Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-01-01 / 1. szám

1914. január 1. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 5 fii a kiváló bőr- és lithiumos gyógyforrás, vese- és halhólyagbajok- nál, köszvénynél, czukorbetegségnél, vörhenynél, emésztési és lélegzési szervek hurutjainál kitűnő hatású. SCHULTES ÁGOST Szinye-Lipóczi Salvator forrás-Vállalat. Bi dapest, V. Rudi lf-rakpart 8. 3akté íum a tojást an. A tojás egyike a leg- j táplálóDO és legegészségesebb eledeleknek, amit | az orvosi világ a gyengék és lábadozók részére is előszeretettel rendel annál is inkább, mert a tojásról eddigelé az volt az általános véle­mény az egész világon, hogy ez az élelmiczikk abszolúte tiszta, veszélytelen és teljesen csira­mentes, amelynek a belső tartalmát a héja megvédi mindenféle baktériumok és mikrobák ellen s ezért ezt még nyers állapotban is min­den veszély nélkül lehet fogyasztani. Annál meg­lepőbb tehát, hogy a tojás eme veszélytelen voltáról elterjedt köztudattal szemben most né­hány jeles tudós és bakteriológus egészen el­lentétes nézetet hangoztat, igy például dr. Re­mington több száz tojás alapos megvizsgálása után megállapította, högy a megvizsgált tojá­soknak csupán csak tizenkét százaléka volt mi- j krobamentes. Röttger professzor másrészről azt is konstatálta, hogy a baromfikolera baczillusa már az egész frissen tojt tojásban is feltalál­ható. Kossovits tanár, aki vizsgálatai során ha­sonló eredményre jutott, úgy vélekedik, hogy a tojásban feltalálható káros és sok esetben fer­tőző tulajdonságú baktériumok a tojás héján át hatolnak be a tojás belsejébe, amivel szemben tanácsolja tehát, hogy a tojást — minden külső ragály vagy egyéb baktériumok behatolásától megóvandó — száraz és tiszta helyen tartsuk s csak azután raktározzuk el, mielőtt mészvizben vagy szódaoldatban megmostuk és tisztára tö­röltük. R Kartellen kívüli sörgyár tőkeemelése. A Hazai Bank, Hatvany-Deutschék, báró Kuffnerék és má­sok részvételével tudvalevőleg megalakult tavaly a Fővárosi Serfőző Részvénytársaság, amely nem csatlakozott a sörkartellhez. A vállalat Kőbányán megkezdte a sörgyár építését, amely jövőre már üzemben lesz és megkezdi a versenyt a kar­tellek A társaság részvénytőkéjét 6 millió koro­nában állapították meg, ez az összeg azonban időközben elégtelennek bizonyult, mert már eddig is több mint 3 millió korona beruházás volt szükséges. A társaság igazgatósága erre való tekintettel elhatározta, hogy a részvénytőkét 2 millió korona névértékű 5 és fél százalékos el­sőbbségi kötvény kibocsátásával 8 millió ko­ronára emeli fel. Személyi hír. Schwarz Zsigmond, a Visontai és Mátrahegyaljai szőlőtelepek részvénytársaság volt ügyvezető igazgatója, lakhelyét Gyöngyösről Budapestre (VII., Damjanich -u. 38 föld­szint 4) helyezte át. Visonlamátrának volt ügy­vezető igazgatója, ki a vendég ős-érdekeket mindig a legmelegebben pártolta s ezért azok körében nagy közkedveltségnek örvend, az ország minden részében előkelő uradalmi összeköttetésekkel ren­delkezik s a kartársaknak borok beszerzésénél továbbra is szívesen és díjtalan tanácscsal áll ren­delkezésre. Rt, alkohol ellen. A kultuszminiszter rendelete alapján a főváros tanácsa kötelezte az iskolákat, hogy évenkint ötször alkoholellenes előadást tart­sanak. Ezt az ünnepet a napokban tartották meg a Diána-uti iskolában. Az ünnepet az iskola igazgatója, Tóth Kálmán nyitotta meg. Alkay Gyula dr., az I. kerületi alkoholellenes bizott­ság elnöke tartalmas előadásának végén ismer­tető füzetkéket osztott szét a gyermekek között az alkohol vészes hatásáról. Az ünnepet az is­kola