Vendéglősök Lapja, 1922 (38. évfolyam, 1-24. szám)
1922-05-05 / 9. szám
VENDÉGLŐSÖK LAPJA rv D vés vita folyt. A tervezet szerint a miniszternek, mint j főfelügyeleti hatóságnak, joga volna a Lakáshivátal határozatait megváltoztatni. Dr. Bárczy Dezső miniszteri tanácsos a pénzügyminisztérium, és dr. Szabó Imre tiszti főügyész a főváros részéről tiltakoztak ez ellen. Elismerik a miniszter főfelügyeleti jogosultságát, s azt is, hogy egyes rendkívüli, méltányos esetekben a miniszter intézkedhessek, de azt, hogy a Lakáshivatal határozatait megváltoztassa, hevesen ellenezték. A mi- ! niszternek változtatójoga ne legyen, csak megsemmisítő, j Bernolák Nándor miniszter a felszólalásokat figyelembe j vette, ezekhez hozzájárult, miért is a paragrafust igy módosították. Az 52-ik § a bérmegállapításokról intézkedik. Többen szóltak a kérdéshez, melyek között dr. Kund Elemér, a belügyminisztérium kiküldöttje azt javasolta, hogy a jelenlegi bérek háromszorosára lehessen felemelni a kislakások bérét. Szerinte a kislakások lennének a 4 szobánál kisebb, nagyobb a négynél több szobából álló lakások. Ez utóbbiaknál teljes szabad forgalmat kiván. Több fokozatot kellene a béremelésre vonatkozóan megállapítani, meri a fényűző lakások megállapítása nagyon nehéz. Legjobb lenne, ha az alap-lakbér lenne az irányadó. Felfogása szerint ily kategóriákat lehetne megkülönböztetni: azon lakások, melyek 1917-ben 2000 koronánál kevesebb lakbért fizettek, azok ma háromszorosra, melyek 2000—4000, azok négyszeresre, s amelyek 4000—6000, azok hatszorosra. E felszólalásokkal szemben az ankét részéről az az álláspont domborodik ki, hogy ily nagy lépésben a lakásokat felszabadítani nem lehet, mert ezáltal igen sok egzisztencia menne tönkre, s a nagyobb lakások jlelszabaditása esetén sem tudnák azok lakóit lakás hiányában szükebb, avagy kisebb lakásokban elhelyezni. A béremelések kérdésében hosszabb vita fejlődött ki' és végül is az ankét úgy döntött, hogy a béremelés alapja ne a szobák száma legyen, hanem a jelenlegi lakbér, és ha ez nem haladja meg a négyezer koronát, akkor a lakbér felemelhető az 1917-es bérnek háromszorosára, amihez természetesen még a 120 százalék pótlék járul. Ha - a jelenlegi házbér négyezer koronán felül van, akkor a háziúrnak joga van az 1917-es évi • bért hatszorosára emelni. Ha a béremelés ennél nagyobb volna, a lakó ez ellen a bírósághoz fordulhat. A tárgyalás alatt álló uj lakásrendelet tárgyában dr. Tobmayer Jenő fővárosi tanácsnok megkeresést intézett a Háztulajdonosok Országos Szövetségéhez, amelyben felhívja a vezetőséget, hogy a népjóléti miniszter által Összehívott ankéten tárgyalás alatt lévő újabb lakásrendelet-tervezetre tegyék meg észrevételeiket. A Ház- tulajdonosok Országos Szövetsége e felhívásra olyan beadvánnyal felelt, amelyben közli, hogy a tárgyalásnak ilyen módja a háztulajdonosok súlyos mellőzését- és sérelmét képezi, tehát észrevételeket nem hajlandó tenni. Ezek a tárgyalások eléggé világos képet adnak arról, hogy a megbeszéléseket nem vezeti senki, teljes a fejetlenség, felelősséget nem akar vállalni senki a rendeletért. A háztulajdonosok le sírják az égről a csillagokat is; az állam. — ki tudja, milyen jogon, — nemcsak a tehetősöktől, de a szegényektől is pénzt vesz el, ellenszolgáltatás nélkül; a. főváros a fele bérösszeget kéri, vagyis mindenki azon van, hogy á bérlőket a végső . határokon túl meg kell nyúzni. Minden erőszakosságok közt eléggé humánusnak látszik a lakások bérének emelése, de alig esik szó az üzlethelyiségek bérletéről, pedig ezen a téren ijesztő mohósággal dolgoztak a háziurak már az eddigi rendeletek korlátái mellett is. Mikor a minimálisan hatszoros béremelés réme fenyegeti az üzleteket — arra kell gondolni, hogy miből fizetünk maid a mostani 20,000 korona helyett 120,000 koronát, amely összeghez még az állami és városi százalékok járulnak majd. De kérhet a háziúr még ennéi is többet,' ha úgy találja a saját véleménye szerint, hogy bérlője többet is elbír. A háztulajdonos típusát nem szükséges megrajzolni. Ez az emberfajta most magánjogi sérelmeit siratja és egyetlen vágya az, hogy munka nélkül élhessen meg. Állam és főváros versenyezve nyargalnak a bérlőkön és ebben az iramban a bérlők fognak alulmaradni. Az állami »hozzájárulás«, a közüzemi pótlék, a kamatbiztosiíás csak olyan magánjogi erőszak, mint a 18 koronás feltéíes-főzelék. Annyira el vagyunk már merülve a különböző legális és illegális erőszakoskodásokban, hogy mi nem várunk a rendeletektől semmi szociális jólétet. Nálunk szegény és gazdag emberek tépik, marcangolják egymást és- a gomolygó tömeg felett politikai amatőrök gyámkodnak. Számunkra csak egyetlen programm van: dolgozni és fizetni, ameddig csak tudunk, aztán... jöjjön, aminek jönnie kell... A külföldi forgalmi szerződések. Ha a fegyverek elnémulását rögtön követhette volna a rendes .külkereskedelmi összeköttetés felvétele, — bizonyára nem volna egész Európa abban a rettenetes gazdasági válságban, amelyen ma a konferenciák egész sorozata sem képes enyhíteni. A mai gazdasági katasztrófáért kétségtelenül az európai államok politikusainak kellene vállalnia a felelősséget, akik még mindig a háború és megtorlás gondolatát tartják a legelsőrendü tevékenységnek. Munkanélküliség, bérmozgalmak és általános leI szegényedés van egész Európában, sőt AmerikáTelefon: i. 101-30 I SALZER J. ■HHHIIMHimUUUHHIMHHHIHHIia Iroda és raktár: Alapítási Budapest, IV., Ferenc Józseí-rakpart 15. sz. ^ Gyártelep: VI., Lehel-utca 9, szám. Gyárt: Pecsenyediszek, haJpapirok, tortapapirok, siite- ményhüvelyek, modern szervirozáshoz papirszalvetták és papirabroszokat. SALZER J. Budapest, . „V Ferencz József-rakpart 15.
