Vendéglősök Lapja, 1923 (39. évfolyam, 1-24. szám)
1923-06-05 / 11. szám
(XIX. évfolyam. li. szám. j— iegjelenik havonta 2-szer 5.és 20-án lőfizetési dij félévre 2000 korona. Alapította IHÁSZ GYÖRGY. Szerkesztőség és kiadóhiva'al: Budapest, IX,, Tűzoltó-utca 15 hazai szállodások, vendéglősök, kávésok, pincérek és kávéházi segédek érdekeit felkaroló szakközlöny üstbe ment sztrájk Hogy a fellépés még agresszívebb legyen, idei pincérsztrájk rendezői épen a pünkösdi mepeken akarták beszüntetni a munkát. Ez a sztrájk azonban még a csirájában elfúlt :on egyszerű oknál fogva, hogy a bérmozgalom <ai közül nem az anyagi, hanem a hatalmi kéréseket tolták az előtérbe. Nem állíthatjuk azt, hogy a pincérség ma ál- lánosságban a legjobban jövedelmező íoglalko- fts volna, mindenki tudja, hogy az terhes munka 5 jövedelmezősége elválaszthatatlan az üzlet soritól. Ebben az iparban a munkás keresete az zlet forgalmától függ és ezen a viszonyon erő- zakos beavatkozással változtatni nem lehet. A ztrájk várható kitörésének napjaiban a munkadók tisztában voltak az erőviszonyokkal és egy öpcédulán rámutattak az ípartestület béremelési atározataira, amelyeket önmaguk hoztak kény- zer nélkül és amelyeket az Ipartestület egységé- lek bizonyítékául minden egyes tag magára nézve rötelezőnek elfogadott. Ez a röpirat nemcsak a nunkaadók szervezettségének és egységének tanúja, ihnem olyan bizonyíték, amely azt mutatja, hogy í munkaadók nemcsak az árak felemelésében, ha- íem alkalmazottaik járandóságának a drágaság- ioz mérten történt növelésében is lépést tartottak. A bérmozgalom egyelőre elül a munkásság vezetőinek azon kijelentésével, hogy a mérkőzést jobb időkre halasztják. A legutóbbi bérmozgalom sikertelensége sokakat meggondolásra kényszeri- tett, másfelől azonban a munkások tömegfellépésének erőviszonyaiban újabb eltolódások is történtek. A sztrájk rendezői semmiképen sem számíthattak a főpincérekre, valamint azokra, akiket a főpincérek egyesülete tagokul felvett, nem számíthattak továbbá az úgynevezett genfiekre, sőt a keresztényszocialisták nagy részére sem, a megmaradó néhány száz ember pedig nagyon köny- nyen pótolható lett volna. Ismételjük: nem rózsás a pincérélet, de még van ennél rosszabb javadalmazásu iparág és főként az értelmiségi pályák, különösen ha meggondoljuk, hogy pld. egy szakács heti 10.000 koronás fizetését és kosztját, ma sokan irigylik Csonka-Magyarországban és ezért állítjuk, hogy ennek a befulladt bérmozgalomnak nem anyagi okai voltak, hanem a hatalmaskodási viszketegség hozta őket felszínre. Szinte bűzös gőggel szavalnak ezek a „titkártölcsérek“ a borravaló intézményéről, mintha ezzel azt akarnák mondani, hogy csak a balkáni- Magyarországban van borravalós munkásnyomor. Azonban itt nem a borravaló létéről vagy nem létéről (lásd borbélyipar) van szó, hanem a százalékos rendszer behozatalának vágyáról, amely a bizalmiférfi rendszerre, a termelési biztosra, a szak- szervezeti ellenőrzés és az ezen tényezők együttes működéséből származó szociális termelésre vezetne, ZOLD'FA a ÁRUHÁZ Miivínv TMIAIAO Vendéglői konyhaberendezések, edények, gépek, főző- és sütő-eszközök, asztalneVendéglősőknek árkedvezmény. tnüek, üvegek és porcelA Központi csarnokkal szemben. lanok. OSZTREICHER LIPÚT ÉS FIA NÁNDOR bornagykereskedése——— Budapest, V., Váci-ut 4. sz. A nyűgét! pályaudvarral szemben. Bejárat a Kádar-ntcából. 1922. évi borászati kiállításon aranyéremmel kitüntetve. Kiváló minőségű ó és uj borok raktáron. Budapest, V. kerület, Rudolf-rakpart 1. szám. (Tud. Akadémia épületében) Telefon: Iroda 190-19, lakás 157-69 Saját termésű és egyéb fajborok. — Legnagyobb választék, Hungária Bank Expotiborosztálya äßSK^SU Ä Glancz Sámuel