Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-07-20 / 14. szám

4 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. julius 20. Ajánlja dúsan felszerelt raktárát mindennemű pinczefelsze- Saját palaczkkupak relési czikkekben úgymint: borszivattyuk, gummicsövek, gyár rézcsapok, palaczkdugaszolok és kupakolók kisebb és nagyobb ,, . .... .... hollandi és asbest szűrőkészülékek, boros palaczkok, parafaguda­■ pinczefelszere esi CZl e U.e e I továbbá különféle rendszerű borsajtók, szölözuzók, erjesztő Budapest^ Vll.; Károly-körut 9. tölcsérek, faedények, permetezők raffiában stb., stb. — Pinggau. NAGY IGNÁCZ Felhívás a Budapesten S9I4. évi október hó 10—12-én tartandó Első Országos Alkoholellenes Kon­gresszuson való részvételre. Népünket egyre jobban és jobban pusz­títja a szesz. A bor-, sör- és pálinkaro- gyasztás emelkedőben van és nyomában jár a betegség, a nyomor, a bűn. A betegségek 4Ü százaléka az alkohol kö­vetkezése. A társadalom megrögzött ivási szokásai temérdek szerencsét.enségnek, bal­esetnek, bűntettnek szülőoka1. Magyarorszá­gon a halált okozó súlyos testi sertés bün­tette miatt elitéltek 51 o/0-át az alkohol tette bűnözővé. A többi bűncselekménynél is ma­gas arányban szerepel az alkoholizmus. Az ideg- és elmebajok terjedése, a jövendő nem­zedéknek romlása a szeszes italok fogyasz­tásában leli magyarázatát. « A nagy veszedelemmel szemben a tár­sadalomnak s az államnak a védekezés, a bajok csökkentése s végül megszüntetése egyenes kötelessége. A hatékony védekezés tovább el nem odázható s ez tette nemcsak indokolttá, hanem szükségessé is, hogy Bu­dapesten, az 1914. évi október hó 10—12. napján országos alkoholellenes kongresszus üljön össze. A kongresszus reladata ismertetni és meg­vitatni azokat a módokat és eszközöket, amelyekkel a társadalom és az állam a nö­vekvő veszedelemmel szemben sikerese í ve­heti lel a küzdelmet. Az első kongresszu­son a legsürgősebb s a legfontosabb kér­dések kerülnek napirendre. Bizton reméljük, hogy e kongresszus sok­ban hozzá fog járulni a társadalom abszti- nens neveléséhez s az állam helyes alkohol- poiitikájanak elméleti és gyakorlati meg­alapozásához. Szeretettel kérünk mindenkit, egye­seket és testületeket egyház1 és világi hatóságokat egyaránt hogy a kongresz- szusra tagul jelentkezni, azon részt venni és munkáját anyagi és er­kölcsi. támogatásban részesiteni kegyesked­jenek. A kongresszus tagsági dija 2 korona. Kér­jük, hogy a mellékelt levelező-lapot kitöltve a szervező-bizottság czimére (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42.) elküldeni szíveskedjék. Az igaz és jó ügy mindenek támogatására érdemes és méltó! Budapest, 1914. junius hó. A szervező- bizottság nevében: Gróf Apponyi Albcrtné, az Általános Közjótékonysági Egyesület el­nöke, elnök, Neugeboren Emil, országgyűlési képviselő, társelnök, dr. Lányi Márton, az Általános Közjótékonysági Egyesület főtit­kára, alelnök, dr. Dóczi Imre, m. kir. köz­egészségügyi felügyelő, főtitkár. * A kongresszus tárgysorozata: A közigazgatás (községek, városok, tör­vényhatóságok) és az alkoholellenes mozga­lom. Az állam feladata az alkoholellenes moz­galomban. ' A munkásság és az alkoholellenes moz­galom: 1. az ipari munkásság; 2. a mezőgazdasági munkásság s a fa­lusi nép. Az iszákos mentés. A felelősségteljes szolgálatban állók (ka­tona, csendőr, rendőr, vasutas és az alko­holellenes mozgalom. A szervező-bizottság gondoskodni fog arról, hogy a kongresszus tagja1 a Társa­dalmi Muzeum alkoholellenes kiállítását, az Általános Közjótékonysági Egyesület rákos- palotai gyógyitóházát s alkoholmentes vendéglőit és az alkoholgondozó inté- zetket testületileg megtekinthes­sék. A tagoknak előreláthatólag kedvezményes vasúti jegyek is rendelkezésére fognak ál­lam. A kongresszust illető minden felvilágosí­tással készséggel szolgál az előkész tő-bizott­ság. (Budapest, VI., Teréz-körut 40—42. Távbeszélő 89—29.) Hol terem a tüdővész? Ä tüdővész elleni küzdelem osztrák központi bizottságának legutóbbi ülésén dr. Wunscheim egészségügyi tanácsadó előadást tartott, amely­ben a tüdővész és a foglalkozás közti viszony problémájával foglalkozott. Szerinte minden erő- feszitő munka, amely megerőltetéssel jár vagy pedig túlságosan huzamosan tart, az emberi tes­tet fogékonyabbá teszi a fertőzésre, — igy a tuberkulózis-infekcióra is — mert a szervezet természetes ellenálló erejét csökkenti az a munka is, amelyet a foglalkozási helyétől távollakó mun­kás járás alakjában végez a munka megkezdése előtt vagy befejezése után; csökkenti az ellenálló­képességet az is, ha a test erős lehűlésnek van kitéve. A foglalkozás ártalmas hatásához tar­tozik a munkaközben való czélszerütlen test­tartás, mint pl. az órák hosszat meggör­bült tartással való ülés, amivel kap­csolatos a lélegzetvétel akadályoz­tatása és a tüdők levegővel való hiányos ellátása. így van ez a szabók, czipészek, órások, aranyművesek és drágakőkö- szöriisök mesterségénél. Veszélyes a testi szer­vezetre minden olyan foglalkozás, amely porfej­lődéssel van összekötve, ezért különösen gya­kori a tüdő megbetegedése a gombkötőknél és a gyöngyházesztergályozóknál. 