Vendéglősök Lapja, 1924 (40. évfolyam, 1-24. szám)

1924-08-20 / 16. szám

v u.i'MuiivjLWOwrv L/\rjA Szent Margitszigeti ^ PALATÍNUS« ásvány« Szent-Margitsziget "*"nf mm módozatok szerint belföldi szárított szőlő, sűrített must, legalább 70 térfogat %-os hibátlan borpár­lat és esetleg — édes tírmöshöz — egyes fűsze­rek használhatók. Az ily módon készült csemegebort tilos más, akár bel-, akár külföldi borral házasítani. Csemegebort csak kifejezetten „csemegebor“, „édes csemegebor“ vagy „likőrbor“ néven szabad forgalomba hozni. A külföldi származású csemegeborok tekinte­tében a 13. §. rendelkezései irányadók. A forgalombahozott (15. §) csemegeborok címkéjén, valamint a forgalombahozatalukra irá­nyuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatvá­nyon (hirdetés, ajánlat, kínálat stb.) a készítő nevét és t^epe helyét is fel kell tüntetni. 32. §.c Aszuborok az olyat, borok, amelyek a tőkén aszusodott, töppedt vagy nemesen rothadt szőlő cefréjére, ugyanazon a bortermő helyen termett mustnak vagy bornak felöntéséből kelet­kező lé szeszes erjedése után származnak. Az aszuboroknak — kivéve a tokaji aszubo- rokat — (20. §. első bekezdés) — csakis a kezeléséhez és csak a 2. §. 3. pontjában megál­lapított korlátok között szabad borpárlatot hasz­nálni. A forgalomba hozott (15. §.) aszuborok címkéjén az „aszú“ elnevezéssel egyenlő nagyság­ban a származás helyét is fel kell tüntetni (pl. Kecskeméti aszú). 33. §. Pezsgő természetes borból készült szénsavdus bor, amelyben a szénsav cukor hozzá­adásával, erjesztés vagy természetes erjedés után fejlődött és visszafojtatott. A pezsgőhöz a gyártás­nál szokásos u. n. likőrt is hozzá szabad adni. Habzóbor természetes borból készült, pezsgő­höz hasonló bor, amely szénsavval mesterséges utón van telítve. Habzóbort csakis ezzel az elnevezéssel sza­bad forgalomba hozni. A „Habzóbor“ elnevezést ennek a szónak idegen nyelvű fordításával he­lyettesíteni tilos. Pezsgőt és habzóbort csak úgy szabad for­galomba hozni, ha a palack címkéjén és dugóján a készítő neve és telepének helye fel van tün­tetve. Ennek a §-nak a rendelkezései a külföldi származású pezsgőre és habzóborra is irány­adók (13. §.). 34. §. Borpárlat az a szeszes folyadék, amely kizárólag természetes bornak lepárlása utján ké­szül (nyersanyag). Az e törvény 2. §-ának 3. pontjában, to­vábbá a 6., 20. és 31. §-aiban emlitett borpárlat alatt legalább 70 térfogat %-os, Ízesítők (ingre­dienciák) hozzáadása nélkül előállított borpárlatot kell érteni. Borpárlat mint szeszes ital az ezelőtt „Cognac“ néven ismert az az ital, amely kizárólag borpár­latnak mint nyers anyagnak kellő érlelése, eset­leg megfelelő ízesítők (ingredienciák) hozzáadása utján készül s az ezáltal keletkező zamatanyago­kat kellő mennyiségben tartalmazza. A borpárlatnak mint szeszes italnak, vala­mint a borpárlatot tartalmazó egyéb szeszes ita­loknak előállítására, kezelésére, elnevezésére és forgalombahozatalára, továbbá a francia „Cognac* forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályo­kat a földmivelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 35. §. A hivatalos Magyar Gyógyszerkönyvbe felvett gyógyborok készítésére és forgalomba­hozatalára a Magyar Gyógyszerkönyv utasítása irányadók. Más gyógyborkülönlegességek készítésére engedélyt csakis a népjóléti és munkaügyi minisz­ter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve adhat. Gyógyborokat (gyógyborkülönlegességeket) csakis gyógyszertárakban és gyógyáruüzletekben szabad árusítani. A jelen törvény rendelkezései a gyógyborokra- (gyógyborkülönlegességekre) annyiban mégis irány­adók, hogy ezek készítéséhez alap- vagy nyers­anyagokul csak a jelen törvényben megszabott kellékeknek megfelelő természetes bort szabad használni. IV. Fejezet. A borseprőre, a törkölyborra, a gyümölcs­borra és a borhoz hasonló egyéb italokra vonatkozó rendelkezések 36. §. Mind a sajáttermésü, mind a mástól szerzett bornak romlatlan seprőjéből (folyékony borseprő) szabad a benne levő bort (seprőbort) kisajtolni és forgalomba hozni. Magát a borseprőt csupán ipari feldolgozás céljára szabad forgalomba hozni, vagy beszerezni, beszerzett borseprőből a borsajtolást üzletszerűen folytatni, vagy a beszerzett borseprőből kisajtolt bort forgalomba hozni egyaránt tilos. Borseprőből viz hozzáadásával borhoz hasonló italt előállítani tilos. 37. §. A törkölybor (csiger, csinger, lőre) borhoz hasonló az az ital, amely szőlőnek vízzel fölöntött friss törkölyéből eresztés utján származik. Törkölybor előállítására háromnaposnál régibb törkölyt használni tilos. Törkölybor előállítására ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad felhasználni és a törkölyre legfeljebb egynegyedrész annyi vizet szabad felönteni, mint amennyi a szinmustja volt. (Folyt, köv.) Salgó Testvérek bornagykareskedők-szeszárugyár rész»,-társ, Központi irodák, gyártelep és borpin- Rurt anacf _ Ifrihámra Telefon: József 59—03 szám cék: X.Korponai-utca 16—18.sz. DUUíl[JCM l\UU«.Iiy<l Sürgönyeim; Salgóék

Next

/
Oldalképek
Tartalom