Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-07-05 / 13. szám

1914. julius 5.

VENDÉGLŐSÖK LAPJA

3

BORHEGYI

borkereskedő

Budapest, V., Gizella-ter 4. (Sajatha ) ^j^n|ja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőröPinczék: Budafokon és V. ke- két gyári árakon. Belföldi borait <tz első hírneves bortermelőktől a .... .. , , _ , ' , legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és

rulet, Gizella-ter 4.. szám alatt. ^ pontosan teijesittetnek.

gasságu éves sarjaira oltva, mint közepes-, vagy magastörzsü fácska gyanánt is neveljük.

Ä nagyban való termesztésnél azonban egyedül a bokoralakban való művelése ajánlatos, mert igy a különben föltétlenül szükséges karózás elmarad, előtörő tősarjai révén pedig a bokor megifjitása is minden nehézség nélkül lesz végrehajtható és száraz napos helyen a bokoralaku növények levelei sem sárgulnak, hullanak le olyan korán, mint a fácska-alakban nevelteké, ami valószinüleg a gyökérzetnek a bokor által való beárnyékolására vezethető vissza.

Gyümölcsöseinkben és házikertjeinkben a legkülönbözőbb módon helyezhetjük el a ribiszkéket. Házi kertbe inkább a szegélyágyakba, kerítés, vagy utak mellé ültetjük, vagy egyedül, vagy törpefák, esetleg rózsafácskákkal vegyesen. Gyümölcsösökben a fák sorközeibe és esetleg még a sorban álló fák közé is ültethetjük.

Äz ültetés sűrűségét a talaj minősége és az határozza meg, vájjon a fák mélyen, avagy kevésbbé mélyen ^gyökerező alanyra vannak-e oltva. Azonban 1.50 méternél közelebb ültetni egymáshoz, se más fához nem célszerű, különösen akkor, ha Planet-géppel, fogattal miveljük a gyümölcsös talaját.

Jó, hogy ha a talajt már ősszel készítjük elő és tekintettel arra, hogy e növény tenyészetét már kora tavasszal kezdi meg, ott, ahol csak lehet, az őszi ültetést alkalmazzuk. Az ültetésnél gondunk legyen arra, hogy az egyes növények ne kerüljenek mélyebbre, mint ahogy az előbbi helyükön voltak, mert különben túlságos sok tőhajtást fogunk kapni.

őszi ültetésnél tavasszal, tavaszi ültetésnél

azonban mindjárt megnyeshetjük a növényeket, úgy, hogy az alak figyelembe vételével, az alsóbb rügyek kihajtása végett az erősebb vesszőket erősségük szerint felére, vagy harmadára nyessük vissza, mig a gyengébb vesszőket teljesen eltávolítjuk, vagy esetleg bántatlanul hagyjuk.

Dacára a ribiszke igénytelenségének, szép termést mégis inkább csak a gondozott talajban ad. Ajánlatos ezért a ribiszkés talajt ősszel ásóval, vagy ekével mélyen megmunkáltatni, a nyár folyamán pedig a talaj hajcsövességének a megbontását és a gyomnövények irtását célzó több izbeni sekélyebb kapálást eszközöltetni. Különös gonddal kell a kapálásnál a tarackot és a folyófüvet irtanunk, mert ezeknek irtása akkor, ha már a bokrok közé befészkelték magukat, nagyon hosszadalmas munka.

A késő ősszel, vagy a tél folyamán végzett nyeséskor a gyengébb vesszőket — kivéve a tőből előtört gyenge vesszőket — nem bántjuk, az erős és az elsürüsitő részeket azonban az alak és erősségük szerint, hosszabb, vagy rövi- debbre nyessük. Tőből eltávolitjuk ezenkívül az idősebb bokrok vénebb farészeit is, mert a minőségileg szebb termést a ribiszke mindig a fiatalabb fáján hozza meg.

