen tiszteit kar­társainkat, hogy támogassák lapunkat, fi­zessenek arra minél számosabban elő. A német ipar és kereskedelem már régen felismerte a szakirodalomban rejlő erőket és büszkén vallja, hogy a szaksajtó nagyban előbbre vitte iparuk, kereske­delmük fejlődését. Eddig olvasóink tanú­síthatják, hogy több olyan javaslatot, több olyan eszmét, amely kartársaink erkölcsi és gazdasági érdekeit szolgálja, mi vetettük annak idején fel, és mi szor­galmaztuk ezek megvalósítását. így pél­dául a „Nyugdíjintézet“ néhai Ihász Györgynek kezdeményezésére alakult a Vendéglősök Lapja révén. A „Ven­déglősök beszerző csoportja“, „Pince- szövetkezet“, „Jéggyár“ stb. terveit mind mi pendítettük meg hasábjainkon először. Kedves Kartársaink ! Becsüljük meg egymást, támogassuk kölcsönösen egymást, és ha az ujeszten­dőben csakugyan összefogunk, minden­esetre jobb lesz ez-az év az elmúltnál. Tulságig óvatos a Vendéglősszövetség Nem exponálja magát a nagy adóval sújtott kis emberekért — A mértéktelen adózások tönkre teszik a vendéglős ipart — Akik visszavonulnak a vezetőségből A mai pénzügyi kormányzat adózási rend­szere semmiféle ipari szakmát nem sújtott oly súlyosan, mint a szálloda és vendéglős ipart. A megállapított és érvényben levő adókulcs­rendszer szerint hihetetlenül magas összegeket rónak ki olyan üzemekre is, amelyek a kon­junktúra napjaiban sem voltak képesek annyi jövedelmet kimutatni, hogy ilyen magas adó­terheket elbírjanak. Kétségtelen ezeknek az aránytalan adó­zásoknak az oka abban keresendő, hogy az adóügyi tisztviselők számára Útmutatásul szol­gáló „Végrehajtási Utasítást“ olyan homályosan szerkesztették meg, hogy az illető tisztviselők az egyes üzemekre kivetendő adók tekintetében teljesen tájékozatlanok. Az „Utasítás“ homályos volta az eljáró közegeknek egyrészt önkényes­kedésre nyújt módot, másrészt félelmetes fegy­ver bizonyos túlbuzgó urak kezében, akik kíméletlen rigorózitással akarják felebbvalóik becsülését kiérdemelni és együgyü hozzánem- értéssel a leghorribilisabb adóterheket varrják a szerencsétlen szállodás, vagy vendéglős adó­alany nyakába tekintet nélkül arra, hogy bal­kezes intézkedésüktől ekszisztenciák további sorsa függ. \ Az adózás ilyen rendszerének megmara­dása a kávéházi, vendéglős és szállodás ipar teljes csődjét jelentené. Az egyes ember itt hiába fordul sérelmeinek orvoslása ügyében magasabb fórumokhoz, tiltakozása pusztában kiáltó szó marad és amig fellebe- zésével különböző pénzügyi hivatalokban sza­ladgál, nyugodtan behajtják rajta a kivetett adóösszeget. Arra a szomorú tapasztalatra jut, hogy a sok szaladgálással elhanyagolta ugyan a saját dolgait, de viszont egy jottányit sem juttatta előbbre fellebezésének ügyét. Felmerült a kis ekszisztenciák körében az a terv, hogy ezeket a sérelmes adókivetési ügyeket egyesíteni kellene az „Országos Szö­vetségiben és az, mint komoly testület nagyobb súllyal és eredményesebben léphetne fel a kis emberek érdekében. A terv megfelelőnek látszott és kivitelében talán komoly eredményeket hozott volna, ha az „Országos Szövetség“ jelenlegi vezetősége azzal a kellő szociális érzékkel bir, amellyel más egyesületek vezetősége a kis emberek érdekeit képviselni szokta. Ugylátszik az „Országos Szövetség“ vezetőségéről azon­ban szociális érzéket feltételezni ép oly me­részség volna, mint megértő szolidaritást várni azoktól az uraktól, akik jelenleg a „Vezetőséget“ alkotják. Többen a szakmánkból felkeresték kéré­sükkel ebben az ügyben a „Szövetség“-et, azonban ép oly süket fülekre találtak itt, mint ama pénzügyi fórumoknál, ahova fellebezései- ket adresszálták/’ Egy budai vendéglős, aki a közelmúltban maga is aktiv vezetőszerepet vitt a kerületi ipartestületben és akit épen az „Országos Szövetség“ cinikus részvétlensége kedvetleníteti el és kényszeritett visszavonulásra, következőket mondotta arról a könnyelmű hanyagságról, amellyel a „Szövetség“ egyes tagjainak ügyét kezeli, de amely szerintünk nem csupán egyéni, hanem egyetemes sérelmet is jelent. — Visszavonulásomnak is, az „Országos Szövetségiben uralkodó lehetetlen állapotok voltak az okai, de a tulajdonképeni lökést Wellner-alpacca evőeszközök világhírűek! Magyarországi vezérképviselet és raktár ORBÁN JAKAB VI., RAAS IVOR-UTCA 9. SZ. Telefon: József 145-96

Next

/
Oldalképek
Tartalom