Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-12-20 / 24. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 további 10 napi elzárásra és a költségek megtérítésére ítélte. Kötelezi a terheltet a Rbsz. 210 §-ának 5. pontja alapján 170000 korona eljárási költség, a 62000/VIII 924. F. m. rendelet 84. §-alapján 320000 kor. vegyvizsgálati dij és 5000 kor. szállítási dij fizetésére. Az 1924. évi IX. §-a alapján elrendeli az Ítélet kivonatának jogerőre emelkedés után a terhelt költségére a Pesti Hírlap napilapban egyszeri közzétételét. A borszakértő bizottság véleménye alapján beigazolást nyert, hogy terhelt borainak minősége a csemegeborokra megállapított követelményeknek nem felelt meg s ezért büntető ítéletet kellett hozni. Sulyosbitónak vétetett, hogy általa az üvegeken alkalmazott címkék alkalmasok voltak arra, hogy a közönséget tévedésbe ejtsék a bor minősége felől, jóllehet olcsóbban hozta forgalomba, mint a valódi csemegebort. Prága iparhatósági rendelkezései igen nagy tisztaságot követel a szállodai üzemeknél és a vendéglőknél. A konyha tisztántartására a legnagyobb gondot kell fordítani, tilos a vendégeknek már használt fehérnemüeket adni. Az ivó pohár csak tiszta vízzel mosandó ki. „A padlóra köpni tilos" cimü szöveg minden helyiségben kifüggesztendő. A személyzeti részére megfelelő helyről kell gondoskodni, valamint jó levegőről többszöri szellőztetés által. Továbbá minden étteremben megfelelő számú mosdót kell feláli- tani, tiszta vízzel, szappannal és tiszta törülközővel ellátva. A szállodások részére a szobák nagysága is elő van Írva és egy helyiségben csak egynemű egyének lehetnek, kivételt képeznek a házaspárok, testvérek és rokonok. Mulatni kevesen tudnak már máma. Ha özönvíz, vagy tűzvész pusztított volna e csonka földdarabon, akkor sem tűnhetett volna jobban el a mosoly az arcokról, kedv a szivekből. A mai verekedős, igazoltató duhajkodásnál nincs semmi ami meszebb állna az igazi mulatástól. Régen: az igazi úri kompánia, ha fesztelenül mulatni készült vagy előzetesebb készülődés nélkül is észrevette, hogy a szórakozás kissé hangosabb lesz és a nyilvános helyiség, étterem vagy kávéház szomszéd asztaláig elér, akkor rögtön — külön terembe vonult. Mert az úri mulatság első paragrafusa, hogy az ne zavarjon idegen társaságokat. Második paragrafus: úri ember és úri társaság sohasem okoz feltűnést nyilvános helyen. Akik tehát azt hiszik, hogy uras dolog nyilvános helyen úgy mulatni és költekezni, hogy azt más is észrevegye, annak fogalma sincs az igazi úri vonásokról. Az ur nem mutogatja magát ittasan, hanem röstelMielőtt bort vásárolna, n e mulassza el fölkeresni PluJ&úr tConrád b orlc eres tee&őí Budapest, Vili. Práter-utca 10. szám, ahol legjobb megelégedésére lesz kiszolgálva kedve visszavonul. Hogy mily messze esett a mai budapesti élet még az éjjeli mulatozásában is az igazi úri divattól, azt érdekesen illusztrálja a müjajgatás, ami a trombitának és dobnak betiltása miatt tört ki. Amikor az ur mulat, szerepe van vidám tréfának, dévaj anekdotának, dalnak, zenének és táncnak, magyar módra, csöndesen melancholiával, sordinóval. De igazi magyar ur rezes bandával még tökrészegen se mulat. A jazz- band jóhallásu embert csak kijózaníthat a mámorból is. Nincs rajta mit siratni! . . . A magyar ember ma csak nagytitokban, rejtve mulathat, ha bánatát röpke mámorba akarja fojtani, ne lássa senki, ha poharába könnycseppje perdül . . . Csók az étteremben. Bordeaux városát hetek óta egy szenzációs ügy foglalkoztatja. A város egyik legélőkelőbb éttermében két héttel ezelőtt nagy skandalum történt. Egy elegáns fiatal pár ült az asztalnál, akik rá se hederitettek a többi vendégre és láthatólag nagyon jól érezték magukat. A szomszéd asztalnál azonban ült egy rendőrtiszt, akinek igen tetszett az idegen hölgy és nyugodtan fixirozta. A hölgy rá se nézett. Ez felbőszítette a rendőrtisztet és elhatározta, hogy bosszút fog állani. Az alkalom nem sokáig késett, a fiatal ur felállt a fiatal hölgy mellől, elbúcsúzott tőle és bucsuzásnál hozzáhajolt, megcsókolta őt. A .rendőrtiszt felugrott, odalépett és igazolásra szólította fel a fiatalembert. Ez meglepetten mutatta Írásait, de a rendőrtiszt a hölgy nevét is tudni akarta. „A menyasszonyom“ — mondta a fiatalember. A rendőrtiszt Szemérem elleni kihágás címén letartóztatta őket, avval az indokolással, hogy egy hölgyet egy sereg idegen ember előtt nyilvános helyen nem lehet átölelni és megcsókolni. És bevitte őket a legközelebbi őrszobába. Itt úgy kezelték őket, mint egy betörőpárt, a detektívek alaposan elagyabugyálták őket. A rendőr- biró előtt azonban hiába állított tanukat a rendőrtiszt arra, hogy a fiatal pár „felháborító módon“ csókolózott a vendéglőben, a fiataloknak adott igazat s fegyelmit rendelt el a hatalmaskodó tiszt ellen. Az ügynek a törvényszék előtt is folytatása lett, a fiatalember beperelte a rendőrtisztet kártérítésért, avval az indokolással, hogy lefogatása elütötte őt egy üzleti találkozástól és kétezer frank károsodást jelent neki. A törvényszék kötelezte a rendőrtisztet, hogy a kártérítést fizesse meg. Az ítélet indokolás kimondja, hogy egy csók, amit egy hölgy akár négyszemközt, akár nyilvánosan kap egy úrtól, sohasem lehet felháborító, ha a hölgy maga nem háborodik fel miatta. Egyébként is két ember egymás iránti gyöngédsége mind csak annak a két embernek a magánügye és egy harmadik embernek semmi köze hozzá, még akkor sem, ha véletlenül rendőrtisztnek születik. Ennek a történetnek nálunk is levonhatók a konzekvenciája: először is ne fixi- rozzunk idegen hölgyeket és ha mégis megtennénk, ne gondoljunk rögtön bosszúra, amikor őnagysága nem viszonozza a szemezést, másodszor : ne csókolózzunk nyilvános helyen, még a mennyasszonyunkkal sem. Mert lehet, hogy jogi-
