Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-07-05 / 13. szám
8 VENDÉGLŐSÖK LAPJA balatoni süllő roston (?), harcsa rántva 160 K, fogas an Goujons 350 K, bevert tojás Milanaise 80 K, tojás tabl. sülve Forester 80 K. Kész ételek: Idei liba eleje 280 K, hátulja 320 K, angol bélszín burgonyával 200 K, borjuvesés zöldborsóval 100 K, serpenyős marhaszelet 180 K, gombás marhasült rizszsel 180 K, vajas pástétom á la Reine 120 K, töltött kelkáposzta 100 K, sertéspörkölt 120 K, Madeirós sonka burfcj. pir. 160 K. Entrées á la Minute: 1/2 idei rántott csirke 240 K, pirított borjumáj 120 K, angol boeufsteak roston 200 K, Cote de veau Narengo 130 K, Sante de veau Indienne 160 K, Steak de veau á la Bauer 200 K, Cho- colad és vaniliacrém 50 K. Közgazdasági szemle. A cukor u)abb drágulása, mint már jeleztük, küszöbön van, A legutóbbi áremelésből tudvalévőén a kincstár magának 25 koronát biztosított kilónkint és 10 koronát egy közös alap javára akartak fordítani, hogy a dráguló répának fedezete legyein. Most azonban, mint értesülünk, ezt a 10 koronát is magának tartja meg a pénzügyminiszter, úgy hogy a kincstári részesedés 35 koronával növekszik. A répaalap nagyságáról is folyt tanácskozás, amely, hir szerint, jóval nagyobb lesz 10 koronánál s körülbelül 20—30 koronára becsülik. Eny- nyivel tehát újra drágulni fog a cukor s ez az oka annak, hogy alig lehet kapni cukrot. Kétségtelen, hogy a cukortermelés érdekében el kell követni mindent, a répa árát sem lehet kicsinyre szabni, mert különben vagy nem termelik a cukorrépát, vagy pedig, ha termelik is, a jószággal megetetik. Am a drágításnak ez a rohamossága mégis veszedelmes, mert ösztönzően hat az egész vonalon és lehet mondani, hogy a korona értékének állami csökkentésével egyértelmű. Az uj cukorárak nagyon meg fogják közelíteni a világ- paritást, alig 25—30 koronával marad alatta. A magyar koronának csak egy csekélyke javulása mellett el is érjük a cukor világpiaci árát. Ez a felülről meg.r indított tendencia kétségtelenül átcsap más területekre is és az árakat a világparitás felé hajtja. * A szén megdrágul Budapesten. Budapest lakossága mindig jelentékeny árkedvezményt élvezett a vidéki szénfogyasztókkal szemben, mert itt lényegesen olcsóbbak voltak az árak. Budapesten ugyanis hatósági szén volt forgalomban, melynek ára mintegy 15%-kal volt olcsóbb az országos szénáraknál. Ezt a különbséget a szénkormány biztosság most meg akarja szüntetni s az árak újabb szabályozása céljából tárgyalások indultak meg az Arvizsgáió Bizottsággal és a főváros tanácsával. Úgy tudjuk, hogy a döntés rövidesen megtörténik s hir szerint például a salgótarjáni szén árát 180 K-ról 208 K-ra emelik fel. Ennek arányában történnék az egyéb szenek áremelkedése is. Állítólag szó van arról is, hogy az említett diszparitás kiküszöbölése után mintegy 100 K-val emelnék fel q-ként a magyar szenek árát. * A magyar-osztrák áruszerződés. A Magyarországgal kötött kereskedelmi szerződés értelmében, amely még a parlament jóváhagyására szorul, tárgyalások indultak, meg a magyar kormánnyal egy árucsereegyezmény megkötéséről és hosszú tanácskozások után létrejött, a megállapodás, amelyet most Írtak alá az osztrák; szövetségi külügyminisztériumban. Ez az egyezmény,, amely a két kormány részéről történt kölcsönös jóváhagyás után nyolc nappal lép életbe, megállapítja aj kivitel és a behozatal kontingensét. Ausztria a meg-i állapodások értelmében Magyarországból havonta háromezer szarvasmarhát, négy vaggon tojást, félévente: 1800 hízott sertést és naponta 15.000 liter tejet hozhat be, ami pedig a szarvasmarha átviteli forgalmát illeti» e részben magyar részről könnyítéseket helyeznek kilátásba, amelyeknek keresztülvitele céljából a két állam vasutigazgatóságai között már megindultak a tárgyalások. Magyarország bevihet Ausztriából meghatározott mennyiségben fát, papirost, kaszát, az ausztriai! kivitel Magyarországba kiterjed bizonyos mennyiségűi textilárura, fanemüekre, vas- és fémárura, gépekre és bizonyos vegyiszerekre. Magyarország viszont exportálhat Ausztriába meghatározott kontingens tésztanemüb szalámit, konzerveket és egyes iparcikkeket. Az osztrák kormány a magyar borok behozatalára nézve messzemenő engedményeket tett. Nem emelik fel a vizdijat. A főváros pénzügyi bizottsága gyűlést tartott Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklésével. A bizottsági ülés napirendjének legfontosabb pontja a vizdijak emelésének kérdése volt. A tárgyalás során a bizottságban teljesen ellenzéki hangulat alakult ki, az összes felszólalók kategórikusan ellene voltak a vizdij felemelésének, a fővárosi polgárság ez újabb megterhelésének és végül a vizdij felemelése ellen foglalt állást. A felszólalások után Folkusházy Lajos alpolgármester kénytelen volt a bizottság napirendjéről levenni a vizdij felemelésének kérdését. 1 A gabonaárak további emelkedésének megakadályozása. A kormány minden igyekezetével azon van, hogyi a gabona árát stabilizálja a mai ámivón, legfeljebb 4000 koronáig engedje és a további áremelkedést megakadályozza. A gazdák körében ugyanis, ha az uj termésből származó gabona áráról van szó, csak olyan összegeket hallani, melyek messze fölötte vannak a mai piaci áraknak. A kormány — mint halljuk — azon a véleményen van, hogy már a mostani gabonaárai* is túlhajtottak, indokolatlan, hogy a mi agrárországunkban ilyen drága a kenyér és hogy a gazdáknak az Vendéglői konyhalelszerelési cikket szakfizlete Székely János és Társa vaskereskedő / Szállodások és vendéglősök Budapest, IV., Vámház-körut 12. (Szikszai vendéglő mellett.) / részére 10% árengedmény.
