Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-06-20 / 12. szám

1914. junius 20. VENDÉGLŐSÖK LÄPJÄ 3 BORHEGYI F. borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. BOR HEGYI BOR Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö­ket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesítetnek. A termőtövek további gondozása a száraz­ság idején való hetenkénti öntözésből, a sza­porításra nem szánt indák hetenkénti levágásá­ból, a talaj tisztántartásából és trágyázással, illetve hígított trágyalével való időnkénti fel- segitéséből áll. Elvirágzás után a tövek körül a föld felszínét rövid kerti füvei, szecskával, vagy pozdorjával betakarjuk, hogy igy az eső alkal­mával különben felcsapódó sár a gyümölcsöket be nem mocskolja, a gyümölcs a sárba ne lóghasson. A szamóczát kedvelő házatlan csi­gák is alig tesznek igy kárt. A gyümölcs leszedése után czélszerü a növény leveleit tőben úgy levágni, hogy csupán a leg­fiatalabb szivlevelek maradjanak meg. Ä nö­vény maga a levelek levágása után ismét kihajt és ezen eljárás évenkénti alkalmazásával nö­vényeink mindig üde növekedésüek és gomba­mentes levélzetiiek lesznek. A gyümölcs le­szedése után még előnyös a talaj felszínét bőven megtrágyázni és a trágyát a talajba beka­pálni. Ily kezeléssel 3—4 évig is bő és szép termést kaphatunk, de 4 évnél hosszabb ideig nem cél­szerű ugyanazon a helyen meghagyni a sza- móczatelepet, miután ez a talajt nagyon ki­zsarolja és ennek következtében, valamint a tövek elvéntilése miatt a termés kevesebb lesz és kicsiny marad. Oly helyeken, ahol a talaj igen jó termő­erőben van és szamóczát nagyban termesztünk, ott a töveket 70—80 cm. sor- és növénytá­volságra ültetjük egymástól: a harmadik év­ben a megfelelő indákat a két sor közé vezet­jük, lekampózzuk meggyökerezés czéljából és a régi töveket termésük leszedése után a terü­letről eltávolítjuk. Ha azután három év múlva az újabb tövek is elvénülnek, akkor a sorok között ekével barázdát huzva, abba trágyás földet helyezünk el és ezt elegyengetve az in­dákat ismét abba vezetjük bele uj tövek nye­rése czéljából. A szamóczát értékesíthetjük nyersen, vagy különböző módon feldolgozva. Ha szamóczát nyersen való fogyasztásra szedünk, úgy az ap­róbbakat szár nélkül, a nagyobb gyümölcsöket pedig — különösen ha eladás czéljából szedet­tek azok — szárral szedjük, miután igy a szállítást sokkal jobban kibírják. Szállítása la­pos dobozokban, vagy kosárkákban történik, úgy, hogy ezek fenekére egy réteg vatta, erre egy lap finom selyempapir teendő, amelyre azután szépen sorokba berakjuk a gyümölcsöket, ame­lyeket ismét egy lap selyempapirral és egy ré­teg vattával fedünk be. A szállítás maga lehetőleg kézben, vagy ru­gós kocsin történjék és . csomagolásra csupán reggel szedett, tehát fel nem melegedett, vagy lehűtött, száraz gyümölcsöt használjunk fel. Nyers fogyasztás czéljából rendesen czukrozva és tejszínnel kerül az asztalra, a feldolgozására vonatkozólag pedig nehány kipróbált újabb re- czipét közlök az alábbiakban. Jó kompótot kapunk, ha a szárától meg­fosztott és finom porczukorral jól behintett sza­móczát letakart tálban egy óra hosszáig állani hagyjuk és ezután szitára kiöntjük. A szitán átfutó levet felofrraljuk, kissé besűrítjük és még forró állapotban a tálalásra megfelelő edénybe tett gyümölcsre ráöntve, hidegen tálaljuk. Ily eljárással a gyümölcs húsa nem fog széjjel esni és a tejszínnel való tálalása esetén különben észrevehető karczoló savanyúság sem érezhető. \ Ha az ily módon elkészített kompóthoz még kevés arrakot is hozzáadunk, úgy kitűnő punch kompótot kapunk. Tizenhat .személynek megfelelő szamócza g e 1 é e t úgy készítünk, hogy lehetőleg hóna­pos, vagy erdei szamóczából 1 liternyit bőven számított finom porczukorral összekeverünk, ezt egy jól lehűtött mintába helyezzük és 8—10 le- vélnyi gelatinnal felforralt x/2 liter fehérborral leöntjük. A megkocsonyásodás után a mintából kicntve, tejszínnel, vagy vanília szósszal tá­laljuk. Hat személyre s z a m ó c z a-g 1 ib b e r t úgy készítünk, hogy V* liter befőzött teljes tejet kondérban drótverővel habossá verünk, ezt ke­vés czukorral megédesítjük, egy czitrom levét hozzá facsarjuk és 8—10 fehér, vagy vörös ge­latinnal addig keverjük, mig a gelatin elol­vadva, kocsonyásodni kezd. Ekkor megfelelő mennyiségű szamóczával gyorsan összerázva mintába öntjük és teljes kocsonyásodás végett jégre tesszük. Tejszínhabbal körítve szokták tá­lalni. i [ ! % ' * i * (f 1 í!