390 gombeszter- gályozó közül 272, tehát 69.7 o/o pusztult el tüdő­vészben; 150 megvizsgált gyöngyház- esztergályo zó közül csak 93-n á 1 ta­láltak normális tüdőt. A porképződés fo­kára vonatkozólag a késköszörüsöknél tartottak vizsgálatot, eszerint egy köszörűs napi munká­jának porképződése: 100 nagy tolikéspenge 273 gramm, 100 középnagyságú tolikéspenge 117, 50 középnagyságú olló 750, 50 rendes olló 650, 35 borotvakés köszörülésénél 480 gramm. Egy 30 hüvely knyi átmérőjű és 4 hüvelyk nyi szélességű köszörükő négy heti hasz­nálat után átmérőjének a felére ko­pik le. Berlinben 1000 halálesetre 322 tüdő­vészben elhunyt esik, mig az érczpornak kitett munkásoknál ez a szám 470-re, az ásványi por­nak kitett munkásoknál 493-ra, a szerves por hatásának (fa, bőr, dohány, gyapjú, toll) kitett munkásoknál 537-re emelkedik. Ä tuberkulózis­fertőzés veszélyének erősen ki vannak téve a mosónők, akik a betegséget a fehérnemű osztályozásánál fejlődő porképző­dés alkalmával kapják meg. Párisban 1202 mo­sodai nő és 388 férfialkalmazott közül, akik szennyes fehérnemű mosásánál voltak alkalmazva, a nők csoportjában egy harmadrész, a férfiaké­ban valamivel kevesebb mint a fele betegedett meg tüdővészben. Egy nagy párisi kórházban elhalt mosodai alkamazott közül a férfiak75°ő-a, a nők 56°/o-a tuberkulózisban pusztult el. A leg­nagyobb a fertőzés veszélye olyan foglalkozási ágakban, amelyekben ólmot alkalmaznak; innen van az, hogy pl. a festők, lakkozok és mázolok tüdővészes megbetegedésének száma kétszer ak­kora, mint az ácsoké és a tetőfedőké. (E.) Czukrászok mozgalma. A budapesti czukrász-ipartestület meghívására a fővárosi és a vidéki czukrászok igen nagy számban jelentek meg azon az érte­kezleten, amelyet az Országos Ipartestület ter­mében tartottak meg. Az értekezleten, amelyen Hauer Rezső elnökölt, Gerbe aud Emil diszelnök is megjelent, a vasárnapi munkaszünet­ről szóló törvényjavaslattal fog’alkoztak. Förs­ter János fölolvasta a törvényjavaslatnak a czukiásziparra vonatkozó sérelmes szakaszait, majd ismertette a czukrászipartestületnek a tör­vényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontjáról hozott határozatát. A czukrászipartestület azt a fölterjesztést intézi a kereskedelmi kormányhoz, hogy a vasárnapon 24 óráig tartó munkaszünet helyett a munkaadó az összes vasár­napok és ünnepnapok délutánjait és kéthetenkint félnapi szünetet ad al­kalmazottainak. Kérik továbbá a törvény- javaslatnak olyan módosítását is, hogy a pihenő­napra nézve a munkaadó és munkás között a szabad egyezkedés lehetséges legyen. Stück Fe- rencz kéri a javaslatnak olyan módosítását js, hogy a czukros-boltokban ne korlátoztassék a szeszes-italok poharanként való árusítása ki­záróan eredeti palaczkozásban való forgalomba- hozása utján. Az előterjesztéshez a nagygyű­lés hozzájárult. Elfogadták ezután Stück Fe- tencznek azt az indítványát is, hogy megalakítják a magyar sütők és czukrászok országos szövet­ségét. R á b e r Albert (Miskolcz) a vidéki czuk­rászok nevében jelentette be csatlakozását a szövetség megalakításához. Az elnök megköszönte a vidék i czukrászok megjelenését, üdvözölte G e 11 é r i Mórt és Gerbeaud Emilt és az ülést berekesztette. — Ezzel szemben a czukrászmun- kások azt óhajtják, hogy vasárnap a munka reggel hat órakor kezdődjék s leg­följebb tiz óráig tartson. Az elárusító személyzet ellenben egész nap foglalkoz­tatható, de ennek ellenében egy egész hét­köznap szabadságot kapjanak. Kíván­ságukat memorandumba foglalva át fogják adni a kereskedelmi miniszternek. A légutak, emésztő és kiválasztó szervek hurutos bántalmainál legkitűnőbb hatású a málnási Siculia gyógyvíz! Fokozza az étvágyat! Megszünteti a gyomorégést. Főraktár: Brázay Kálmán czégnél, * Budapest, Vili., Baross-utcza 43. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom