Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-05-05 / 9. szám

XXIX-ik évfolyam. 9. szám. Budapest, 1913. május 5. A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár : Egész évre. . . 12 kor. Félévre .................6 kor. Há x'omnegyed évre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : IHÁSZ GYÖR&Y. Szerkesztőség és kiadóhivatal : 1., kerület, Verpeleti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Kikeletkor. Kizöldült erdő-mező, az ágakon és pázsiton virágokat himbál a szél, felrepes az emberi szív, mindenki a szabadba vágyik madárdalra, illatos levegőre. Ha makacskodott is az idő, mégis csak kiderült az ég s a nap ragyogó rugarainak forró csókjai életre kel­tették a dermedt természetet. — A hosszú téltől szinte összezsugorodtak tagjaink, megaludott a vérünk, úgy kívánkoztunk mozgásra, fölpezsdü- lésre. az Isten szabad ege alatt. Különösen a városi embernek van erre szüksége, főleg a budapestinek, kinek részére valósággal gyilkos büdöskő-barlanggá nyomorította ezt a mi szép fővárosunkat a lelketlen haszonlesés szolgálatába szegődött építészet és hatósági szabályzat. Azok a tenyérnyi kis udvarok, mint a difteritiszes torok, alig bocsá­tanak egv-egy szippantásnyi levegőt a házakba, melyeknek szűk lakásai arra jók, mire az állatkerti ketreczek, hogy testben, lélekben hitványnyá gyötörjék szomorú rabjaikat. Igazi rab Budapest lakossága, nem sokkal különb helyzetben, mint a milyenben a szibériai ólombányákba halálra számüzöttek kínlódnak. Gyermekeinknek nincs hely a la­kásban, nincs az udvaron, s hiába mennek az utczára, ott is a pinczék- ből kiáradó bűz s dögvészes kipárol­gásuk sorvasztja őket. Légy üdvözölve áldott szép tavasz, Terítsd le puha szőnyegedet völgyre és halomra, hogy az a bebörtönzött, elkényszeredett nép teleszivhassa magát tiszta levegővel, hadd érezze, hogy ő is élhetne emberként egész­séggel, ha kívül születik a székes­fővárosi építési szabályrendeletek és egészségügyi intézkedések sánczain. Megindul majd ez a szegény bu­dapesti nép immár a szabadba, he- verészni a fűbe, hüsselni a lombok alá . . . Dehogy ! Megindulhat majd poros, árnyék- talan utakon izzadni, epedve, irigy­kedve bámulni a viruló gyepet s a hajladozó fákat, mert neki oda tilos lehevernie. Neki csak úgy szabad néznie a mezőt és az erdőt, mint az állatkertben az oroszlánt: korlát mö­gül, kiszabott távolból. A fővárosi kirándulások bája, kel- leme oda van; strapáczió, kínszen­vedés lett ez is. Nincs egy tenyérnyi zöld ebben a roppant határban, amely neki szabad volna. Régente máskép volt s míg más­kép volt, máskép voltunk a zöldbeli vendéglőkkel is. Akkoriban, amikor a kirándulók kényükre bárhol letelepedhettek, min­denfelé voltak egyszerű kis vendéglők, a hol nem hasogatta fülünket nyolcz- féle banda s nem nyúztak meg ele­venen, hanem annál jobb bort adtak olcsó pénzért. Ma ilyen vendéglőket alig találunk, bármerre járunk is a város határán. Mindenfelé az asztalok sokaságával megrakott, ácsorgó pinczérseregből, félelmetes, vad muzsikától borzalmas mulatóhelyek állják utunkat, ahol mindent lehet, csak mulatni nem s ahol büntetés az evés s pokoli kin az ivás s rettenetes a fizetés. Mi természetesebb tehát, minthogy a szegény, elátkozott fővárosi lassan- lassan lemond a kirándulásokról, a nagy mulatók pedig üresen állanak s minden nyár szaporítja néhánynyal a tönkrement vendéglősök számát. Vendéglőseinknek tehát azt ajánl­juk, értsék át a sanyarú helyzet kö­vetelményeit. Ne nyissanak roppant, mindenkit elriasztó mulatót a zöldben, hanem kicsinyes, tiszta vendéglőket, amelyekbe a háziasság, a patriarchiá- lis idők zománcza csalogassa az em­bert. Jó bor, tiszta szűzi nedű, ne­hány jóizü étek, jutányos ár marasz­talja a vendéget. Karolják föl a vállalkozásnak ezt az egyszerű, kis tőkét igénylő részét vendéglőseink, amivel magukat jó módhoz, Budapest népét pedig tiszta levegőhöz juttatják. Ihász György. hova ránduíjunk? Itt a tavasz a virágfakasztó május s az emberi természet vágyakozik a természet ke­belére. Madárdal, virágillat, üde levegő, ezektől vidul, épül a lélek. Ne is mulasszuk el, hogy naponta meg ne forduljunk a szabadban, ahol a tavasz örömein kívül á mi derék, sokat koczkáztató kartársaink, a »zöld vendéglősök« immár ké­szen várnak bennünket minden jóval. A kiránduló közönség tájékoztatására ezen­nel ideigtatjuk a székesfőváros kiránduló helyeinek ismertetését útvonalak szerint. Kezdjük az erdős, hegyes szép Budával. Amint áttérünk a Ferencz József-hidon, gyönyörű terasszával hivogatólag int felénk Fiedler Gusztáv kartársunk elsőrendű, tiszta vendéglője, melynek barátságos kül­seje megállít bennünket egy pohár sörre. Nem mér idegen, cseh sört, hanem az »Első Magyar Részvénysöríőződe« kitűnő sö­rei nála minden időben frissen csapolt ál­lapotban élvezhetők. Itt megebédelve, átsé­tálhatunk Gebauer József régi barátunk díszes »Gellért«-kávéházába, ahol utravalóul egy kis jó kávét ugyancsak ajánlatos be­kapnunk. Azt sem bánjuk, ha Rettinger Márton barátunk csinosan berendezett vendéglőjébe térünk be, mert ott tiszta bor s a magyar szabad szellem az ikertestvér. Är5 f SchätzJézsef Telefon 57-22. sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. :: Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe

Next

/
Oldalképek
Tartalom