Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-09-20 / 18. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA 7 Szüreti mulatságok Pesten. A legutóbbi vasárnap már láthatók voltak a főváros egyes utcáin a nyergeletlen lovak hátán vágtató legények, tkik a népszínművekből ismert jelmezekben ülték meg paripáikat, kedves látványul szolgálva a leánylóknak, akik tisztában voltak a vágtató lovasok izereplésével. De megjelentek a pesti szüreti mu- atságokon résztvevők különféle jelmezes alakjai s, megszállva egy-egy konflist, amely csöndes )aktatással vitte őket ama korcsmák felé, ame- yekben a szüret lefolyt, igen kevés szőlővel és nusttal, de tömérdek borral, tánccal és társasjá- ékokkal. Az történt ugyanis, hogy a vendégősök a múlt tapasztalatain okulva árvalány- lajas kalapu vendégeiknek sem tányért, sem joharat, sem kanalat, sem kést, sem villát nem dtak. Sőt még a bort is csak az esetben szolgálták ki, ha az üvegért a kauciót előre lefizették. \ vendéglősök ilyetén való eljárásának az a tu- ajdonképeni oka, hogy a pohár, a kés, a kanál, i villa s a tányér irtózatosan megdrágult és hogy nár tavaly is sok minden ilyen holminak iába celt, mert úgy látszik, a puszta ez ál fiai lobogó ngük mellé a szegény legények szokásait is felöl- ötték. Miért beszélnek a nők többet, mint a férfiak? ,Az én feleségem torka, valóságos pergő rokka“, — enekli >etöfi egyik humoros bordalában. Az asszonyok sokbe- izédüségét igen gyakran emlegetik a költők és a regény- rók, de tudósok talán most foglalkoztak vele először üanciaországban. Egyik napilap munkatársa azt a kör- ;erdést intézte olvasóihoz, hogy mi lehet a magyarázata innak a bizonyításra nem szoruló jelenségnek, hogy a nők iltalában jóval többet beszélnek, mint afériiak? Az egyik udósvélemény igy szól: A nők azért beszélnek jóval tobet, mint a férfiak, mert a beszéd náluk kevésbé fárasztó, íangszalagjaik rövidebbek, mint a férfiak hangszalagjai s aránylag kevesebb levegőre van szükség, hogy rezgésbe jöjjenek. A mély hanghoz több erő kell, mint a szopránhoz. Ez az oka, hogy a gyermekek, akiknél a íangszalagok még kicsinyek, egész nap szünet nélkül féregnek és kiabálnak, anélkül, hogy kifáradnának. A fér- iak e szerint jóval nagyobb erőt fordítanak a beszédre, nint a nők, ezért természetszerűleg kevesebbet beszélnek. Zgy másik vélemény szerint a nőknél az érzékietek nem ryomulnak be a mélyebben levő agyközpontba, ahol a 'ondolatok kidolgozódnak. Ezért a lelki tevékenység nél- cül jóval könnyedébb és kevéstbé megerőltető. A két nagyarázat közül az elsőnek kétségkívül van valami ko- noly alapja, a második azonban puszta feltevés és lehe- etlen bizonyítani. KÖZGAZDASÁG Pannónia Sörfőző Részv.-Társ. Pécsett. A társaság a Hazai Bank r.-t. helyiségeiben megtartott rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 150X00 darab uj, az 1923—24. üzletév eredményében részesedő, 2000 kor. névértékű részvény kibocsátása utján 560,000.000 koronára való fölemelését olyképen, hogy a befolyó felpénzből a régi részvények névértéke is 200 koronáról 2000 koronára emeltetik föl. A kibocsátásra kerülő uj részvényekből minden egy darab régi részvény alapján I darab vehető át 6000 koronás tel quel árfolyamon folyó évi szeptember 15-től szeptember 22-ig a Hazai Bank r.-t. értékpapirpénztáránál. A Püspöki Uradalmi Bérpince R.-T. Vác közgyűlése a részvénytőkének 400,000.000 koronára való fölemelését határozván el, minden két darab régi részvény után az elővételi jog 3 uj részvényre darabonkint 6000 koronáért e hó 15-től 22-ig a Magyar Városi Banknál és a Magyar Jelzálog Hitelbanknál gyakorolható. Fővárosi Sörfőző Részvénytársaság Kőbányán. A társaság Szécsi Pál elnök elnöklete alatt megtartott rendkívüli közgyűlése elhatározta az alaptőkének 180.000 darab uj, az 1923—24. üzletév eredményében részesedő 2000 K. névértékű részvény kibocsátása utján 690,000.000 koronára való fölemelését olyképen, hogy a befolyó felpénzből a régi részvények névértéke is 200 koronáról 2000 koronára emeltetik fel. A kibocsátásra kerülő uj részvényekből minden 1 darab régi részvény alapján 1 darab vehető át 10.000 koronás tel quel árfolyamon a Hazai Bank R.-T. értékpapirpénztáránál. Főszerkesztő: Dr. Köhler Aladár. Felelős szerkesztő és kiadó : Ihász György örököse: dr. Kiss Istvánná. Bérbeadó 16 évre a Kővágóőrsi ág. hitv. ev. egyház nagyvendéglője 1923. november 1-re. A vendéglő áll: 3 szoba, konyha, éléskamra, mészárszék, ivó, étterem kávéház, mosókonyha, pince, jégverem, kicsiszin, istállóból. Az ivó, étterem és kávéház vasredünyfalai felhúzhatok, bálok is tarthatók. Bérbevenni szándékozók zárt írásbeli ajánlatukat — a bért búzában számítva — 1923. év, október 14-ig a kővágóőrsi ev. lelkészi hivatalnál adják be. A döntés jogát az egyház fenntartja magának.
