Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-09-23 / 18. ünnepi szám
PÉCZELY ANTAL ásványvíz-nagykereskedő A Szántói savanyú viz főraktára BUDAPEST, II, MARGIT-KÖRUT 50—52. TELEFON 40—97. Mit isznak bor helyett Rmerikában ? Az amerikai, különösen az északarnenkai mérsékletességi egyesületek irtóháboruja egyre nagyobb területen folyik a bor-, sörös a pálinkafogyasztás kiküszöbölése mellett. Azt akarják, hogy aki amerikai, az egyáltalán törvényesen szorittassék a szeszes italok élvezésének teljes mellőzésére. Az Egyesült-Államok egyes államaiban az emberek egy nagy része bort, sört stb. már nem is iszik és sokan ugv látják, hogy nincs messze az az idő, hogy amerikai embertől teljesen elveszik a borosüveget, söröskan- csót, természetesen annak tartalmával együtt. Pedig tagadhatatlan, hogy az amerikai is — ha benszülött, ha bevándorlóit — szeret inni frissítő, üdítő és vidámitó italokat. Dehát mit iszik, mit mérnek neki a korcsmában, vendéglőben, ha a bort és a sört elvették tőle? Az Egyesült-Államok legnagyobb területén a nyár rendkívül forró, sokkal forróbb, mint bárhol Középeurópában. Filadelfia környékén a hőmérő — Fahrenheit szerint — hónapokig áll 90—100 fokon, sőt St. Louis- ban még 114 fokra is emelkedik. A múlt nyáron egy nap alatt 80 ember esett össze, pusztult el Filadelfiában napszurás következtében. Ez ellen a nagy forróság ellen első és leghatásosabb védekezés a frissítő ital, mert enélkül a pokoli hőségben kiszakad az elernyedt testből a lélek, A hőség elleni védekezésre első helyen használják a tiszta vizet. Már akár kút-, akár vezetéki-, akár medenczevizet, de fő dolog az. hogy az tiszta, baktériummentes legyen. Ám a vizet az amerikai nem issza úgy, ahogy az a forrásból kibuzog, vagy a csőből folyik, vagy csak nagyon ritkán. Ahol csak tehetik, jégen csurgatják keresztül, nyáron pedig kizárólag jeges vizet isznak. Szóval, minden időszakban a jéghideg ital járja. Vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, üzlethelyiségekben állandóan ott van a jégtartály, melyet reggel megtömnek jéggel és felöntenek vízzel. Még vasúti kocsik mindegyikében is van fentartva egy fülke jégtartálynak. Még magánlakásokban is igen szegényes körülményekre vall, ahol nincsen jeges viz. Amerikában nincsen jégínség, mint például Budapesten, Sok városban ingyen osztogatják a jeget a szegény emberek között. Ez mind azt bizonyítja, hogy Amerikában minő fontosnak tartják az egészség fentartására nézve a hideg italt. ,.A >^ges vizen kívül még töméntelen a frissítő italok száma, melyek milliókra menő forgalmát bonyolítják le vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, czukrászdák- ban, más üzletekben, sőt az utczán is. A frissítők között első helyen áll az »icc cream«, azaz a fagylalt. Igaz, hogy ez nem tulajdonképeni ital, de ezt az amerikai a legkülönbözőbb italokkal keveri. így van fagy 1 a 11 szik\ ízzel, czitromlével, narancslével, almaszörppel s mindenféle gyümölcs nedvével, olyan sokféle változatban, hogy 1 azt szinte elő sem lehet sorolni. Italszámba megy, vendéglőkben és korcsmákban is mérik és rengeteg nagy mennyiség lesz belőle fogyasztva. Az üditőszerek sorában következnek ezután az úgynevezett »puha italok«, »soft driki.« Furcsa név, de az amerikai ezen a néven nevezi mindamaz italnemüeket, melyekben nincs alkoholtartalom. Tulajdonképen gyümölcsnedvek volnának ezek is, de a valóságban a gyümölcshöz nincs semmi közük. A vegyészeti tudás, a kémia többnyire anilinos méregkeverékei. Sokkal nagyobb mérgek, még kis mértékben is, az egészséges bornál vagy frissítő sörnél. Még jó, hogy szódavízzel, vagy ásványvízzel keverve isz- szák, mert igy legalább megoszolva jutnak az emberi belső részekbe, melyeket azonban igy is megrontanak, aminek következménye azután hosszú, kínos betegség és korai halál. Az amerikai korcsmákban, kávéházakban, füszerüzletekben azután a leghangzatosabb nevek alatt hoznak még forgalomba a gyümölcsnedveken kívül mindenféle fűből és fából desztillált folyadékokat, italnemüeket. Ezeknek semmi tápláló, semmi üdítő, semmi frissítő értékük nincs. Ezeknek forgalomba- hozatalát a reklám biztosítja. Van St. Louis- ban egy »Coca Cola Co.« czimü részvény- társaság, mely minden nyáron két millió dollárt ád ki hirdetésekre. Ez a nagy kiadás pedig arra való, hogy az emberek naponta ötvenszer. vagy százszor arra legyenek figyelmeztetve, hogy ezen a földi világon a legkitűnőbb nyári ital a »Coca Cola.