Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1914-04-20 / 8. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1914. április 20. Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budapest több pontján. BUDAPEST, V, AKADÉMIA-UTCZA 7. szám. Kérjen árjegyzéket. TELEFON 29—60. Szimon István való s jogos. Ha az állam megadóztat | mindenféle luxust, kezdve az automobiltól a kutyáig, a vadászástól a halászásig, minden lelkiismeretfurda- i lás nélkül megadóztathatja a legnagyobb luxust, a kártyázást. Ez az adó beláthatatlan következményeket von maga után. Egy részről milliókkal segíti ki az államháztartást, másrészről társadalmi eredményeket ér el. A kártyaadó törvénybeigtatása után úgy lehetne jogokat szerezni a kártyázáshoz. mint a vadászáshoz, kár- tyázási igazolványnyal, minek kiváltása 50—100 vagy még több K-ba kerülne, játéktemperamentum szerint. Hogy ez mennyi pénzt jelentene a városoknak, tekintve az elpusztíthatatlan szenvedélyt, ez első pillanatban fel sem lehetne számítani. De ha nem váltaná is ki senki a bilétát, az is pénzzel mérhető erkölcsi haszon lenne. Aki engedély nélkül kártyázna, kihágást követne el, mit pénzbírsággal lehetne megtorolni. A kártyázási engedélyt kiváltók névsora, mint rátáblázás nehezedne a házasulandó ifjak erkölcsére s az álmodott jó pártik reményében az aranyifjuság húzódozna a névsorban szerepléstől, mert a lányos mamák bizonyosan a községházánál tennének elsősorban jövendő vejeikről terepszemlét. Kisebb jövedelmű családapáknak nem is adhatná meg az állam az engedélyt s igy a sok, most elkártyázott konyhapénzek s egyéb szükséges összegek oda jutnának a kis háztartásokban, ahol az legjobban szükséges. Morális oldaláról a kártyaadó hatásosabb volna minden erkölcsi intelemnél és a naponként felvetődő véres, becsülettipró tragédiák elrettentő példáinál. Megyei képviselők felvethetnék a kártyaadó kérdését a közgyűléseken, azok átírhatnának a többi törvény- hatósághoz, s megerősödve, a mozgalom, országos törvénnyé is válhatnék a kártyaadó. M. V. Az osztrák borellenőrzés szigorítása. A »Borászati Lapok« írja: »Az Ausztriával kötött vámszerződés Achilles-sarka volt az a körülmény, hogy akkoriban nem sikerült keresztülvinni, hogy az osztrák tör- j vény tejesen a mi megalkotandó törvényünkkel hasonló puristikus elveken épüljön fel, illetve megfelelően módosittassék. Ennek az állapotnak, hogy az osztrák törvény enyhébb mint a mienk, nem-egy hátrányát tapasztaltuk öt év óta. A mi kereskedelmünk nem volt versenyképes az osztrákkal, mert ott a czukrozás tekintetében sokkal enyhébb felfogás jutott érvényre. Ennek az volt a következménye, hogy az osztrák gyenge minőségű, vagy az osztrákok által tőlünk olcsó pénzen beszerzett alacsony minőségű borokat ott fel lehetett javítani s az igy előkészített borok árban a mi jó hegyi és homoki borainknál sokkal olcsóbban voltak a fogyasztóknak kínálhatok. Nálunk viszont ilyen manipuláczió nem lehetséges s igy a jobb és drágább borokat kénytelen a kereskedelem felhasználni, melyet gyakran nyereség nélkül képes csak tovább adni. , A kereskedelem pangása és kínlódása természetesen visszahatással van a termelésre is. Hiába biztosította a magyar bortörvény a jobb bor versenyképességét a saját országunkban, az osztrák konkurrenczia lerontotta ennek a kedvező hatását. Különösen érezhető volt ez tavgly, amikor daczára a gyenge termésnek és daczára, hogy a készletek az előző évről jelentékenyek nem voltak, az árak őszszel, szüretkor nem akartak kialakulni és ma is alacsonyabbak, mint egy év előtt voltak. Közbejátszott ennél a körülménynél a törköly- és az édesborkészités tekintetében fennálló különbség is. Azért az érdekelt magyar közönség év- ről-évre nagyobb sulylyal követelte, hogy a magyar kormány igyekezzék oda hatni, miszerint odaát a törvény szigorításába menjenek bele. Az erre szolgáló alkalmakat, minő a görög kereskedelmi szerződés megkötése, vagy újabban az osztrák-magyar vámszer- zödés megújításának előkészületei, de főleg a dalmát bor zavartalanabb forgalomba hozatala az érdekelt közönség alkalmasoknak tartotta arra, hogy e téren bizonyos sikereket lehessen elérni. Megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy a magyar kormány nem hagyta kihasználatlanul a helyzetet. Báró Ghillány Imre föld- mivelésügyi miniszterünk kezdeményezésére az utolsó hetekben felváltva, hol Budapesten, hol Becsben folytatott tanácskozásoknak eredménye az a két rendelet, melyet alantabb szó szerint közlünk s mely nem csekély sikert jelent magyar szempontból. Akinek módja volt már tapasztalni azt, hogy mily szívósan ragaszkodnak bármely jelentéktelen kérdésben is az osztrák hivatalos körök egyszer már elfoglalt álláspontjukhoz, az az előttünk fekvő eredményt nem fogja kicsinyelni. Ez annak tudható be, hogy nemcsak föld- mivelésügyi miniszterünk, hanem a szőlészeti osztály vezetője és munkatársai is er- nyedetlen következetességgel küzdöttek a magyar érdekek diadaláért. Amit kaptunk, mindenesetre sokkal becsesebb forgalmunk és versenyünk tekintetében, mint az, amit dlen- értékképen felajánlottunk és azt a reményt kelti bennünk, hogy az uj vámegyezségi tárgyalásoknál sikerülni fog a még ezután is fennmaradó ellentéteket teljesen megszüntetni.. A földművelésügyi miniszter valamennyi törvényhatóságnak, gazdasági, szőlészeti és borászati egyesületnek megküldte a hét folyamán azt a két leiratot, mely ezekkel a kérdésekkel behatóan foglalkozik s amelyek szövege a következő: Az osztrák bortörvény végrehajtásának szigorítása tárgyában. I. A borhamisításnak és hamisított bor for- galombahozatalának tilalmazásáról szóló 1908. évi XLVII. t.-cz. életbelépte óta a bortermelők és a borkereskedők érdekeinek képviseletére hivatott egyesületek és testületek, továbbá a töivényhatóságok is ismételve kifejezést adtak annak az óhajtásnak, hogy ‘ az 1907. évi április hó 12-iki osztrák bortörvénynek, illetve e törvény végrehajtási rendeletéinek azon rendelkezései, melyek a Magyarországon érvényben lévőknél enyhébbek, szigorittassanak s a magyar bortörvény rendelkezéseivel lehetőleg összhangzásba hozzassanak. Habár a magyar királyi kormány e tekintetben a cs. kir. osztrák kormányra befolyást nem gyakorolhatott, részemről ezt az óhajtást állandóan szem előtt tartottam s alkalmat vártam arra, hogy ebben a kérdésben a kezdeményező lépéseket, a siker reményével megte'nessem. Ezt az alkalmat elérkezettnek találván, az ide vonatkozó tárgyalásokat a cs. kir. osztrák kormánynyal megindítottam s ennek eredménye az lett, hogy g. cs. kir. osztrák kormány, az osztrák bortörvény végrehajtására vonatkozó eddigi rendeleteket módosította és olyan uj intézkedéseket léptetett életbe, amelyek a borkezelésre, illetőleg a borhamisításra s az ellenőrzésre vonatkozó több fontos kéidésben részint megszüntetik, részint pedig lényegesen csökkentik a két állam területén érvényes eddigi rendelkezések közötti eltéréseket. Ezek szerint ezen körrendeletéin kiadásával egyidejűleg az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén a bor, must és szőlőczefre ezukrozá- sára, a törkölybor készítésére s az édesborok készítésére és raktározására nézve olyan korlátozások, szigorítások és az edd'g’.eknél hathatósabb ellenőrzési rendszabályok léptek Temesvári Polgári Serfőzde R.-T. u Hazánk legnagyob, teljesen átalakított, legmodernebb ujberendezésü vidéki sörfőzdéje ajánlja a legjobb nyersanyagból gyártott, legfinomabb világos (dupla korona, márciusi, udvari, dupla márciusi) és barna bajor söreit. Különlegesség: a dupla maláta Corvin-sör. Budapesti főraktár: IX., Gyep-utcza 58. ZÁNTÓI savanyúviz főraktára: PFÍ7FIV ANTAI ásványviz-nagyr LvLLL I /\i\ 1 í\L KERESKEDuNEL BUDAPEST, II., K. MARGIT-KÖRUT 50-52. SZ. TELEFON: József' 6-34. TELEFON: 40-97.
