Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-08-05 / 15. szám
CXXIX. évfolyam. 15. szám. 1923. augusztus 5. ' ¥ rr „ VENDÉGLŐSÜK LAPJA Megjelenik havonta 2-szer 5. és 2U-án Előfizetési díj félévre 5000 korona. — Jugoszláviában év) 200 dinár. Romániában évi 400 lei. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Tűzoltó-utca 15 A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok érdekeit felkaroló szaklap Borgazdaság Az agrár Magyarország bortermelése évek óta válságban van és visszafejlődést mutat, noha a békeidők hatalmas exportja mellett ez a művelési ágazat világsikert ért el. A válság főokai gyanánt legelsősorban a kivitel szünetelése szerepel, amelyhez hozzá kell számítanunk azt is, hogy a szőlőmiveléshez és borpincészethez szükséges iparcikkeket, anyagokat, hortíófát, rézgálicot, gummit, rézkénpoit, palackokat leginkább a külföldről kell bevásárolnunk ; a szőlőmivelés termelési- és a bo: pincészet üzemi költségei nem alacsonyabbak a más mivelési ágak rezsiköltségeinél, a belföldi piacon pedig a bor ára egyedül maradt el más termelvények árai közül a leghátrábbra. Kétségtelen az, hogy az utódállamok óriási vámtételei okozták borpiacunknak a legnagyobb károkat és ezzel az akadállyal kormányaink nem tudtak megküzdeni, noha erre időközönként lett volna alkalmuk. A magyar agrárpolitika uralomra jutásával a bortermelési és borkereskedelmi érdekek teljesen lekerültek a napirendről és csupán a magvak, gyümölcs és állatkereskedelem exportja került előtérbe, ami talán még a tiszta merkantilista irányzat uralma mellett sem következhetett be. A közel külföldből a csehek és osztrákok nem nélkülözhetik a magyar lisztet állatokat, gyümölcsöt, zöldségeket s ha ezt a reánk való utaltságukat boraink exportjánál felhasználtak volna, ma már nem lennének kiirtott szőlők. Legmakacsabbul a csehek kezelik a magyar bor bebocsátásának ügyét, mert a cseh beviteli illeték magassága miatt egyáltalán nem lehet szó ottani eladásról; ezt a vámháborut annál nehezebb megérteni, mert a csehek vásárolják tőlünk a legtöbb lisztet és igy őket lehetett volna leginkább megszorítani az illetékek mérséklésére. A lengyelekhez is alig ment ki bor, mert ott is magas az illeték és nagy a szállítási költség. Az osztrák és német vásárlás is a minimumon volt és legújabban csak Svájcz mérsékelte a beviteli illetéket, egyúttal felemelte a behozatali kontingensei is. Az enyhítést az alábbi rendelet közli: Magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 75451/1923 sz. Xlli. Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésnek, Budapest. A m. kir. külügyminiszter ur arról értesített, hogy a svájci szövetséges kormány a magyar bornak Svájcba való bevitele alkalmával fizetendő és már ezideig egy frankra leszállított kezelési illetéket további 50 cen- time-al mérsékelte, úgyhogy a kérdéses illeték most már csak 50 centime-ot tesz ki hektoliterenként. Nevezett miniszter ur közlése szerint a szövetségi kormány hajlandó borbeviteli kontingensünket kb. havi 25 vagonnal felemelni, úgyhogy a Svájcban behozatalra engedélyezett magyar borkontingens jelenleg már havi 75 vagont tenne ki Berni ügyvivőnk jelentésé szerint kereslet ezidő- szerint magyar bort illetőleg ott alig van, mert utolsó évi bortermésünk nyugatsvájci borok keverésére megfelelő szesztartalom híján nem bizonyult alkalmasnak. Ennek a koncessziónak is ma már csak pa- pirértéke van, mert 50 cent egy hektoliter bornál alig figyelembe jövő összeg, másrészt pedig havi 25 vagon többlet kis mennyiség ; de az ottani piac ennyit sem fog tőlünk kivinni, mert olasz, francia és német borokból már rég felvette az exportra fontos mennyiséget. A belföldi áralakulás emelkedő irányzatot mutat, noha ma borban holtszezon van. A leggyengébb borért is kérnek 150—200 K-át, 10 százalékos borért 2—300 K-át, a jobbminőségekért jelentékenyen többet. Könnyebb borból nagy készletek vannak még, a jobb minőségek megcsappantak, a vörös borok pedig majdnem kifogytak. Az osztrák kormány is uj bortörvényt nyújtott be, amelynek lényege az, hogy ott is megengedik a bor cukrozását és a szesztartalom növelését. A szeszüzletben a kormány maga növeli a drágaságot a kincstári árrészesedés felemelésével. A rendelet szerint abban az esetben, ha a fogyasztási adó alá eső szesz megadózva kerül forgalomba, hektoliterfokonként az államkincstárba 776 korona 60 fillér adót és árrészesedést kell befizetni, Ebből az összegből 1 korona 60 fillér a szeszfogyasztási adó, a többi a kincstári árrészeOSZTREICHER LIPÚT ÉS FI* NÁNDOR Budapest, V., Váci-ut 4. sz.------------------:------------ A nyugati pályaudvarral szemben. a Kádár-utcából. 1922. évi borászati kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Kiváló minőségű ó és nj borok raktáron.