A ribiszke termését, különösen akkor, ha szállítás czéljára szedünk, száraz időjárásban végezzük. Nagyobb telepeken a szedést rendesen gyermekekkel végeztetjük akkordban, még pedig bő- | termések alkalmával 1.20 kor., kevésbbé meg- j rakott bokornál pedig 1.80 kor.-ért mm.-ként.

A gyümölcs érése alkalmával csupán a fekete szinü ribiszkéket kell hamarosan leszednünk, mert ezek bogyói érésük után hamarosan lehullanak.

A ribiszke terméshozamára vonatkozólag megjegyzem, hogy egy 3 éves bokor 7—8 kiló és 100 bokor átlagban 6—10 métermázsa termést ad.

A m. 'kir. Kertészeti Tanintézetben 1913. évben végzett ribiszke-termesztési kísérlet néhány adatát azzal közlöm, hogy a bokrok meglehetős árnyékos helyen, fák alatt, dolomitos málladeku kötött talajban állottak.

A piros és fehér szinü termést adó fajták termőképessége között nincsen különbség. Annak, hogy a piros szinü ribiszkét általában nagyobb' mértékben termesztik, az oka az, hogy ezek feldolgozott állapotban is a szemnek tetszetősebb, szép, élénkpiros színűek maradnak. Ettől eltekintve, a fehér szinü gyüyiölcs talán még zamatosabb, édesebb, mint a piros és ezért nyers fogyasztásra válik különösen alkalmassá, amely oknál fogva házikertjeinkben minkdét szinü gyümölcsöt termesszük olyan fajtákban, amelyek korai érésük mellett nagy gyümölcsöt fejlesztenek. Hazánkban a fekete ribiszkét kissé nagyobb mértékben csupán biztos piacz esetén lesz célszerű termeszteni.

Némi útbaigazításul felemlítem még, hogy a termesztésre érdemes ribiszkefajták közül korai érésüek a Fays new prolific (piros), Gondouin (piros); késői érésüek pedig a Hollandi piros és Hollandi fehér, Houghton Castle (piros) és a Hosszufürtü piros.

Házikertekbe való ültetésre alkalmasak az előbb említett fajtákon kívül a Kaukázusi (piros), Magnélküli (piros), Coegginger körtealaku piros, Champagnei husszinü. Macrocarpa (fehér), Hosz- szufürtü fehér, Bar le Dúc (fehér) és a Boldwin (fekete) ribiszke-fajta; mig a nagyban való termesztésre a Hollandi piros és fehér, a Cse- resnye-piros, a Versailles-i piros és fehér, továbbá a Houghton Castle, Fays new prolific, Kaukázusi, Boulognei nagy piros, Turini hölgy (piros), Frauendorfi nagy piros és a Boldwin (fekete) fajták felelnek meg a legjobban.

A ribiszke szállítása legcélszerűbben az általánosan ismert táglányalaku forgácskosarakban történik. Lé, zseléé és marmelád-gyárak részére kisebb-nagyobb, a szellőzést is megengedő olcsó puhafahordókban szállítják a ribiszkét.

Állami borárverés Dicscszentmártonban. Minap tartották meg az első borárverést a dicsőszent- mártoni állami borpincében Pettenkoffer Sándor miniszteri kiküldött jelenlétében. Árverés alá kerültek 1911. évi fehér és vörös borok, leányka, som, rulandi, karbenet. Egyik-másik tételnél élénk vételkedv volt, úgy, hogy egy-egy hordó az eredeti kiállítási áron felül 30—50 koronával drágábban kelt el. Eladtak egyébként 98 hektoliter bort 13.000 korona árban, vagyis egy hektoliter átlag eladási ára 132 korona volt. 1

(Jj iparengedélyek és üzleti változások.

