Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-02-05 / 3. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA 9 l,MI,B,1MBMalBagM,IIMa!M|——————«—a—immrnmmim i■ >l11ikühi. >,wwmammmmmmmmammm mmommm BBMBHBBflBaBflBBBBBBBBBBflBBBBaaHBBBBBBflBBBBBBBBaflBMBflBBBBBBBBBflBBBIIBBflBBBBBBBBBBBflHHHMHHMMHaHBBBBI Székely Mihály Részvénytársaság Telefon: J, 112-81. Budapest, VII., Sürgönye.: Borszékely Bpest. DUl IKít^^y OlCí C3l\CWC5 Rottenbiller-uíca 35. III. 17. »Hias!i!3eieii:MHi!c»sB3SBaifaKssi)BBB«ataDEinGHnaaMBaaiBsaDBiiiBK«E!iBBiBflaBaaBHBnaiBHBBBaaaaBi3ii3BanaaBBaMaBBBaBHasBBHBBaMHBMaaii Az árdrágítást törvény megreformálása. A kormány tudvalevőleg reformálni akarja az árdrágitási törvényt és törvényjavaslatot akar a nemzetgyűlés elé terjesz­teni. Mielőtt a törvénytervezet elkészülne, a kormány meg akarja hallgatni az egyes érdekképviseletek véle­ményét is. Äz Országos Magyar Kereskedelmi Egye­sülést a Közélelmezési Tanács hívta fel egy reform- tervezet előkészítésére. Amint értesülünk, az OMKE már nagyjában el is készült ezzel a reformterve­zettel, amelyet a legközelebb be is nyújt. Ä reform­tervezetben az OMKE rámutat arra, hogy a szabad- forgalom eleve kizárja az uj árdrágító törvényben azoknak a szakaszoknak bennhagyását, amelyek az áruhalmozásra és a lánckereskedelemre vonatkoznak. Most a többi érdekképviselet is egymásután küldi be véleményét az árdrágító törvényre vonatkozólag. Négyszeresre emelték a vizdijat. A belügyminiszter jóváhagyta a főváros tanácsának rendelétét, amely sze­rint a vízszolgáltatás ezentúl csak vízmérőn keresztül történhetik. Azok az ingatlan-tulajdonosok, akiknek viz- mérőberendezésük még nincs, kötelesek kéf hónapon belül ilyet fölszereltetni. Külön vízmérővel kell fel­szerelni azokat a helyiségeket, amelyekben a vizet üzemi vagy üzleti célokra használják. Ezzel kapcsola- latosan a viz ára köbméterenként 2 koronáról 8 koronára emelkedik; ahol vizmérőberendezés még nin­csen, ott az átmeneti időszak alatt a korábban meg­állapított átalány négyszeresét fogják beszedni. Az élelmiszerek kivitele. Az Országos Közélelmezési Tanács kiviteli és behozatali szakbizottsága ülést tar­tott Búd János dr. államtitkár elnöklete alatt. A szak- bizottság hozzájárult korlátolt mennyiségben a bel­földi piacokon el nem helyezhető diókészleíek .to­vábbá az 1920. évből származó és az itthoni közön­ség által nem keresett savanyított káposzta, valamint a konzerv-paprika és ugorka kivitelének engedélyezé­séhez, ellenben nem tartja megengedhetőnek a cukro- »zatlan szilvaiz .továbbá a zöldségfélék és zöldfőzelé­kek kivitelének megengedését. Január 27-én léptek életbe az általános vámdijtéíelek. Mint ismeretes, a trianoni békeszerződés rendelkezései szerint a szerződés életbelépésétől számított első hat ! hónapon belül az ántánt-államokból származó áruk be- 1 hozatalánál a kivetett vámdijtételek nem lehettek na- j gyobbak a volt osztrák-magyar monarchia 1914 ju- j lius 28-án érvényben volt legkedvezőbb vámdijtételei- § nél. A békeszerződés e rendelkezése január 26-án délután 6 órakor lejárt. Ennek következtében a Ma­gyarországra bárhonnan behozatalra kerülő árukat jan. 27-től kezdve már az általános vámtételek alkalma­zásával vámolják el, kivéve a szerződéses vámtéte­lekkel további 30 hónapig kezelendő árucikkeket, ame­lyek közé tartozik a friss és szárított gyümölcs, friss zöltíségnemü, faolaj, tojás, sertés, hentesáru és élő baromfi. Ezeknél a cikkeknél az általános vámtételek alalkalmazása 1924 julius 26-án lép életbe. Pénzintézeteink külföldi tartozásai és követelései. A magyar pénzintézeteknek megszállott területeken lévő tartozásainak és követeléseinek rendezése most folyik. Értesülésünk szerint a Központi Leszámitolóbank a a cseh-szlovák relációban közös megállapodás alapján körülbelül 200 milliós követelést és tartozást rendezett, A bank előkészítette a Romániával való megállapodást, mely szerint a tartozásokat és követeléseket 100 :50 arányban kompenzáljuk. A Jugoszláviában fennálló ma­gyar tartozásokat 100 :87 jugo. kor. arányban ren­dezik és ez alapon most folynak a tárgyalások a bács­kai pénzintézetekkel, melyeknek nálunk nagyobb köve­teléseik vannak. Áruüzlet. Liszt forgalma megélénkült. Lehetett eladni budapesti nulláslisztet 41—42 K-ért, főzőlisztet 32 K-ért, 6-os kenyériisztet jobb márkákkal 28 K-ért, 7V'2-es kenyér­lisztet 22 K-ért, azóta azonban már jóval olcsóbb kínálatok is voltak és egy nagyobb tétel nullásliszt 38.50 K-ért, egy másik 3150 K-ért kelt el. A többi lisztfajtákban egyáltalán nem volt üzlet. A marhahús valamivel drágult. Az élőállat ugyanis 4 K-val drágábban kelt el a vásáron. Élősúlyban az elsőrendű marha kilója 72—74 K volt. Kevésbé jó- minőségii marha kilója 48—68 K-val kelt el. Kimérve a hús 96—110 K. Borjú bőrben fejjel és lábbal 94 K, kimérve 80—120 K. Eszerint a borjúhús szintén megdrágult. Sertés felhozatala még mindig bőséges. Félsertés szalonnával és hájjal 80—96 K kilónkint. Kimérve a sertéshús 72 K, karaj 84 K, zsirszalonna 116 K, háj 130 K, zsir nagyban 140 K, kicsinyben 148 K. A zöldségpiacon nagyon sok a fagyos áru. Az eláru­sítók sokat panaszkodnak, mert jelentős kár érte őket. A felhozatal csaknem egészen szünetel. A forgalom egészen jelentéktelen Sárgarépa kilója 26 K, petrezse­lyemgyökér 34 K, hagyma 54 K, fokhagyma 65 K, fejeskáposzta 2Ö K, kelkáposzta 30 K, kalarábé 26 K, zeller 28 K, vöröscékla 20 K, retek 18 K, karfiol 80 K, burgonya 9—12 K, kiflikrumpli 32 K, torma 70 K. Rizs kereslete feltűnően megélénkült, úgy, hogy az ittlévő, különben is kifogyúféíben lévő készletek, ko­rántsem futják a kereslet kielégítésére. Ennek követ­HAZAI LIKŐR- RUM- ÉS SZESZÁRDGYÁR R.T. SSi Gőzüzemű likórgy ár, pálinkafozdék. szesz-szabad ráki ár. szeszdenaturáló-telep TELEFON 15-30 /

Next

/
Oldalképek
Tartalom