növendékeinek éneke fejezte be. Az ünnep után az Áldott Szív Egyesület által beszerzett ruhák kiosztására került a sor. Közel száz gyer­meket öltöztetett föl az egyesület. Wagner megkínzott vendégei. Egy este Wag­ner néhány barátját látta vendégül vacsorára. Már délután öt órakor együtt volt a társaság s Wagner legújabb müveiből mutatott be egy- dalt zongorán. Hat órakor jelentkezik a szakács és megkérdi, vájjon lehet-e már tálalni. Wagner nem is felelt a kérdésre, hanem csak folytatta i a játékot. Félóra múlva a szakács újra meg- I jelent és engedelmet kért a tálalásra. A vendé- ; gek már nyugtalanul néztek össze s már nyolc j óra is elmúlt, de a házigazda semmi hajlandó­ságot sem mutat, hogy abbahagyja a játékot. A szakács ismét benyitott, de ezúttal már je­lentette, hogy »tálalva van!« — Micsoda! — ordított dühöngve Wagner — ki parancsolta neked? Nesze — s ezzel úgy röpítette a kóttacsomót a szerencsétlen szakács fejéhez, hogy az azt sem tudta, hogyan mene­küljön a lőtávolból, Wagner pedig rendületle­nül folytatta a játékot. Kilencz órakor végre ab­bahagyta, de csak rövid időre, mely éppen ele­gendő volt, hogy a vendégek hamarosan be­kapkodják az ételt, s azután ismét zongorához | ült és játszott — hajnalig. Párisi színházak és mulatók bevétele. A pá­risi színházak közül a Francais 2,614.459, az Odeon 1,005.749, az Opera '3,266.728, az Opera- Comique 3,116.458 frankot vettek be a múlt év­ben. E négy szubvencionált színházon kívül- még negyven színháza van Párisnak. Ezek összes be­vétele 24,077.339 frankot tett ki. Egy milliónál többet vettek be az Apolló, a Chatelet, a Gaité, Ga Gimnase, a Palais-Royal, a Porte-Salnt- GMartin, a Sarah Bernhardt, a Variétés és a GVaudeville. A mozgószinházak bevétele 6,841.656 frankra rúgott. A múzeumok, a kiállítások 1,307 ezer 656 frankot szedtek, be. A konczert-helyi- ségek bevétele 9,458.370 frank volt, a zene­csarnoké 7,441.010 frank. Mint ezekből az ada­tokból látható, Párisban a mulatók között má­sodik helyen a mozi áll. R német borvidékek terméseredménye. A hi­res németországi borvidékek ez idei termése na­gyon rosszul ütött ki; a Mosel alsó részén a hegyvidéki szőlőtulajdonosok termel ő-k ö 11- ségüket sem tudják a bor árából fe­dezni. A Mosel felső szakaszán nagyon sze­gény a terméseredmény, egy ár-területre mind­össze egy liter bor jutott; ezenkívül a szőlő nagyrésze nen»volt megérve, ami a must minő­ségének nagyon ártott. A Saar környékének ter­mése aránylag kedvezőbb. A Runver vidékén so­kat ártottak a szőlőnek a rovarok. A középső Mosel vidékén félhozamra számítanak a ter­melők. Nagy kényelem, megnyugvás és pénzmegtakar itassa szerezheti be borszükségletét, mert jóhirü vendég­lősöknek különösebb pénzbefektetés nélkül bizto­sítom és szállíttatom egész even át olcsó árban a a legkiválóbb és legmegbízhatóbb uradalmi és szö­vetkezeti pinezék (uj és ó) Jajborait. Az ország leg­nevezetesebb borvidékein országos hirü szőlőkben termelt zamatos, későn szüretelt hegyi és homoki borok állanak rendelkezésre. Budapesti és környék­beli vendéglősöknek a főváros közvetlen közeléből is. A borok mindenütt közvetlenül az uradalmak, illetve szövetkezetek pinezéibeu kiválaszthatók és lepecsételhetők. — Átvétel szükséglet szerint eset­leg egész éven át kedvező fizetési feltétel és ke­vés foglalóval. — Közelebbi szóbeli vagy írásbeli értesítéssel készséggel szolqál, mintákat kívánatra díjtalanul bemutat a szövetkezeti eladási megbízott: Schwarz Zsigmond (volt gyöngyösi Visontamátra- szőlőtelepi borért, ügyv. igazgató). — Lakczim: Budapest, Damjanich-utcza 38, földszint 4. — A