Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-05-05 / 9. szám
XXIX-ik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1913. május 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há x'omnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖR&Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 1., kerület, Verpeleti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Kikeletkor. Kizöldült erdő-mező, az ágakon és pázsiton virágokat himbál a szél, felrepes az emberi szív, mindenki a szabadba vágyik madárdalra, illatos levegőre. Ha makacskodott is az idő, mégis csak kiderült az ég s a nap ragyogó rugarainak forró csókjai életre keltették a dermedt természetet. — A hosszú téltől szinte összezsugorodtak tagjaink, megaludott a vérünk, úgy kívánkoztunk mozgásra, fölpezsdü- lésre. az Isten szabad ege alatt. Különösen a városi embernek van erre szüksége, főleg a budapestinek, kinek részére valósággal gyilkos büdöskő-barlanggá nyomorította ezt a mi szép fővárosunkat a lelketlen haszonlesés szolgálatába szegődött építészet és hatósági szabályzat. Azok a tenyérnyi kis udvarok, mint a difteritiszes torok, alig bocsátanak egv-egy szippantásnyi levegőt a házakba, melyeknek szűk lakásai arra jók, mire az állatkerti ketreczek, hogy testben, lélekben hitványnyá gyötörjék szomorú rabjaikat. Igazi rab Budapest lakossága, nem sokkal különb helyzetben, mint a milyenben a szibériai ólombányákba halálra számüzöttek kínlódnak. Gyermekeinknek nincs hely a lakásban, nincs az udvaron, s hiába mennek az utczára, ott is a pinczék- ből kiáradó bűz s dögvészes kipárolgásuk sorvasztja őket. Légy üdvözölve áldott szép tavasz, Terítsd le puha szőnyegedet völgyre és halomra, hogy az a bebörtönzött, elkényszeredett nép teleszivhassa magát tiszta levegővel, hadd érezze, hogy ő is élhetne emberként egészséggel, ha kívül születik a székesfővárosi építési szabályrendeletek és egészségügyi intézkedések sánczain. Megindul majd ez a szegény budapesti nép immár a szabadba, he- verészni a fűbe, hüsselni a lombok alá . . . Dehogy ! Megindulhat majd poros, árnyék- talan utakon izzadni, epedve, irigykedve bámulni a viruló gyepet s a hajladozó fákat, mert neki oda tilos lehevernie. Neki csak úgy szabad néznie a mezőt és az erdőt, mint az állatkertben az oroszlánt: korlát mögül, kiszabott távolból. A fővárosi kirándulások bája, kel- leme oda van; strapáczió, kínszenvedés lett ez is. Nincs egy tenyérnyi zöld ebben a roppant határban, amely neki szabad volna. Régente máskép volt s míg máskép volt, máskép voltunk a zöldbeli vendéglőkkel is. Akkoriban, amikor a kirándulók kényükre bárhol letelepedhettek, mindenfelé voltak egyszerű kis vendéglők, a hol nem hasogatta fülünket nyolcz- féle banda s nem nyúztak meg elevenen, hanem annál jobb bort adtak olcsó pénzért. Ma ilyen vendéglőket alig találunk, bármerre járunk is a város határán. Mindenfelé az asztalok sokaságával megrakott, ácsorgó pinczérseregből, félelmetes, vad muzsikától borzalmas mulatóhelyek állják utunkat, ahol mindent lehet, csak mulatni nem s ahol büntetés az evés s pokoli kin az ivás s rettenetes a fizetés. Mi természetesebb tehát, minthogy a szegény, elátkozott fővárosi lassan- lassan lemond a kirándulásokról, a nagy mulatók pedig üresen állanak s minden nyár szaporítja néhánynyal a tönkrement vendéglősök számát. Vendéglőseinknek tehát azt ajánljuk, értsék át a sanyarú helyzet követelményeit. Ne nyissanak roppant, mindenkit elriasztó mulatót a zöldben, hanem kicsinyes, tiszta vendéglőket, amelyekbe a háziasság, a patriarchiá- lis idők zománcza csalogassa az embert. Jó bor, tiszta szűzi nedű, nehány jóizü étek, jutányos ár marasztalja a vendéget. Karolják föl a vállalkozásnak ezt az egyszerű, kis tőkét igénylő részét vendéglőseink, amivel magukat jó módhoz, Budapest népét pedig tiszta levegőhöz juttatják. Ihász György. hova ránduíjunk? Itt a tavasz a virágfakasztó május s az emberi természet vágyakozik a természet kebelére. Madárdal, virágillat, üde levegő, ezektől vidul, épül a lélek. Ne is mulasszuk el, hogy naponta meg ne forduljunk a szabadban, ahol a tavasz örömein kívül á mi derék, sokat koczkáztató kartársaink, a »zöld vendéglősök« immár készen várnak bennünket minden jóval. A kiránduló közönség tájékoztatására ezennel ideigtatjuk a székesfőváros kiránduló helyeinek ismertetését útvonalak szerint. Kezdjük az erdős, hegyes szép Budával. Amint áttérünk a Ferencz József-hidon, gyönyörű terasszával hivogatólag int felénk Fiedler Gusztáv kartársunk elsőrendű, tiszta vendéglője, melynek barátságos külseje megállít bennünket egy pohár sörre. Nem mér idegen, cseh sört, hanem az »Első Magyar Részvénysöríőződe« kitűnő sörei nála minden időben frissen csapolt állapotban élvezhetők. Itt megebédelve, átsétálhatunk Gebauer József régi barátunk díszes »Gellért«-kávéházába, ahol utravalóul egy kis jó kávét ugyancsak ajánlatos bekapnunk. Azt sem bánjuk, ha Rettinger Márton barátunk csinosan berendezett vendéglőjébe térünk be, mert ott tiszta bor s a magyar szabad szellem az ikertestvér. Är5 f SchätzJézsef Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
