Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1924-11-05 / 21. szám

4 ________________________________________________ VENDÉGLŐSÖK LAPJA Sz ent Margitszigeti ^ PALATÍNUS“ ásvAnyTizSzent-Mar^it,sziget3V521| A sőntésdráma áldozatai Harmadik férjét temeti a szép korcsmá- rosné — Látogatás Ujvárossy Márton özve­gyénél — A féltékenység vádjai és az igazság — A korcsmaközönség szerepe a* vendéglősök családi életébee. Szomorú szenzációja volt a szakmának az elmúlt héten. Ujvárossy Márton, dúsgazdag korcs- máros fölakasztotta magát Pesterzsébet Török Flóris-utca 13. számú házában. Az öngyilkos hosszú levélben fordult a rendőrséghez, és a fele­ségét azzal vádolta meg, hogy ő kergette a halálba. A Vendéglősök Lapjának ^munkatársa meg­látogatta az özvegyet, akiről öngyilkos ura úgy emlékezett meg, hogy eddigi három férje közül kettőt halálba kergetett, egyet őrültté tett. Az asszony első két férje is vendéglős volt a vidé­ken, az ő szépsége miatt állandó pletyka kavar­góit körülötte, anélkül azonban, hogy ezek alapos­sága bebizonyítható lett volna. Hosszú utón, beépítetlen telkek, szántók, földek közt visz ki a helyiérdekű villamos Mátyás­földre. Itt a Korvin-utca 2. szám alatti kis házban lakik Tripolski Mária, teljesen visszavonultan a világtól és az érdeklődőktől, akik természetesen igen nagy számmal volnának. Jótermetü, közép­korú asszony a híressé vált vendéglősné, aki ma is sokat megőrzött még egykori szépségéből és csakugyan az az érdekes nő most is, aki nagy hatással tud lenni a férfiakra. A Korvin-utca 2. számú házban lakó Fodor István rendőr két szobás lakása, a rendőr ebből egyet átengedett az asszonynak addig, — amíg a válópörük Ujvárossy Mártonnal véget ér. Fodor István rendőr szófukar, vállas, jó magyaros arcú fiatal ember, akin nagyon észrevehető, hogy nagyon bánja azt a meghurcoltatást és alaptalan hirbekeveredést, amelyben most része lett az ön- gyilkosság és a követő levél miatt. — Hagyjanak békén, — legyintett a kezével kedvtelenül. A törvény eligazítja a dolgot, minket már kihallgattak elegen. Az embert a jószívűsége olyan bajokba rántja, amiből alig tud kivackolódni. Amiért én menedékhelyet adtam egy asszonynak, akinek véres volt a válla nap-nap után és egyre azon sirt, hogy az ura agyonveri féltékenységében. És több szóra nem is hajlandó azután. Maga az asszony is bizalmatlan és ideges. — Nem akarom, hogy továbbra is hurcolja­nak a sárban. Egy üldözött szegény asszonynak az a legjobb, ha elfelejtik. Én bízom a vizsgálat­ban, hogy igazságot szolgálhat még egy halott ellen is, mert a törvénynek csak az igazat szabad látni. Kértük az arcképét, hogy a Vendéglősök Lapja leközli majd. Szomorú mosolygással csó­válta a fejét. — Nem, nem, hova is gondolnak ? Vagy azért akarják közölni, hogy aztán óvják tőlem a vendéglős és korcsmáros szakmát? Ne féljenek, nem megyek többet férjhez vendéglőshöz, nagyon szerencsétlen voltam velők. Megkérdeztük, mit gondol a halott vádjairól ? — Őrült volt, szegény, és féltékenysége a legostobább dolgokba vitte. Féltett mindenkitől, egyik helyről a másikra kellett hurcolkodnunk, mert mindenütt azt hitte, csak én tetszem az embereknek. Orosházán, Csorváson, Pesterzsébe­ten, mindenütt minden férfiban ellenséget látott. Sohasem éltünk jól emiatt és én magam is cso­dálkoztam, amikor úgy Összebarátkozott Fodor István rendőrrel, hogy meghívta hozzánk lakni. Fodornak külön helye, szobája volt, de persze a pletyka ott is elért. Arra a kérdésre, hogyan költözött ki Ujvá­rossy lakásából Fodor Istvánhoz, ez volt a felelet: — Fodor István csöndes, jóérzésü ember volt. Nap-nap után hallotta, látta, hogyan bánik velem az uram, aki baltával vert véresre nem egyszer féltékenységében. És hiába lépett közbe értem, csak annyit ért el, hogy előtte Ujvárossy mégis mérsékelte magát. Annyira hazugok a pletykák, hogy maga az uram, aki mindenkivel hírbe ho­zott, aki csak rém nézett, — amig Fodor nálunk volt, egyáltalán nem jutott olyan őrült gondolatra, hogy viszonyunk volna. — Mikor aztán Fodor Mátyásföldre költözött a saját lakásába, ide, bevallom, én nagyon meg­rémültem attól, hogy egyetlen oltalmazóm is elhagy és tanuk nélkül leszek ezentúl kiszolgál­tatva férjem féltékenységi rohamainak. Menekülni akartam, cselédnek állni valahová és elválni tőle, — ekkor ajánlotta a panaszkodásomra Fodor rendőr, hogy menjek addig az ő egyik szobájába, mig állást kapok, — talán sikerül elválni és az uram se fog vádolni semmivel. Julius 5-én csak­ugyan odaköltöztem és mert tudtam, hogy a közös szerzeményű bútorok egy része úgyis engem illet, legalább ezt akartam megmenteni. így történt, hogy ezek a szobámba kerültek, ide. Kérdeztük, valamennyi bútor az övé ? Egy­szerű, de jó állapotban levő holmik állanak a szobákban. — Dehogy. A legtöbb Fodor István rendőré, aki csak helyet adott az én holmimnak, ideigle­nesen. A többi bútort ő vette egy rendőrtisztvise­lőtől és részletenkint fizeti ma is az árát. Ebből SalgóTestvérek bornagyherBSkedök-szeszárugyár részv.-társ. Központi irodák, gyártelep és borpin- D,irt _ If/ífism irft cék: X.Korponai-utca 16-18. S2. DUUdpCM - lYUUcUiyd Telefon: József 59—03 szám Sürgönyeim; Salgóék

Next

/
Oldalképek
Tartalom