Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-07-20 / 14. szám

1914. julius 20. VENDÉGLŐSÖK LAPJA 3 BORH EGYI borkereskedő Budapest, V., Gizella-tér 4. (Saját ház) Pinczék: Budafokon és V. ke­rület, Gizella-tér 4.. szám alatt. Ajánlja a legjobb: franczia és magyar pezsgőket, cognacot és likőrö­ket gyári árakon. Belföldi borait az első hírneves bortermelőktől a legjutányosabb áron szolgáltatja. — Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan teljesittetnek. ges és hasznos. Kivált igen üdítő annak, aki máskülönben kevés friss növényi ételt eszik, de meg aztán mindenkinek igen egészséges, jó táp­lálék és minden egészséges ember jól teszi, ha sok gyümölcsöt eszik. Nagy baj, hogy kivált a nagyvárosi piaczokon nagyon sok a piszok és sokszor, ha ott vásárolt gyümölcsöt eszik az ember, mindenféle piszkot, néha veszedelmes piszkokat is eszik vele, ami a piaczi földről, a levegő porából és a vele foglalkozó emberek kezéről kerül rá. H piaczon vett gyümölcsöt tehát jó meghámozni vagy megmosni. Hz éretlen gyümölcsről tudni kell, hogy nem olyan veszedelmes, mint hinni szokás, és ha a gyerekek rosszul lesznek tőle, az főképpen attól van, hogy mértéktelenül ettek belőle. De táp­láléknak semmit sem ér az éretlen gyümölcs, mert még savanyu, ami azt jelenti, hogy a czu- kor, ami a legfőbb táplálék benne, még nem fej­lődött ki. Éretlen gyümölcsöt tehát nem érdemes enni. Tulajdonképpen pazarlás is, mert ha egy­szerűen otthagyjuk a fán, magától megnő benne a legjobb izü és legtöbbet érő része: a czukor. Ä nyári veszedelmek közül a legnagyobbak egyike a légy. Ä légy ugyanis igen fürge, min­denhová berepül, mindent megmászik és a ra­gadós lábaival minden piszkot és fertőzést oda­hord az ételeinkre. Ha nem is látszik meg a nyoma, akkor is minden veszedelmes betegség csiráját hagyhatja a lába nyomán; például a tifusz-betegséget legnagyobbrészt a legyek hord­ják szerte. Ä legyet tehát üldözni kell, minden ennivalót pedig nyáron állandóan betakarni, be­födni, hogy a légy be ne piszkithassa, meg ne fertőzhesse. fi vendéglők tisztasága. H nagyközönség régi és jogosult panaszának orvoslására fontos és czélravezető intézkedés történt. Tudomásunkra jutott, hogy Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter iparren­dészeti és közegészségügyi érdekekre való te­kintettel a belügyminiszterrel egyetértőén fel­hívta valamennyi vármegye és törvényhatósági joggal felruházott város közönségét és a rende­zett tanácsú városok képviselőtestületeit, hogy a fogadó, vendéglői, kávéházi és kávé­mérési iparok gyakorlása tárgyában az ipartörvény alapján alkotott és most hatály­ban levő ipari szabályrendeleteket, amennyiben ez még nem történt volna meg, aképpen egé­szítsék ki, hogy a nyilvános étkező- helyiség ek (vendéglők, kávéházak, kávémé­rések stb.) tulajdonosai kötelesek he­lyiségeikben a vendégek számára könnyen hozzáférhtő helyen kézmo­sásra használható, lehetőleg folyó csappal ellátott mosdókészüléket felállítani. Egészítsék ki továbbá az emai- tett szabályrendeleteket abban az irányban is, hogy az alkalmazottak az evő- és ivó­eszközöket tisztán kezelni tartoz­n a k. Ezzel az intézkedéssel megtörtént a kellő lépés a nagyközönség szempontjából nagyje­lentőségű közegészségügyi kérdés ren­dezésére, most már magán a publikumon áll, hogy a rendelkezések pontos betartását a maga érdekében mindenütt ellenőrizze. Bizony itt az ideje, hogy a vendéglői tisz­taságra ügyeljünk s az elleneveteket súlyosan megbüntessék, mert mig a vendéglős-ipar terén csizmadia-suszterek és szerelő-legényekből ved­lett, tátott szájú vendéglősök vezető szerephez juthatnak, iparunk pedig képesítéshez nem köt­tetik, addig mindig szükség lesz erélyes intézkedé­sekre. Hz ilyen ronda vendéglősöket különben örökre eltilthatnák a vendéglői jog gyakorlásától. Hogy szokhatunk le a dohányzásról? Hzok a dohányosok, akiknél az akaraterő egymagában gyengének bizonyult szenvedélyük elfojtására, nagyon hasznát vehetik egy, Hme- rikában mostanában nyilvánosságra jutott talál­mánynak, melyet, hir szerint, a chicagói Cziga- retta ellenes Szövetség máris a legkielégitőbb eredménnyel alkalmaz. Voltaképpen egy meg­figyelésnek gyakorlati alkalmazásáról van csu­pán szó. Dr. D. H. Kresz ugyanis egyik bete­gének szájüregét pokolkővel kezelte; közben észrevette, hogy ha a