Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-07-20 / 14. szám

v L^iV LJC.ULVOVt\ L.M'JA 7 elektrotechnikai cikkeket, automobilokat, írógépeket, zongorákat és orvosságot szállít. Megállapodtak a borvám tekintetében is, ahol a legélesebbek voltak a nézeteltérések, itt nem vet­tek fel fix kontingenst, hanem megállapították, hogy a Magyarországból való borbehozatalt esetről-esetre a legnagyobb jóakarattal és a legmesszebbmenő előzékenységgel kezelik az osztrákok. Kétségtelen, hogy az egyezmény után követ­kező állapot a régi szerződés nélkül való meg­egyezésekkel szemben haladást jelent, az osztrák közvélemény azonban nincsen megelégedve a szer­ződéssel, mert még mindig azokra az óriási meny- nyiségü élelmiszerekre gondol, amelyeket a háború előtt szállított Magyarország Ausztriának. Harc a hagymakivitelért. Különböző magánérdekeltségek körében máris megindult a viaskodás a hagymakiviíel koncesszió­jáért. Tavaly súlyos botlás történt a hagymakivitei körül, mert a közélelmezési minisztérium helytelen statisztika alapján többet engedett ki az országból, úgy hogy a tavasz folyamán egyiptomi hagyjrnát kellett Budapestre hozni. Az idei termést 800 va­gonra becsülik, amit azonban hivatalos helyen túl­zottnak tartanak és a becslésből inkább azt lát­ják, hogy a makói érdekeltség ezzel hangulatot akar teremteni az export megindítása mellett. Annyi valószínűnek látszik, hogy valamivel jobb termés lesz az idén; sokkal többet ültettek a tavalyinál, úgy hogy márciusban nem is lehetett hagymát kapni. Egyelőre a termelők és a velük összekötte­tésben levő exportőrök arra törekszenek, hogy a kormány a kényszerkiszedésü hagymát már most engedje ki a külföldre. Ez a mennyiség 100 va­gonra tehető, de alig hisszük, hogy a közélel­mezési minisztérium az engedélyt a tavalyi tapasz­talatokon okulva, megadná. , Az állítólagos kitűnő termés ellenére a terme­lők 70—80 koronát kérnek egy kiló hagymáért. Magyar borért ementáli sajtot importálunk. A Közélelmezési Tanács újból foglalkozott a sajt­behozatal érdekében folytatott akcióval és az im­port engedélyezésére olyan alapot talált, amelyhez a pénzügyminisztérium is hozzájárult. A határozat értelmében az ementáli sajtot kom­penzációs alapon szállítják Magyarországba, még pedig úgy, hogy mi a sajtért bort adunk a svájciaknak. A tanács állásfoglalása után most megindultak a tárgyalások az illetékes svájci tényezőkkel, hogy az ott elhelyezett magyar bor ellenében milyen arányban hozunk be ementáli sajtot. A pékek újra drágítják a kenyeret. A budapesti pékiparosok ismét tárgyalást foly­tatnak a kenyérárak emeléséről. Megokolásuk sze­rint a kenyérdrágitásra az üzemköltségek újabb emelése szolgáltatott okot. Ugyanis az élesztőgyá­rosok közölték a pékekkel, hogy az élesztő árát kilónkint 134 koronáról 155 koronára emelték, úgy hogy a drágulás 21 koronát tesz ki. Hasonló­képpen áremelést jelentettek be a fakereskedők is, akik szombaton értesítették a sütőket, hogy a fa árát mázsánkint 300 koronáról 380 koronára emel­ték fel. Ezenkívül váratlanul béremelési szándékkal állottak elő a sütőmunkások is, akik a munka­bérek1 35 százalékos megjavítását kérték a munka­adóktól. Erről a bérmozgalomról most folyik a tanács­kozás a pékiparosok és a munkások megbízottai között, de a munkaadók már is hangoztatják, hogy aligha tudnak kitérni a 'kérelem teljesítése elől. Végül arra is hivatkoznak a pékek, hogy a liszt­árak napróí-napra emelkednek, bár a budapesti maíomkarte! még változatlan lisztárakat jegyez, azonban e jegyzéstől függetlenül a kartel tagjai drágább áron adják el a lisztet. Hogy a malom- koncentráció mennyire túlhajtott árköveteléssel lép föl, arra nézve a pékek felhozzák, hogy a grizes lisztért ma 88 koronát kértek és a sima lisztért ugyanekkor 82 koronát, holott más időkben a 0-ás grizes lisztnek és sima lisztnek mindig egy ára volt. A tejtermelők emelni akarják az árakat. A takarmánydrágaság miatt a tejtermelők újabb emelésre készülnek. A termelői ár most körülbelül 16—18 korona, de a termelők azt mondják, hogy ha az árakat nem fogják emelni, úgy akkor a tej­termelés meg fog csappanj. Több oldalról az a panasz hangzott el, hogy a valuta esését és ezzel szemben a gabonaárak emel­kedését kihasználva, némely helyeken egyes gazdák és gazdaságok az aratási és cséplési munkabért a folyó évben eltérőleg a múltakban követett általá­nos szokástól, állítólag nem gabonában, hanem készpénzben állapítják meg és fizetik. A m. kir. földmivelésügyi miniszter a panasz tár­gyává tett ügyben a legszélesebb körű vizsgálatot elrendelvén, az ország minden részéből beérkezett hivatalos jelentésekből megállapítást nyert, hogy az aratási és cséplési munkaszerződések a folyó év­ben is általában termésrészért köttetnek, a gazdák és gazdaságok az aratási és cséplési munkabért a munkásoknak gabonában adják ki. DREHER-COGNAC Special*** V.S.O. Cabinet Dreher Antal serfőzdéi R. T. Kőbánya — Telefon József 58—11. Városi iroda: Vili., Mátyás-tér 15. Telefon: József 25—21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom