Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-07-20 / 13-14. szám
XXXIX. évfolyam. 13.—14. szám. 1923. Julius 20. VENDÉGLŐSÜK LAPJA Megjelenik hevonta 2-szer 5. és 2(J-án Előfizetési dij félévre 200U korona. — Jugoszláviában évi 200 dinár. _____ Al apította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Tűzoltó-utca 15 A hazai szállodások, vendéglősök, kávésok érdekeit felkaroló szaklap ft.ttif.iiii.iiti.iiti.iiii.Mtf.hm ÓVÁST Egy 16—17 éves szőke fiú Kocsán Gyula, hamis nyugtákkal és igazolvánnyal sorra járja előfizetőinket és előfizetési dijakat akar felvenni. Az illető csaló és a rendőrség már hetek óta körözi. Kérjük t. előfizetőinket, ha valakinél próbálkozna egy ilyen fiú lapunk nevében bármelyeimen pénzt felvenni, szíveskedjenek őt a legközelebbi rendőrnek átadni. Adókivetési túlbuzgóság Az ország pénzügyi adminisztrációjának működésére jellemzésül legyen elég előrebocsátani azt a példátlan esetet, hogy az 1920—21. évi jövedelem és vagyonadónak kivetési munkálatai 1922. és 1923. évekre maradtak és a jogorvoslati tevékenységek csak 1923 nyarán, most értek végett — első fokon. Ez a szerencsétlen valóság egyenesen nevetségessé teszi az állami költségvetés komolyságát, mert hiszen az adóévekre előirányzott bevételek csak évek múlva folynak be teljesen leromlott koronákban. Képzeljük el, hogy mi történne azzal a gyárigazgatóval és gyárral, ahol az 1920. évi követelések számlázása, könyvelése és behajtása 3 évig tartana el ? Ezt a rettettő késedelmet az adóügyi hatóságok — nyilván felsőbb utasításra — úgy akarták behozni, hogy mivel az adókulcsot újabb törvény utján nem lehetett felemelni, nem fogadták el a vallomások 95 százalékát, hanem uj adóalapokat kreáltak, mondván, hogy „a fél vallomása megbízhatatlan“, hogy „a fél kereseti viszonyait és a helyi viszonyokat ismerő összeiróbizottság becslése szolgál alapul a vallomás adataival szemben.“ A laikus adózó közönség csak a kirótt hatalmas adótételeket látta és elképedve tapasztalta, hogy azok kiróvására a hatóságok milyen óriási összegű kereseti nyereségeket állítottak be 1920— 21. évekre, amikor még pár ezer koronából jól lehetett élni és Hegedűs koronájából nem repültek a tízezresek. Az egész ország felzudult az erőszakoskodó és igazságtalan kirovások miatt, amelyeket nagyon egy ügy ü taktika vágott a nyakunkba és a panaszokra miniszteri nyilatkozat következett oly értelemben, hogy a „kincstári érdekeket tulbuzgóan szolgáló javaslatok felülvizsgálat alá fognak ke* rülni és a kivető hatóságokat mérsékletre intik.“ Az I. fokú megállapítások ellen a felebbezé- sek ezrei zúdultak be és a régi szokástól eltérően gyorsan megalakították a felszólamlási bizottságokat, a végrehajthatóságot pedig felebbezés esetén csak az 1918—19. évi megállapítások összegére korlátozták. Mindenki azt hitte, hogy a fellebbezéssel megtámadott határozatok ellen könyveivel, feljegyzéseivel sikerrel fog védekezhetni; de csalódtak. Lényegtelen helyesbítések, engedmények mellett 80 százalékban helybenhagyták az I. fokú megállapításokat, sőt alapos felemelések születtek. Sőt felebbezéssel meg nem támadott, már a fél által elfogadott és be is fizetett adókat újból tárgyaltak és szédületes emeléseket produkáltak. Végignézték a lajstromokat és akiről úgy vélték hogy most fizetőképes, egyszerűen becitálták és a már egyszer jónak talált vallomását most dobták el, természetesen nagyobb adót kentek rája többszörös szorzatban. Ez az eljárás oly gyakori volt, hogy az erőszakoskodás iskolapéldájáig tekinthető. Védekezésről aligha volt szó, mert a nem bejegyzett cég könyveit a bizottság a törvény és ÖSZTREICHER LIPÖT ÉS FIK NÁNDOR Budapest, V., Váci-ut 4. sz. A nyugotl pályaudvarral szemben. 1922. évi borászati kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Kiváló minőségű ó- és uj borok raktáron.