í i A szamóczabombát úgy készítjük, hogy 1/2 liter édes tejszint jégen egész száraz habbá verünk, ebbe a fentebb leirt szamóczakompót- ból megfelelő mennyiséget belekeverünk és az egészet jégen, vagy fagylaltgépben megfagyasztva tálaljuk. Az évekig is eltartható és frissítőül használni szokott szamóczalevet úgy készítjük, hogy a frissen szedett, teljesen érett, tiszta, de nem mosott, szárnélküli szamóczát .egyenlő mennyi­ségű porczukorral jól összerázzuk és szűrőru­hába öntjük. A huszonnégy óra alatt már tel­jesen lefutott levet üvegbe öntjük és azt jól bedugaszolva használatig sötét helyen, vagy ho­mokba sülyesztve tartjuk el. Tészták, torták töltésére igen jól használható a s z a m ó c z a-i z, amelyet úgy készítünk el, hogy a szép, érett szamóczát egyenlő mennyi­ségű porczukorral összerázzuk és addig mig le­vet ereszt, félre tesszük. Ennek megtörténte után egy lapos lábasba öntjük az egészet úgy, hogy a szamóczák egymás mellett egy rétegben he­lyeződjenek el. Ezután még két teáskanálnyi porrá törött vaníliát hozzáadva, a lábast gyenge parázs felett addig tartjuk, mig a lé besürüsödött. Ilyenkor a sötétvörös szint felvett czukros lé sürü szörpszerü állományú lesz, melyben a gyü­mölcsök már meglehetős szilárdan állanak. Forrni, buborékot vetni hagyni, tehát lángon hirtelen forralni nem szabad, mert ez esetben megég. (Kertészet.) Iparengedélyek. A székesfőváros kerületi elöljáróságai, mint elsőfokú iparhatóságok, 1914. évi május 1-től május 15-i g a következő szállodai, vendég­lői és kávéházi iparengedélyeket adták ki, il­letve a következő áthelyezéseket és megszű­néseket vették tudomásul: Uj üzletek: Gerner Adám, I., Alkotás-u. 9. sz., vendéglő; Brück Elek, II., Markovits-u. 2. sz., kávéház; Hajba Sándor, IV., Bástya-u. 7. sz., vendéglő; Schuszdek Mór Ernőné, V.r Váczi-ut 140 sz., vendéglő; Kálóczi Ferencz, VI., Sziv-u. 9. sz., vendéglő; Polgár Gyuláné, VI., Szabolcs-u. 12. sz., kávéház; Gutwein András, VI. , Ö-u. 47. sz., vendéglő; Kramer Antal, VII., István-ut 40. sz., vendéglő; Widder Lajos és Eichenbaum Miksa, VII., Dam;anich~u. 51. sz., kávéház; Altstädter Nándor, VII., Dob-u. 1. sz., vendéglő; özv. Noszko Buseneei Pálné, VII., Szövetség-u. 24. sz., vendéglő; Franki Arminné, VII. , Csányi-u. 6. sz., vendéglő; Bánovszky Sán­dor, VIII., József-u. 20. sz., vendéglő; Rumpa Venczel, VIII., Vig-u. 3. sz., vendéglő; Bloch Móricz M., VIII., Népszinház-u. 24. sz., ven­déglő; Glück E. János, VIII., Rákóczi-ut 5. sz., vendéglő és kávéház; Kiss Kálmán, VIII., Ba- ross-u. 87a. sz., kávéház; Bisztránszky József, VIII. , Aggteleki-u. 7. sz., vendéglő és kávéház; Riczmayer Lipót, X., Kerepesi-ut 124. sz., ven­déglő. Üzletáthelyezések: Schmidhoffer Vilmos, vendéglő, VIII., József-körut 2b. sz. alól 11., Fő-u. 8. sz. alá; Lampert Gábor, vendéglő, Urömi-u. 21. sz. alól Szt. László-ut 87. sz. alá. Uzletmegsziintetések: özv. Hohl Se­bestyénné, III., Szentendrei-ut 6431. hrsz., korcs­ma; Almer József és neje szül. Jakob Karolin, IV., Veres Pálné-u. 37. sz., szálloda; Sommer Károly, IV., Kálvin-tér, kávéház; Eberhard Fe­rencz, IV., Siitő-u. 2. sz., vendéglő; Tótisz Iz­rael, VII., István-ut 10. sz., kávéház; Eisen- berger Márton, VII., Akáczfa-u. 56. sz., ven­déglő; özv. Pollák Sámuelné, VII., Dohány-u. 88. sz., kávéház; Vclgyesi Adolf, VII., Bethlen-u. 6. sz., vendéglő; Bérdi Józsefné, VII., Komócsy-u. 33. sz., vendéglő; Brenner Jánosné, VII., Akáczfa- utcza 37. sz., vendéglő; Zsoldos Mátyás, VII., Hársfa-u. 4. sz., szálloda; Kubis József, VII., Rottenbiller-u. 5b. sz., vendéglő; Tapolcsányi Géza, VIII., Ka’rpefnstein-u. 37. sz., vendéglő; Kohn Jakab és Guttmann Róza, VIII., Tisza Kálmán-tér 1. sz., kávéház; Atkári Verona, IX., Gróf Haller-u. 22. sz., vendéglő. Ä málnaszcrpgyárosok akcziója. Mint halljuk, a magyarországi málnaszörpgyárosok a buda­pesti kereskedelmi és iparkamarához fordultak, hogy a vegyvizsgálatok zaklatásai ellen védel­met nyerjenek. Értesülésünk szerint a kamara a közel jövőben szakértekezletet tart, amelyen tanácskozás tárgyává teszi a követendő lépé­seket. ELKÖK: WISDISCH-GRIETZ LAJOS HEECZEG. Gyógyasszú, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom