Vendéglősök Lapja, 1914 (30. évfolyam, 1-24. szám)

1914-06-20 / 12. szám

6

VENDÉGLŐSÜK LAPJA

1914 junius 20.

A BIKSZADI

Főraktárak Budapesten: ÉDESKUTY L., V., Erzsébet-tér 8. — taölsdorf Károly, Zoltán-u. 11. : Péczeiy Antal, Margit-körut 50-52

természetes ásványvíz gyógyhatású, hurutos bántalmaknál páratlan, a legutóbbi termésű savanyú ujborral vegyítve kitűnő italt szolgál. Kapható mindenütt. — Árjegyzéket kívánatra küld: a bikszádi FŰRDŐIGAZGATÓSÁG.

Cseresznye, piros és fekete, ropogós, csente- gezésie és befőzésre legjobb. Postakosoranként 2 és 3 koronáért kapható Teleki János gyü- mclcsészetében Bálát onhenye (Zala megye). Vendéglős kartársainknak őszintén ajánljuk ezen megbízható elsőrendű gyümc-lcsészetet, mely idényszeriileg mindennemű gyümölcsösei és konyhakertészeti terményekkel a legnagyobb szükségleteket mindenkor kielégítheti.

Az uj telefon díjszabás és a kávésok. A Budapesti Kávésipartársulat küldöttsége Weingruber Jgnácz vezetésével tisztelgett Kolozsváiy Endre posta- és távirda műszaki főigazgatónál. A küldöttség annak a kérelmének adott kifejezést, hogy az uj telefondijszabás reformja alkalmával az ipartársu’at érdekeit méltányolva, a kereskedelemügyi miniszterhez benyújtandó kérvényüket támogassa. Előadták, hogy a tervezett telefondijszabás súlyosan érinti a kávésipartársulat tagjainak üzleti érdekeit és kérték, hogy az általányrendszer fentartására irányuló kérelmüket támogassa. Kolozsváry főigazgató a küldöttséget szívesen fogadta és elismerte aggodalmai jogosultságát. R maga részéről ígéretet tett, hogy a teljesíthető kívánságok elérésében az ipartársulatot támogatni fogja.

A TSrley-pezsgőrjyir a városligeti Iparcsarnokban rendezett borászati és pinczegazdasági kiállítás keretében felállított pavilonjával sikerült bemutatóját adta hazai pezsgőgyártásunk fejlettségének és előkelő színvonalának, melynek kivívásában ezen előkelő iparválla'atot tudvalévőén az oroszlánrész illeti meg. R kiállítás megnyitása alkalmából Harkányi János táró kereskedelemügyi miniszter, akit Szente Imre és Pfender Emil gyárigazgatók fogadtak és kalauzoltak, a leghosszasabban a Törley-pezsgőgyár pavilonjában időzött, érdeklődéssel tekintette meg a kiállított kmönbözö pezsgőket, majd megizlelve a pezsgőt, kijelentette, hogy már régóta ismeri a joggal kitűnő hírnévnek örvendő Törley-pezsgőket, melyek kiváló minőségüknél fogva hivatva vannak aira, hogy a külföldi pezsgőket teljesen kiszorítsák a magyar piaczról. Nagy érdeklődéssel nézte meg a miniszter a Töriey-pezsgögyárban használt modern gépeket is, hízelgő szavakkal emelve ki, hogy a gyár mintaszerű berendezéséről tudotnása van, s örvend, hogy efeletti megelégedésének a gyár vezetői előtt is kifejezést adhat.

M. K. I.

Vizsgáztak a pikkolók. A Budapesti Kávésok Ipartársulata két évvel ezelőtt szakiskolát nyitott azoknak a fiuknak a számára, akik a főváros kávéházi életében szerte pikkoló néven ismeretesek és akik kurta frakkjukban egyelőre levélpapirossal, bélyeggel és czigarettával szolgálják ki készségesen a kö*- zönséget, mint nagyreményű pinezérjelöltek. A pikkoló-gyerekek, mivel többnyire délután és egész éjjel el vannak foglalva, délelőtt tiz órától tizenkettőig látogatták a szakiskolát, hetenként háromszor, ahol aztán földrajzot, számtant, német és franczia nyelvet tanultak s általában minden szép és hasznos tudományt. A szakvizsga a múlt héten volt a nyár-utezai polgári iskola tantermében. Megjelent rajta vagy nyolezvan gyerek Budapest legnagyobb kávéházaiból s ott volt a vizsgáztató bizottság részéről Weingruber Ignácz elnök, Augusztiny jegyző, Berger Leó, Brück Károly, Gárdonyi József, Kallós- Márkus, Mészáros Győző, Pallai Miksa, Sachs Ödön, Szei- fert Antal, U 1 i t s Lőrinc és Kemény Géza dr. ipartestületi titkár. Megkezdték a vizsgát, egyre- másra hulltak a kérdések németből, francziából, földrajzból s a pikkolók feleltek fönnakadás nélkül, szóval, mint a vízfolyás. Bizonyos, hogy

