Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)
1924-09-05 / 17. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA ö Telefon: József 8—53 Telefon: József 8—53 borkereskedelmi r.-t. Budapest, VIII.,Baross-utca 98. (Roszoru-u. sarok) Ajánlja vendéglősöknek kiváló borait. dicsőségére. És mindezek tetejében, mire a szabályrendelet érvényes lesz, akkorra már talán nem is lesz állandó szállodai lakó, mind szétköltözik az egyre olcsóbbá váló magánlakásokba és szobákba. Megváltozik aztán maga az adókulcs is azuj módosítások szerint. Az adószámitási alap megint érdekes csodabogár lesz: az aranykorona, az úgynevezett békeparitás. Arról szó sem esik, hogy világszerte ismert tünet az összes árak emelkedése még a semleges és a győztes államokban is legalább 60—100 százalékkal, — tehát ami a háború előtt 1 aranykoronáért volt kapható, az most csak 2 vagy több aranykoronáért lenne megvehető. Az adókivetés az aranykoronát bizony még a háború előtti vásárlóerejében számítja. „így aztán: egy aranykoronáig a szállodai szobák adómentesek. Egy aranykora 15.600—17.000 papirkorona volna, de hol lehet ilyen olcsó szobát találni. Ötven fillérekért a békében sem volt szállodai szoba. Öt aranykoronáig 10 százalék lesz a városi szállodaadó, az öt aranykoronánál drágább szobákat luxusszobáknak minősítették és ezek után 20 százalékot kell fizetniük a szállodai lakóknak ezután is. A könnyítések tehát, amelyek a közbeeső 15 százalék eltörlésével érik a szállodákat, olyan minimálisak, hogy alig érdemelnek említést, ezért ugyan kár volt uj szabályrendeletet fabrikálni. Az uj szabályrendelettervet a fővárosi júliusi közgyűlése jóváhagyta, bizonyítékául annak, hogy a szállodai és vendéglősiparnak minő gyönge a képviselete odabent a városházán. Pedig minő fontos, általános érdekek kívánnák meg, hogy ilyen életbevágóan nagy kérdéseknél a nagy- közönség érdekében harcoló ipar képviselői a közgyűlési termekben világosítják föl a közvéleményt 1 Sajnos, a főváros üres pénztárai ékesebben szólották, mint iparunk igaza. A tervezetet kifüggesztették és lejárt a fel- szólamlási határidő is, úgy hogy az elöljáróságokon már be is vonták a közszemlére tett terveket. Iparunk képviselete megragadta ezt az utolsó alkalmat is, terjedelmes és nagy jogi érvekkel támogatott memorandumot intézett a fővároshoz, de hiába. Az volt a válasz, hogy a tavalyi 3 milliárdos szállodai adóbevétellel szemben az idén 10 milliárd koronás bevételt remél Budapest és erről nem mondhat le semmiképen 1 Ez a kijelentés mindennél ékesebben szóló érv a szállodák igaza mellett. Budapest módosította a szállodaadó-szabályrendeletet, hogy könnyítsen a szállodák helyzetén, mégis azt hiszi, hogy több mint megháromszorozza az adóbevételét a könnyítések után? Vagy a tervezők, vagy a számolók nem mondottak igazat, sőt az sem lehetetlen, hogy valamennyien távolmaradtak tőle 1 Nyári vendéglők katasztrófája Szezonvégi szemle a bajok okai felett Végefelé tart a szezon. Szeptember már a zárást szokta jelenteni a nyári és az úgynevezett zöldvendéglőknél, — a fürdői vendéglőknél pedig az utószezont, — ^nindenesetre meglehet csinálni a kasszát az idei esztendő és eredményei felett. Mindenütt panasz és mindenütt keserűség felelt közkérdésünkre, amellyel a szezonvendéglőkhöz fordultunk. Sterk Dániel, szakmánk egyik ismert szakembere igy mutatott rá a példátlanul rossz szezon okaira: — Mindenekelőtt a magyar közönség pénztelen volt, vagy idegenbe kábult. A gazdasági helyzet okozta pénztelenséget nagyon jól ismerjük, de meg kell értenünk azt a közönségünket is, amelynek valamicske pénzecskéje lévén, a külföldre rohant azt elkölteni. Ne gondolják, hogy tényleg elhisszük a külföldi csodákról és olcsóságokról szóló pukkasztó meséket. De tény, hogy a magyar közönségnek ez volt az első esztendeje, hosszú benrekedés után, amikor a nyugatra is kitehette a lábát, hát minden jó volt ott künn neki, mindenütt tündérkertben érezte magát. És ha nem, akkor is azt mondja. így alig jutott a hazai fürdőkbe, nyári helyekre magyar közönség, idegen meg még nem ismer bennünket. Lehetetlenül rossz volt az időjárás is, rengeteg kárt okozott és bosszantóan szeszélyesen viselkedett. Mindezeken mostan már nincs segítség, viselnünk kell a sok százmilliós károkat. Alaposnak látszik azonban a remény, hogy a jövő esztendő nagy változást hoz. A külföld már nem csábit annyira, az újdonság ingerével, az árak nyugodtabb nivellálása megtörténik, uj összehasonlításokra nyilik alkalom és talán enyhül a gazdasági helyzet is. Ilyen rossz esztendőnk, mint a mostani volt, nem lesz egyhamar, hiszen az csakugyan kibírhatatlan volna. 1925-tel meg kell kezdődnie a békeidők nyári szezonjainak a mi szakmánkban is. És aki odáig helytáll, az meg is érdemli, hogy az uj konjukturában kárpótolhassa magát idei veszteségeiért. Bárminő gyártmánya szűrők javítása Villamos borszlvattyuk, pincegazdasági gépek Javítása, FRANK és BERGER VIH.^Bezerédy-u. 3. szám. Telefon: József 74—05. — Gyár: X. kér., JLiget-utc^^^jjzáim^elefo^^