A székesfőváros kér. elöljáróságai, mint elsőfokú iparhatóságok 1914. évi május hó 16- tó 1 május 31-ig a következő szállodai, vendéglői és kávéházi iparengedélyeket adták ki, illetve a következő áthelyezéseket és megszüntetéseket vették tudomásul:

Uj üzletek: Leikam Gusztáv, I., Maros-u. sz., vendéglő; Hutter Zsigmond, I., Major-u. 7. sz., vendéglő; Budapesti Golf-Club, I., Hegyhát- u. 9271. brsz., vendéglő; Ligeti Imre, II., Fő-u. 61. sz., vendéglő; Molnár Ferenczné, V., Ná- dor-u. 32. sz., vendéglő; Brand Jánosné, V., Visegrádi-u. 117. sz., vendéglő; Farkas Istvánné, VI., Vörösmarty-u. 33. sz., vendéglő; Nagy György, VI., Jász-u. 53. sz., vendéglő; Schil- linger Ferencz, VII., öv-u. 170. sz., vendéglő; Bertha Gyula, VII., Aréna-u. 80. sz., vendéglő; Bauer Josefa, VIII., Nagytemplom-u. 31. sz., vendéglő; Nedoluha Ferenc, VIII., Futó-u. 3. sz., vendéglő; Erős D. Adolfné, VIII., Népszinház-u. 29. sz., kávéház; Magony József, IX., Soroksári- ut 56. sz., kávéház; Szabadkai Pálné, X., Ó- hegy 86.20. hrsz., vendéglő.

Üzletáthelyezések:: Józsa János, vendéglő, VII., Thököly-ut 141. sz. alól II., Kacsa-u. 31. sz. alá; Győry: Sándor, vendéglő, VI., An- drássy-ut, 21. sz. alól VII., Csengery-y. 8. sz. alá; Mathiász Mór, kávéház, VIII., Karpfenstein- utcza 27. sz. alól ugyanott 20. sz. alá; Bedő

Vincze, vendéglő, IV., Bástya-u. 1. sz. alól VIII., Szentki rá lyi-u. 4. sz. alá.

Uzletmeg szüntetések: Horn Albert, II., Pacsirtamező-u. 29. sz., vendéglő; Szoleczky Károly, IV., Veress Pálné-u. 30. sz., vendéglő; Szuchy Gyula, V., Nádor-u. 20. sz., vendéglő;

Hámor József, V., Nádor-u. 10. sz., vendéglő;

Lőwinger V. Vilmos, VI., Lázár-u. 4. sz., kávéház; Lippner József, VI., Nagymező-u. 62. sz., szálloda és kávéház; Markbreiter József, VI., Király-u. 112. sz., vendéglő; Schwartz Sándor, VI., Eötvös-u. 4. sz., kávéház; Kaiser M. Márkus, VI., Andrássy^ut 25. sz., kávéház; Quittner Miksa, VI., Felsőerdősor 26. sz., vendéglő; özv. Lőwinger Samuné, VI., Hungária-ut 103. sz.,

vendéglő; Hujber Andrásné, VII., Garay-tér 3. sz., vendéglő; Steiner Ignácz, VII., Alsóerdősor-u. 6. sz., szálloda; Király Józsefné, VII., Szövet- ség-u. 24. sz., vendéglő; Ellinger Márton, Vili., Népszinház-u. 29. sz., kávéház; Ruff Alajos, IX., Remete-u. 22. sz., vendéglő; Knézl Ferencz, IX., Haller-u. 24. sz., vendéglő; Rapszky Zsigmond,

IX., Ferencz-körut 46. sz., kávéház.

Az 1914. évi junius hó 1-től junius hó 15-ig terjedő idő alatt a következő változások fordultak elő:

Uj üzletek: Frank Ernő, I., Krisztina-körut

8. sz., vendéglő; Kelemen Mihály, VI., Szent László-ut 39. sz., vendéglő; Löwy F. Frigyes, VI., Nagymező-u. 67. sz., kávéház; Erdélyi Frigyes, VI., Andrássy-ut 25. sz., vendéglő; SteiELNÖK: W1NDISCH-GRAETZ LAJOS HERCZEG.

Gyógyasszú, szamorodni és asztali borai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda :

Budapest, VI. kér., Teréz-körtrt 25. sz.