nagyszerű főpinezér válik mindenikéből. Vizsga után Upor József, Pallai Miksa, Berger Leó és Steuer Marczel kávéháztulajdonosok jóvoltából jutalmat osztottak ki a fiuk közt. Itt említjük meg, hogy a szaksajtó kikerülésével pinezérfiuk is levizsgáztak. Glück Friyges alapítványának 400 korona kamatait Fellner László nyerte el. A szakiskola, mely úgy tűnik fel, mintha Walter igazgató magán, saját kü- íön intézete volna, nem sok eredményt mutatott fel.

A maiosvásárhelyi vendéglős-kongresszus. A

országos vendéglős-kongresszusra Marosvásárhelyre érkeztek az ország minden részéből a résztvevők. Fiúméból és Horvátországból is többen jelentek meg. (Ez egyesület vezetősége ismét a magyarfaló ráczokkal ölelkezett.) A vendégeket ünnepiesen fogadták. A kongresszus tagjai szerdán reggel megkoszorúzták Kossuth, Bem és Rákóczi szobrát. A kongresszus szerdán délelőtt megalakult. Az ülésen, melyet a kultúrpalotában tartottak, megjelent Bernády főispán, Hofbauer polgármester, Bürger kamarai elnök, Fenyvessy József miniszteri osztálytanácsos, dr. Fáik miniszteri titkár és Dreyler miniszteri segédtitkár, az eglyes minisztériumok képviseletében. A kongresszus tárgyai: a vasárnapi munkaszünetről szóló törvénytervezet megvitatása, az ipartörvény és az ifalmérési törvények reviziója és a kartell-törvény sürgetése. A polgármester a kongresszus tagjai tiszteletére ebédet adott. Este a színházban díszelőadás volt. Csütörtökön folytatták a tanácskozásokat.

A borászati és pinezészzti kiállítás egyik kiállítójától a »Pesti Hírlap« a következő sorokat kapta:

»Igen tisztelt szerkesztő ur! A múlt héten megnyílt borászati és pinczegazdászati gépek és eszközök kiállításának eddigi eredményei a ki- állitóczégek részéről sok és jogos panaszra adnak okot. Ha a jelenlegi rossz gazdasági viszonyok között a kiállítók nem is nagy reménnyel hozták meg súlyos áldozatukat, de legalább abban a jogos föltevésben voltak, hogy gyártmányaiknak az érdekelt körökkel való megismertetése révén kellő ellenértéket nyernek. Ebben a föltevésben a kiállítók erősen csalódtak, amennyiben egyhangúlag az a nézet, hogy a kiállítás eddigi eredménytelensége főként a hiányos és teljesen szervezetlen propagandának tudható be. A kiállítás szervezésénél az volt a főczél, hogy a főváros által ingyen rendelkezésre bocsátott Iparcsarnoknak területe lehetőleg minél jobb árban eladassék a kiállítók részére, de nem gondoskodtak, hogy a vidéki érdeklődők figyelmét a kiállításra rátereljék. A kormány 20.000 koronával, a főváros 5000 koronával és az Iparcsarnok ingyen átengedésével járult a kiállítás költségeihez és kői ü'belül 2000 négyzetméter területet átlag 20—25 koronával adták ki négyzetméteérenkint, noha régebbi időben 2—3 koronába került. Ha tehát ezt a 2000 négyzetméternyi területet — átlag 20 koronájával számítva — értékesítették, ebből körülbelél 40 ezer korona folyt, vagy folyik be, hozzáadva a szubvenczió gyanánt kapott 25.000 koronát és belépti dijakból csak 15.000 koronát s igy 80.000 korona áll a kiállítás vezetőségének rendelkezésére. Azt hisszük, ezzel az összeggel jól lehetett volna adminisztrálni a kiállítást. Igaz, hogy most már belátják a reklám szükségességét és imitt-amott látható jelek mutatkoznak, de a szükséges propagandát már a kiállítás megnyitása előtt kellett volna teljesíteni.«

A kiállítónak sok tekintetben igaza lehet, de

mi mégis azt hisszük, hogíy a rendkívül rossz gazdasági konjunktúrának lehet inkább tulajdoni ani a csalódást, amely a beérkezett levélből kiérzik.

R nikoFnmérgezés. Évek óta kísérletezik már dr. Favarger Henrik a krónikus nikotinmérgezés tanulmányozása körül. Favarger — mint Bécsből jelentik — most közzétette megfigyeléseinek eredményét.

— A pipázásról és dohányrágásról — írja Favarger — aussei és grundfeldi parasztoktól a következőket hallottam: Ha az ember sokat pipázik, mint például vasárnap, amikor egész nap ráér, olyan kemmény lesz a nyelve, mint a disznóbőr. Rágásra itt sokkal gyakrabban vesznek közönséges pipadohányt, mint az erre a célra készült tekercsdohányt. A krónikus dohánymérgezés szimptomái között határozott különbség észlelhető, aszerint, hogy a szivar vagy cigaretta mértéktelen szívása okozta-e a bajt. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy túlzott szivarozás után a rendellenes szívműködés jelenségei, czigarettázás után pedig az ideges szimptomák túlnyom ó a k, de természetesen az ellenkező eset is előfordul olyan cigarettázóknál, akik a füstöt mélyen beszivják, aránylag gyakran vettem észre kéz- és ujjreszketést, ami csak akkor szűnik meg, ha az illető a dohányzástól elszokik. Az idegrendszerben előforduló zavarok kimutathatóan más jellegűek a szivarozóknál, mint a czigarettázóknál, az első esetben tulnyomóak a nyomott kedélyállapot jelei, czigarettázóknál pedig a gyakori izgatottság jellemző. Szivarozóknál a dohánymérgezés jelei aránylag későn mutatkoznak. Negyven éves kor előtt ritkán lép fel a baj. A czigarettázóknál viszont sokkal korábban, már egészen fiatal korban is előfordul. A nikotinizmus következményei: a gyakori étvágytalanság, hasmenés, mely emésztési zavarokkal váltakozik, erős soványodás. A gyomorfekély szintén összefüggésben állhat a nikotinizmussal, szivgyöngeség és ennek következtében vérkeringési zavarok.

Elvi jelentőségű határozatok.

Az a körülmény, hogy a községi alkalmazott felesége korcsmái üzletet folytat vagy ily üzletet vezet, férjére nézve ösz- szeférhetetlenségi esetet létesit.

8693/1913. K. szám. ö Felsége a király nevében a magyar kir. közigazgatási bíróság o.-i lakos R. Tamásnak községi esküdté választása ügyében Sz. vármegye törvényhatósági bizottsága által 913. évi junius hó 2-án 329—1913/kgy. szám alatt hozott határozat ellen R. Tamás részéről benyújtott panaszt, 1913. évi október hó 7. napján tartott nyilvános ülésében az 1896. évi LXVI. törvényezikk 28. szakasza alapján tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt:

A magyar királyi közigazgatási bíróság a panasznak helyt nem ad. Indokok:

Sz. vármegye törvényhatósági bizottsága 329— 1913. számú határozatában kimondotta, hogy ha az O. községben esküdté választott R. Tamás és neje a korcsma üzemmel vagy bérlettel való összeköttetéstől el nem állanak, úgy R. Tamás az esküdti állásról lemondottnak fog tekinteni.

Panaszos R. Tamás ezzel szemben azt vitatja, hogy az 1899. évi XXV. törvényezikk 3. §-a szerint a községi alkalmazott és annak neje részére italmérési, engedély nem adható ugyan, de az üzletvezetéstől eltiltva nincsenek. Ezért s mert a 104356—1896. sz. B. M. rendelet csak az esküdti állást mondotta ki összeférhetetlennek az italmérési üzlet vezetőséggel,