« Ezt igyátok mindenütt: vendéglőkben, korcsmákban. vasúton, föld alatt, föld felett még az istenházában is! És azt mondják, hogy ennek a »Coca Cola Co.« czimü részvény- társaságnak esztendőnként ötvenszer annyi jövedelme van, mint amennyit hirdetésekre kiád. És mi ez az isteni ital, a »Coca Cola«, az italok királya? A beavatottak megesküsznek rá, hogy nem egyéb, mint leszűrt, jéghideg trágyalé. Az ize és a színe is erre vall. Ha Magyarországon akarnák ezt megitatni egy magyar emberrel, a »Coca Cola« kimérője és kínálója alig vinné el szárazon a bőrét. Még nagyon sok azoknak a vállalatoknak száma, melyek ehhez a »lé«-hez hasonló italokat gyártanak. Ezek aszerint boldogulnak, amily nagy arányban bírják és űzik a reklámirozást, a hirdetést, az ember- bolonditást. Ahol azonban az alkoholellenes mozgalom sikeresen hadat üzent a bornak, a meg nem erjedt szőlő levét, a mustot azért nagy mennyiségben Amerikában is forgalomba hozzák a vendéglők és korcsmák nyári italul. Csak az a baj, hogy ez az erjedésében megakadályozott, amerikai must nem zamatos, sőt úgynevezett »rókaizü« s emellett még fölötte drága is. Mindezt összefoglalva, mégis csak egészségesebb, üdítőbb,’ vidámságosabb dolog megmaradni a mérsékelt borivás és sörivás mellett. Az amerikai alkoholmentes, de egyben egészségtelen italkotyvalékokból pedig mi magyarok egyáltalán nem kérünk! — Szálloda-e a penzió ? A 16.484 —1907. sz. kereskedelemügyi miniszteri Ítélet elvi megállapítást tartalmaz az iparilag gyakorolt otthonszerü szállásadás tekintetében. Az ítélet szerint az otthonszerü szállásadás fogadóipar gyakorlásának tekintendő. A két alsófoku Ítélet E. E. b—i lakost, szállodájában (penziójában) a szobaárjegyzék kifüggesztésének elmulasztása által elkövetett kihágás miatt 10 korona pénzbüntetéssel, illetve behajthatlanság esetében megfelelő elzárással büntette. A miniszter az Ítéletet helybenhagyta, mert a nagyobb terjedelemben, tehát iparilag gyakorolt otthonszerü (penzió) szállásadás kétségkívül a fogadóipar gyakorlásának tekintendő, miután a fogadóiparnak nem feltétlen kelléke az, hogy kizárólag utazóvendégek ideiglenes elszállásolására terjedjen ki, hanem magában foglalja az az otthonszerü, tehát állandóbb jellegű szállásadást is. Minthogy pedig a székesfőváros fogadó, vendéglő stb. ipari szabályrendeletének 5. §-a aképp rendelkezik, hogy a fogadókban a szobáért és a mellékszolgálatokért fizetendő árt feltüntetendő árszabályt kifüggesztve kell tartani és e rendelkezés alól semmi irányban kivételt nem enged, e rendelkezés alkalmazását az otthonszerü fogadóüzletekkel szemben nem lehet mellőzni. Támadások a falusi korcsmák ellen. Mióta kezdenek kipusztulni a régi, jó magyar vidéki, kisvárosi, falusi vendéglősök, korcsmárosok s helyüket mindenféle jött-ment kontár tolakodók foglalják el, azóta mind sűrűbb támadások hangzanak fel a vidéki, különösen falusi vendéglők, korcsmák s azok kezelői ellen — sajnos — nem j kiméivé a tisztes vendéglősöket, korcsmá- rosokat sem. A korcsmáknak vasár- és ünnepnapi zárvatartását, kényszermunkaszünetét, a törvényhatóságok, a különböző társadalmi és gazdasági egyesületek közegészségügyi, gazdasági és rendészeti szempontból évről-évre sürgetik. Eddig eredménytelenül, de meglehet hogy az lesz a vége, hogy a törvényhozás végre is kimondja a korcsmák és vendéglők vasár- és ünnepnapi bezárását, amely körülmény azután nagyon sok jóravaló vendéglős és korcsmáros iparosnak is lehetetlenné teszi a megélhetést; köszönhetik ezt pedig akkor a kontár-korcs- márosok garázdálkodásainak. Ennek a kérdésnek feltevésénél önkénytelenül felötlik az a kérdés, hogy miért látogatja a mi falusi népünk is vasár- és ünnepnapokon a korcsmákat? Bizonyára szórakozás, üdülés és az emberi társaséletben való részvétel okáért, lévén az ember társaséletre alkotott lénynek teremtve. Senki sem tagadhatja, hogy a heti fáradság után való napot a dolgozó népnek a pihenésen kívül üdítő, vidámitó szórakozással is el kell töltenie. A falusi emberek pedig nem találkozhatnak máskor ezeken a napokon máshol, mint a korcsmában, ahol egy pohár bor vagy sör mellett elbeszélik élményeiket, politikai nézeteiket, bajaikat és jövendő terveiket. Mások meg a tekepálya mellett, vagy egyéb szórakoztató társasjátékkal foglalkoznak. A szórakozás ellen, mely ésszel és mérséklettel történik, senki kifogást nem emelhet. S hogy ez a szórakozás, vigadozás a kellő tisztes határok között megmaradjon, arra minden rendes, tisztességes,