szükségelt borok mennyiségének, színének és év­járatának megnevezése kéretik. Császárfűrdö Budapesten. Nyári és téli gyógyhely, ! a magyar Irgalmasrend tulajdona. Elsőrangú kénes * hévvizü radioaktiv gyógyforrásai; modern beren- 1 dezésű gőzfürdő, kényelmes iszapfürdők, iszap- 1 borogatások, uszodák külön hölgyek és urak ré- 1 szére. Török-, kő- és márványfürdők, hőlég, szén­savas- és villamos vízfürdők. A fürdők kitűnő eredménnyel használtatnak, főleg csúzos bántal- maknál és idegbajok ellen. Ivó-kura a légzőszer­vek hurutos eseteiben s altesti pangásoknál. 200 kényelmes lakószoba. Szolid kezelés, jutányos árak. Gyógy- és zenedij nincs. Prospektust ingyen és bérmentve küld az igazgatóság. C 5 n R n 0 K. A bűnös. Szól a templom nagy harangja Zug, fájó, hivó a hangja, Szól a magos, nagy toronyban — A szivemben mély bánat van. Bemegyek hát a templomba, Ráborulok az oltárra Buzgó imákat rebegve — A múltamat elfeledve. Most már uj életet kezdek, Bűnös én többé nem leszek. Fogadalmam hogy betartsam: Jó Istenem segíts rajtam! báró Bánffy Farkasné. A szellemi képesség öröklése. A szellemi képesség örökléséről érdekes ada- lokat közöl W. Peters dr. egyetemi magánta­nár egy német folyóiratban. Különböző iskolák növendékei közül 354-nél tudta megvizsgálni, mi­lyen eredményt értek el az olvasásban, írásban, számolásban, vallástanban s összehasonlította vele a szülőik és nagyszülőik által elért eredménnyel. Vizsgálatait Bajorországban, Poroszországban és Ausztriában végezte. Noha az iskolai osztályo­zást generácziókon át nem igen lehet exakt tu­dományos kutatás alapjául venni, Peters mégis azt állítja, hogy az osztályozások labirintusában is rájöhet a kutató a szellemi átöröklés tenden- cziáira. Ha az apa és anya jó tanuló: volt, az ese­tek 76 százalékában gyermekeik is jól tanultak. Ha ellenben a szülők közül csak az egyik volt jó tanu’ó, a másik pedig nem, a megvizsgált eseteknek csak 59 százalékában mutattak föl a gyermekek jó eredményt. Ha mind az apa, mind ez anya rossz tanuló volt, határozottan megálla­pítható a gyermekek csekélyebb képessége; az ilyen esetek közül a gyermekeknek csak 38 szá­zaléka mutatott föl jó eredményt. Összehasonlított Peters oly eseteket is, melyekben a szülők egyenlő képességeit sikerült megállapítania, ezekből arra az eredményre jutott, hogy a gyermekek képes­ségei a nagyszülőkének variáczióit mutálják. Ezek az eredmények csak újra megerősítik azoknak a vizsgá’aloknak az eredményét, a melyeket az elzüllött gyermekek között folytattak, hogy a környezet befolyásával szemben az átöröklés na­gyobb szerepet játszik. Peters vizsgálódásai szerint a különböző nem­zedékek képessége leginkább az irás és olvasás te.én mutatott megegyezést, kevésbbé a számo­lásban, még kevésbbé a nyelvtanban és legke- vésbbé a vallástanban. A testi átöröklés kérdé­sében vájjon az apa vagy az anya tulajdonságai vannak-e túlsúlyban, arra az eredményre jutott, l.ogy la az apa képessége volt nagyobb, a gyer­mekek nagyobb száma az apára hasonlít, ha az anya mutatott az iskolában nagyobb képességet, dött az a megállapítás, a finjely szerint az átörök­lött tulajdonságok a következő arányban oszla­nak meg: fele a szülőktől, negyedrésze nagy­szülőktől, a nyolezadrésze a szépszülőktől stb. i öröklődik át. Ugyanez a törvényszerűség érvé- I r.yesül a visszaütés törvényére is, amely szerint oly szülők gyermeke, akik az átlagból bármely i iiár.yban eltértek, a nép átlagához sülyednek | vissza. Az átlagtól eltérő szülők háromötödének ! gyermeke közül csak kétötöde hasonlít szüleihez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom