Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-04-05 / 7. szám
i VEW&ÉGLÖSÖK LA-PJ* IÍMT^MV !li5íat0S’ motor-és gépipari részvénytársaság, Budapest. 1 rafeaffm ■ Takspéktfiihsljfdk mmdon kivit&ibvn. Yendéglök és kávéhézak pésiépe küfin!$ges klvitdib^n! Gyártelep: VI!,, Angol-utca 8~10. Telefon: József 96-74. Irotfaés miauraktó jj VI. Andrány-Mt5y Telefon: 22-78 Kétségtelen az, hogy minden cáfolat és tagadás ellenére a kormány részéről valaki, vagy többek lekötötték magukat jogászi felfogásból a szabadforgalom felé gravitáló háztulajdonosoknak és emlékezünk olyan kijelentésekre, amelyek először a teljes felszabaditásií már most május elsejére betrombitálták. Az érdekeltek heves támadásai azonban mérsékletre intették a magánjog akadémikus csatárát és elhangzott a miniszteri kijelentés, hogy a szabadforgalom megvalósulására progresszív utat választott. Ezt a progresszív utat rajzolta le rendelettervezetében a népjóléti miniszter. Senki nem zárkózhatik el okos fővel azelol, hogy a bérek ne kövessék az általános drágaság oiyan mértékét, amelyet a házak karbantartásának lehetősége megkíván, de másoldalról senki ne feledkezzék meg arról, hogy a házbérjövedelem, mint munkanélküli jövedelem, nem követelhet magának olyan védelmet és támogatást, amely meghaladja a termelő munka védelmét és erőszakos növelésével százezreket sújtván a földhöz, végeredményében országot ront néhány száz ember érdekében. Részletkérdés ugyan, de megérdemli a figyelmet az a miniszteri kijelentés, hogy a béremelés alapjául az 1914. évi bérösszeg fog szolgálni. Ez az ígéret csak néhány* napja hangzott el és már előttünk áll a leggyorsabb Eregoli-példa, mert a rendelet az 19k7. évi bérek szerint alakítja a májusi bérek szorzatait. Azt is megértjük a miniszteri észjárás alapján, hogy májusra a régi bér többszöröseit fizetjük, hiszen május közei van, — de hogy augusztusra és novem-( berr e^e z e k a bérek ismét a duplájukra emelkednek, már nem tudjuk a most adott gazdasági és pénzügyi helyzetből megmagyarázni és nem akarjuk elhinni, hogy Vass József miniszter ur valamelyik .ihletett órájában prófétai képességekkel áldat- ván meg, már a jövőbe tekinthetett volna és koronánk olyan szörhyii leromlását láthatta, amelynél egy boltocska gazdája, aki 1917. évben 5000 kor. bért számítván, májusban 150.000 K-át, augusztusban 300.000 Kí-át, novemberben pedig 450.000 K-t fog és bir fi-, zetni. Vájjon számolt-e azzal a miniszter ur, hogy ilyen népjólét mellett az ebédjéhez való szelet kenyere legalább 5000 koronába fog kerülni és ha már erre nézve meg is birt volna nyugodni, biztosié abban, hogy meg is tudja érte fizetni ezt az' árat; ha pedig a saját személye részéről ezt a drágaságot elbírja, sbámolt-e azzal, hogy ebben az országban sok olyan ember él, akinek sem miniszteri, sem püspöki, jövedelmei nincsenek? Ha erre a rendeletre a szegény emberek leikéből kellene véleményt ^ mondanunk, akkor beleütköznénk egyik-másik büntetőtörvénykönyvi §§-ba, de igy c>a azt merjük állítani, hogy 1867 óta sehol a v-ilágolí ilyen szellemű rendelettervezetet még nem gyártottéi! amely a mai pénzügyi allaptitban előre merészel bér összegeket 1 . és \ évre megállapítani és sorai köí bemondja az utasítást a legnagyobb méretű, ugrásnéll küii árdrágításhoz. Még miniszteri rendelet nem indított meg annyi béf‘ mozgalmat, mint ahány ennek a nyomán fog járnji az elsőrendű élelmicikkek, az összes egyéb közszükségt letek szédületes drágulása példája lesz egy olyan álla, pótnak, amelyben az őstermelő állam népeiből a vá rosok lakossága újból belekóstol a szovjetnyomorba . nézni fogja a föld termelvényeinek exportja melle a saját rongyosságát, gerstlijét Híjból. A rendelettervezetet vázlatban a következőkben iS: mertetjük: A 4000 lélekszámot meg nem haladó községekbe! 1923 május i-én a lakások forgalma teljesen szabadd válik. Ennél nagyobb községekben a szabad forgalmi 1925 november elsei hatállyal állítják vissza. Az űzi: célra szolgáló és nem lakás céljaira épült helyiségek a háztulajdonos bejelentés és lakásigazolvány nélk szabadon bérbeadhatja. Átruházás vagy csere ilyen hí lyiségeknél csak a háztulajdonos hozzájárulásával é vényes. A további szakaszok szintén a háztulajdonosé érdekeit szolgálják. így például az egyik szakasz szí rint, ha a tulajdonos. egy üres lakájt magának aki lefoglalni, vagy egy közeli rokonának akar bérbeadj azt igénybevételi eljárás nélkül teheti meg. Bármely; lakásrészt albérletbe lehet adni beejlentés és lakásjig?: zolvány nélkül. Lakást átruházni csak a háztulajdonc beleegyezésével lehet, s ha a háztulajdonos belcegyc zik, a lakásügyi hatóságnak szintén hozzá kell járulni Minden üres telKet igénybe lehet venni, ha a tulajdona nem hajlandó azon maga építtetni. A béremelést ig: tervezi a miniszter: 1923 május 1-én az 1917. évi ne vember 1-én érvényben volt lakbérek harmincszoros 1925 augusztus 1-én pedig az 1917 november else bérösszegek ötvenszerese fizetendő. Üzlethelyiségeké; május 1-én az 1917. évi november elsejei bérösszeg« ötvenszeresét, 1923 augusztus 1-én százszorosát, n« vember 1-én pedig százötvenszeresét kell fizetni, 1 a bérlő szembetűnően kedvező anyagi helyzetben va vagy lakása az indokoltnál és szükségesnél nagyot házbére az általában megjelöltnek kétszeresére emí hetö. Addig, mig a szabadiforgalom teljesen hely nem áll, a háztulajdonos a bérelt helyiségben n<* köteles karbantartási és helyreállítási munkálatokat v« gezni. A 60., 62. szakaszok a szabad felmondásról szc nak. Ezek szerint indokolás nélkül felmondhatok: hatszobás és nagyobb lakások 1923 november 1-é ötszobás lakások 1924 május 1-én, négyszobás lakás« „Victoria‘sborkereskedelmi rt. Budapest, VII., Baross-utca 98. sz. Koszoru-utca sarok. Telefon: József 8-53 Ajánlja vendéglősöknek kiváló borai'