szájában levő pokolkövet dohányfüst éri, olyan elviselhetetlenül undorító iz keletkezik, amely megutáltatja a dohányzást még a legmegrögzöttebb nikotinistával is. Dr. Kresz azt állítja, hogy a nikotin és ezüstnitrátnak reakcziójáról van szó. Gyakorlati alkalmazása mindössze a következőkben áll: Öblítse ki szá­ját a dohányos nagyon gyenge pokolkőoldattal és utána nyomban szippantson néhányat czi- garettájából, avagy másminémü dohányzó kész­ségéből, — többször aztán nem is lesz kedve s amint állítják, még a csokoládészivar láttára is megrázkődik. H Czigarettaellenes Szövetség ilyetén módszerével szívesen áll rendelkezésére bárkinek, aki a dohányzásról le akar szokni, főleg azonban a fiatalkorúakat veszi — nem ritkán akaratuk ellenére — pártfogásába, mivel a szövetség épp azon czéllal alakult, hogy a fejletlen szervezetre olyannyira ártalmas dohány­zástól a serdülő ifjúságot bármi módon vissza­tartsa. Persze, mint czime is jelzi, mindenek­előtt a czigaretta esküdt ellenségévé szegődött, mivelhát minden ifjú ezzel kezdi s többnyire csak ezzel él. Illinois állam különben, ahol a szövetség is van, törvényben tiltja minden ti- zennyolcz évet be nem töltöttnek a dohányzást s a szövetség tagjai ugyancsak éberen figyel­nek, amerre csak megfordulnak, hogy rajtacsip- jenek egy-egy füstöt eregető kis bűnöst. Min­denesetre eredményes lehet a szövetség keze­lése, mivel férfiak és nők egyaránt igen nagy számban keresik föl helyiségeit, kik persze mindannyian szabadulni szeretnének a nikotin ördögétől. Anglia élelmiszer-importja. A legutolsó hivatalos angol statisztika sze­rint a brit szigetországnak élelmiszerimportja az utolsó hét esztendőben az azelőttinek több mint háromszorosára emelkedett. An­gliának, Skócziának és Irlandnak minden egyes lakosára a statisztika bizonysága sze­rint manapság 86.2 korona értékű külföldről behozott élelmiszer esik, úgy, hogy egy öt­tagú angol család eszerint mintegy 450 ko­rona külföldi eredetű élelmiszert fogyaszt el egy esztendő alatt. Nincs még egy másik olyan állam az1 egész világon, amely annyira rá volna szorulva az élelmiczikkekben való külföldi behozatalra, mint Anglia, amely ezen a réven elszomoritóan nyomasztó és félelmetes függésben van a külfölddel szem­ben. A mai viszonyok között az angol ki­rályság minden egyes lakosa — a nőket és gyermekeket is beleszámitva — 80 font an­gol és, 286 tont külföldi búzát, illetve lisz­tet fogyaszt s elfogyaszt még amellett 56 font importált húst, 50 drb idegenből beho­zott tojást és 15 korona értékű szintén idegen proveniencziáju vajat vagy margarint hasz­nál el. Az Angliába behozott, külföldi országok­ból importált élelmiszereknek összértéke -— a rendkívül nagy mennyiségben behozott íizs ,é$ czukor értékét számításon kívül hagyva — az utolsó évben jóval felülhaladta a 3.5 milliárd koronát. Ebbe a rengeteg összegbe azonban még nincsen beleszámitva az importált tojásnak (2287 millió drb) és a 6714 millió köteg banána-gyümölcsnek ér­téke, úgy, hogy ha mindent összeveszünk, az élelmiszerek importjára bátran számítha­tunk 5 milliárd koronát is. Az Angliába im­portált nagymennyiségű húsból pedig csak mintegy negyedrésznyi mennyiség kerül ki az angol gyarmatokból, Ausztráliából, Uj- zeelandból és Kanadából. Éppen igy alakul ki a helyzet a búzaimport tekintetében is, mert Anglia gabonaszükségletének csak egy jelentéktelen részét fedezheti és szerezheti be a gyarmatokon, mig ellenben a tylnyomó részt idegen országokból kénytelen impor­tálni. Ez a helyzet, a »splendid isolation« és az élelmiszerek tekintetében való függőség nagy aggodalommal tölti el az angol politiku­sokat, akik a gazdasági rendszer megváltozta­tásának szükségét követelik, nehogy előáll­hasson az1 a helyzet, hogy egy esetleges vi­lágháború során Anglia blokiroztassék s for­mális kiéheztetéssel verjék le. Ez a rugója és indoka a hatalmas angol tengeri hadi­készültségnek is, mert a mai viszonyok mellett 'csakis a fölényes túlsúlyban levő ten­geri haderő mellett van biztosítva Anglia importja és az angol nép táplálkozhatása. IHM ||J I ELNÖK: W1NDISCH-GRÄETZ LAJOS HERCZEG. Gyógyasszú, szamorodni és asztali bo­rai felülmúlhatatlanok. Kapható mindenütt. Árjegyzéket kívánatra ingyen küld. Központi iroda : Budapest, VI. kér., Teréz-körut 25. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom