Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)

1922-06-05 / 11. szám

VENDÉGLŐSÖK LAPJA fizetőképességének teljes kimerítése az utóbbi években minden erőszakosságot meghalad. A visszamenőleges fizetések kicsikarására kifej­lett erőszak azt engedi sejteni, hogg a főváros pénzügyi intézői nem értenek a dolgukhoz és el­követett hibájukat jogtalan utón akarják repa- rálni. Ha a főváros, mint jogi személy üz­letet köt, úgy tartsa magára nézve is kötelezőnek az üzletkötés törvényszabta korlátáit, amelyeken, ha ugyan belügyminiszteri segédlettel túl is tette magát, a bírói ítélet elől meg1 nem menekedhet, ami ugyan szép bizonyítéka lesz a főváros politikájának. Miért utazik a főváros • a kávésokra és vendég­lősökre?! Közgazdasági szemle. Megindultak a magyar-osztrák árucsere­forgalmi szerződés felett a tárgyalások Bécsben. — A tojásexportot az állam veszi kézbe. — Megindultak a magyar-osztrák árucsereforgalmi szerződés felett a tárgyalások Bécsben. A nagy­jelentőségű tárgyalások előreláthatólag sokáig fog­nak tartani. Búd János dr. közélelmezésügyi állam­titkár, aki a tárgyalásokon a magyar kormányt Bécsben képviselni fogja, a kompenzációs tárgya­lásokról a következőket mondotta: m — Rövidesen utazom Bécsbe, ahol megkezdem a tárgyalásokat az illetékes osztrák minisztériu­mokkal. A tárgyalások legfőbb pontja a borvám és a marhakivitel kérdése lesz. — Ha az osztrákok engedékenységet fognak! tanúsítani a hihetetlenül magas borvámok ügyé­ben, ha lehetővé fogják tenni, hogy nagyobb meny- nyiségü bort tudjunk exportálni, akkor természe­tesen a magyar kormány sem fog elzárkózni a marhakivitel ügyében, mely kétségen kívül na­gyon fontos az osztrákokra nézve. Minden való­színűség szerint a most fennálló nehézségeket el fogjuk tudni oszlatni, úgy hogg az áruforgalmi csereszerződés megkötésénél fogok hazajönni. * A tojásexportot az állam veszi kézbe. A sorok- sári-uti hütőházban eddig majdnem hatezer láda tojást raktároztak el, ami több mint nyolc millió tojást jelent. Ez a mennyiség a főváros közön­ségének' szükséglétét nem kevesebb, mint száz­százötven napra tudja biztosítani. * Az akciót a községi üzem folytatni akarta ad­dig a mennyiségig, hogy semmi fennakadás ne forduljon elő akkor, ha a tél szokatlanul hosszú lenne. Ez a mennyiség körülbelül 9 millió. Min­den előkészületet megtettek, hogy rövidesen el-i érjék ezt a mennyiséget, azonban most hirtelen aggasztó körülmények merültek fel, melyek nem csupán a téli ellátást veszélyeztetik, hanem a most folyó olcsó tojásakció sikerességét fenyegeti. A tojáskereskedők tudniillik elhatározták, hogy ha az exportálási feltételeket hamarosan lényege­sen nem enyhítik, akkor kénytelenek lesznek a kivitelt megszüntetni. A kereskedők szerint egyál­talán nem találják meg számításaikat a külföldi piacokon, sőt veszteséggel is jár az exportálás. Az angliai és svájci piacokon egy darab lámpá- zott tojásért elérhető, legmagasabb ár — a valu- táris viszonyokat tekintve — húsz korona. Ez azonban azt jelenti, hogy a kereskedőknek alig marad nyolc korona, mert a különböző vámilleté­kek, kiviteli adók tíz koronát vonnak el a tojás árából. Ehhez járul még az is, hogy száztíz láda tojás exportálásánál százhuszonötöt kell a keres­kedőknek a fővárosnak leadni. A Tojásforgalmi Tanács legutóbbi ülésén dr. Búd János közélelmezési államtitkár megígérte az ex­portőröknek, hogy a kiviteli illetékeket enyhíteni fogják. Most fölmerült illetékes körök előtt az a terv, hogy az exportot a kormány veszi a ke­zébe, külföldi államok mintájára, ami nem csak nagy anyagi hasznot jelentene az államnak, hanem biztosítani is tudná; Budapest olcsó tojásellátását. * A búzatermelő gazdák és' a malomipar egyre sürgetőbben követelik azt, hogy a kormány az idei őrlési idényre szabadítsa fel teljesen a ga­bonaforgalmat és szüntesse meg a malomipar sza­badságát megkötő rendszert. Ebben az ügyben a dunántúli malomtulajdonosok Pécsett nagygyűlést tartottak, amelyen szintén a teljes szabadforga­lom mellett foglaltak állást és ebben az irányban feliratot is intéztek a kormányhoz. A kormány eddig a kötött gabonaforgalomhoz azért ragasz­kodott, mert csak igy látta biztosítottnak az ellá­SALZER J. Telefon: J. 101-80, IrodS éS TSKtár! Alapítási év 1887. Budapest, IV., Ferenc József-rakpart 15. sz. 1 Gyártelep: VI., Lehel-utca 9. szám. Gyárt: Pecsenyediszek, halpapirok, tortapapirok, süte­ményhüvelyek, modern szervirozáshoz papirszalvetták és papirabroszokat. SALZER J. Budapeit, Ferencz József-rakpart 15. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom