Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-01-20 / 2. szám
4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA között meg kell védeni és a nyomorakció pénzével lehetetlen könnyelműen gazdálkozni. Egy jól megoldott népélelmező-programm mel- j lett aztán nem kellene a hatósági ármegállapítások- \ kai vesződni. Milyen lesz az uj ipartörvény? j Ä költségvetési1 vita elhúzódása már hetek óta ; késlelteti az ipartörvényjavaslat tárgyalását. Emiatt ’ az iparosok érthetően aggodalmaskodnak, sőt ma 1 már az iparosszövetségek kebelében hangok hal- j látszanak, hogy az ipartörvényjavaslatnak minél j előbb törvényerőre való emelése érdekében moz- í galmat indítsanak. A Baross Szövetség e hónap 22-éré nagy de- i monstrativ iparosgyülést hivott egybe, amelyen újon- j nan figyelmeztetni fogják a nemzetgyűlést a kéz- j müiparossággal szemben vállalt becsületbeli köte- ; lességeire. Nem csoda, ha a magyar iparosság aggodalom- i mai nézi az ipartörvény-javaslat sorsát, mert hiszen : négy évtized óta a sok kilincselésnek, sok memo- I randumozásnak és gyülésezésnek eredményeképen j végre az iparosság kívánságai beteljesedés előtt ál- j lanak. Az ipartörvény-javaslat felöleli és megvalósítja a magyar kézmüiparosságnak legfőbb óhajait, j Az ipartörvény-javaslat eredménye, hogy szakit j a liberális gazdasági felfogás rendszerével és a képesítéshez kötött iparűzés alapjára helyezkedik. A javaslat szerint valamiképen önállónak mondható szakmában és rokonágaiban ezentúl csak a segédi vizsga és legalább két évi segédidő eltöltése után kaphat iparengedélyt. Ipart csak az űzhet, aki azt meg is tanulta tanoncideje alatt és gyakorolta segédévei alatt és ezzel a jövőben a magyar kézmüipa- rosság meg lesz mentve a kontárok seregétől, amelyek iparosaink tekintélyét ásták alá és bevitték a tisztességes iparosság közé a bomlasztás szellemét. A törvényjavalat a szakképzett iparost védi és olyan rendelkezésekkel segíti elő az iparban való boldogulását, amelyek még egyetlen európai1 államban sincsenek törvényhozási utón rendezve. A magyar nemzetgyűlés lesz Európában az első, amely minden mellékgondolat nélkül a képesített ipart törvénybe fogja iktatni. Szomorú ipari viszonyainkra nagyon jellemző, hogy az 1910. évi nép- számlálás adatai1 szerint a segéd nélkül dolgozó ' iparosok az összes iparosoknak hatvannégy százalékát teszik. Tehát több, mint a fele a magyar iparosságnak segéd nélkül küzködik. Ezzel szemben Ausztriában az iparosságnak csak harminckét százaléka dolgozik segéd nélkül. Németországban pedig 1907-ben az üzemeknek 47 százaléka volt segéd nélkül, az újabb adatok szerint pedig ez a szám 35 százalékra csökkent. Látjuk tehát, hogy a környékező államok iparossága gazdaságilag sokkal jobban szituált helyzetben, van, mint a miénk. Elérkezett tehát a tizenkettedik órája annak, hogy1 a törvényhozás és a kormány megtegye a kötelességeit. A törvényjavalatnak második része a tanonc- neveléssel és a tanonciskolák szervezésével foglalkozik. A magyar viszonyokat nagyon jellemzi, hogy vannak vidékek, ahol a tanoncoknak gyakran 65 százalékát kell az úgynevezett előkészítőbe küldeni, mert írni és olvasni alig tudnak. Ha versenyképes ipart akarunk, akkor iparosaink izmositását, versenyképességének fokozását a ta- noncnevelésnél kell kezdeni. A statisztika sötét számai mégis azt bizonyítják, hogy a tanoncok jó hányada nem járhat tanonciskolába, mert nincs tanonciskola szervezve. A törvényjavaslat különös gondot fordít a falvakban a tanonciskolák szervezésére és szigorú szabályokat állít fel arra nézve, hogy a tanoncok látogassák is az iskolákat. A tanoncéveknek több tartalmat ad az a rendelkezés, hogy a tanonckodási idő végén vizsgát kell tenni. Azok számára, akjik ezt a vizsgát sikeresen le nem teszik, a tanoncidőt egyszerűen meghosszabbítják. Azt a mestert pedig, aki a ta- noncnevelés terén eredményeket felmutatni nem tud, szintén sújtja a törvény, amennyiben a ta- nonctartási jogot is elvonhatja az ilyen iparostól. A javaslat általában oly an alapelveket valósit meg a tanoncnevelés terén, amelyek a modern európai államok hasonló törvényes rendelkezéseivel bátran felvehetik a versenyt. t A magyar kézmüiparosságnak azonban tudnia kell azt is, hogy ez az ipartörvény, bármennyire is az iparosság érdekeit szolgálja, egyedül nem lesz képes magyar ipart teremteni. A törvény csak kereteket állít fel, csak a módokat adja meg arra, hogy az iparosság a törvény segítségével kulturális és gazdasági1 téren előbbre jusson. A nemzetgyűlésnek az első lépés után a többieket is meg kell tennie. Az iparhitelszövetkezeti törvény megteremtése épp oly fontos, mint az ipartestületekről szóló módosítási javaslat. Mindkét javaslat az ipari haladásnak egy-egy fontos állomása. Minden budapesti és környékbeli VENDÉGLŐS boraim kiváló minőségéről és árairól TVANOVSZKY A., bornagykereskedő, Budapest, Baross-u. 98. Bejárata Koszoru-u. oldalon. Teleton: J.8-53 behozhatatlan kárt okoz magának, ha 80R vásárlása előtt nem győződik meg:-:
