Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-02-20 / 4. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. február 20. Szimon István BUDAPEST, V. Akademia-utcza 7. szám. ........” Csem ege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Budspest több pontjain. Kérjen árjegyzéket. ............. TELEFON 29—60. riilm énynek kell tulajdonítanunk, mert a mi szakmánk viszonyai oly sajátosak, hogy a szocziálpolitikai párt- szervezetek keretében elhelyezkedni nem tudnak. Vegyük csak azokat a követelményeket, a melyeket a mai állam és társadalom keretében akarnak a szo- czialisták megvalósítani, hogy elég : erejük legyen végső, igazi czéljuk kiküzdésére. A politikai jogok kiterjesztéséről nem szólunk, hiszen ezek ideálisak, minden haladó párt programmjában olvashatók s hogy gyakorlatilag mennyit érnek, látjuk Franczia- és Németországban. Pusztán a közgazdasági jellegű követelményeket tekintjük csak. A munkabér és idő szabályozása, a munkaszüneti nap általános betartása stb. Ennél a hármas követelménynél mindjárt szembeszökő, hogy mily különbség, sőt ellentét van a mi alkalmazottaink és a többi munkások között. Közöttünk mindenki érzi és tudja; hogy ezek a kérdések nálunk egészen más utón és módon oldhatók meg, mint a többi szakmánál. Kétségtelen ugyanis, hogy nálunk is leszállitható a munkaidő, behozható a munkaszünet, rendezendő a bér-kérdés, ámde ezek csakis a munkaadókkal közösen az érdekek szigorú és körültekintő összeegyeztetésével oldhatók meg, különben nem a munkaadók exisztencziája rendül meg, hanem a pinczérek helyzete válik nyomorúságosabbá. Tudják ezt a pinczérek s ha mi mégis ismételjük, azért tesszük, mert az utóbbi időkben kísérleteztek arra, hogy a pinczéreket rábírják a szo- czialista gyámság elfogadására. Éppen ezért alkalmazottaink ügyének nem használnak, ha uj jelszavakkal kiragadnak az általánosság kebeléből egy kis töredéket, amely sok súrlódást és gyülölséget kelthet, de eredményeket nem vívhat ki. A pinczéreknek önálló egységes szervezetre van szükségük ennek pedig egyetértés a feltétele. Politikai s általános szempontból csatlakozzék minden pinczér oda, a hova meggyőződése serkenti, de ezeknek az érzelmeinek a jelszavait ne elegyítse szakéletünkbe, mert a pinczér- ségen nem segíthet a sztrájk és a meeting. Palaczkok hitelesítése. Ez év január 1-én lépett életbe az a rendelet, amely kötelezővé teszi a bor, sör és más szeszes italok árusításainál a hitelesített palackok használatát. A rendelettel nem igen törődnek, mert sem az elárusítók, sem a közönség nincs eléggé tájékozva az uj rendről. Pedig ennek igen fontos hatása lesz — a fogyasztók javára, mert nagyon sok visszaélést küszöbölhet ki. < A kereskedelemügyi miniszter 1911. évi 91.912 számú rendelete szerint; bor, sör vagy szeszes ital zárt pahczkokban a részlet (detail) kereskedés körében csakis a tartalmazott ital törvéneys ürmértékben kifejezett mennyiségének megjelölésével s az ezen megjelölésért felelős személy nevét és te- lephelyét, (ilyennek nem létében lakhelyét) feltüntető jelzéssel ellátva szolgáltatandó ki közvetlenül a fogyasztói közönségnek. Azon üzletekben tehát, amelyekben bor, sör vagy egyéb szeszes ital zárt palackokban a fogyasztó közönségnek ladatik el, (mint pld. kávéházakban, vendéglőkben, pálinkamérésekben, füszerkereskedésekben) a zárt palaczkok akár magán az üvegen való dombornyomás által, akár illetőleg addig, inig valamennyi palaczk dombornyomásu jelzéssel ellátva nem lesz, az üvegre ragasztott czimkén a fenti adatokkal kell, hogy ellátva legyenek. A feltüntetett mennyiség helyességéért az felelős, aki a palaczkot a rajta levő jelzés szerint megtöltötte. Mihelyt a palaczk megtöltője által alkalmazott zár felismerhetően felbontatott vagy a beégetett jelű dugaszolás megsértetett, annak ily irányú felelőssége megszűnt. Felel az eladó a jelzés helyességéért akkor is, ha a palaczkon senki mint töltő megnevezve nincsen, továbbá ha a töltőként oly vállalat szerepel, amelynek tényeiért felelősségre vonható személy a magyar szent korona országainak területén kívül lakik. Az a körülmény, vájjon a palaczk- ban a megjelölt mennyiség tényleg meg van-e, csak panaszos (sértett) fél indítványára tehető vizsgálat tárgyává. Ez esetben első sorban az vonandó felelősségre, aki a palaczkot megtöltötte és lezárta, amennyiben az ólom- vagy pecsétzár sértetlen. De a közvetlen fogyasztónak eladó is büntetendő, ha tudta vagy rendes kereskedői gondosság mellett tudhatta volna, hogy a palackon feltüntetett mennyiségnél a valóságban tartalmazott mennyiség kisebb. A büntethetőséget kizárja, ha a zárt pa- laczkban eladott bor, sör vagy egyéb szeszes ital tényleges mennyisége és a palaczkon jelzett mennyiség között az eltérés a sörnél 5p/o-nál, a bornál 8°/o-nál, a pálinkánál lOo/o-nál nem nagyobb. Ezen hibahatárokat a rendelet életbelépésétől számított kétévi időtartamra, vagyis 1914. évi deczeinber hó 31-ig megtoldja még 2 százalékkal. A zárt palaczkokban árusított pezsgőborok és édesitett pálinkafélékre vonatkozó italmennyiség tartalmának megjelölésére vonatkozó, valamint a felelős személy megjelölésére vonatkozó rendelkezés nem kötelező, amennyiben azonban ezen adatok az illető palaczkokon mégis meg vannak jelölve, azoknak a valósággal meg kell egyelniük. Gyümölcsíogyasztás Németországban. A gyümölcs értékét minálunk még nem tudják eléggé megbecsülni. Pedig egészségünk és testi épségünk megköveteli, hogy figyelmünket e kiváló táplálószerre fordítsuk. A gyümölcsfélék főalkatrészei a szénhidrátok (cukor és keményítő alakjában), a növényi savak és a vérsók. Mindezek az anyagok igen fontosak és majdnem nélkülözhetetlenek az emberi szervezet élettani működésének föntartására és jelentős szerepet visznek az anyagcsere háztartásában. A cukor mint táplálószer, a sav mint szomjúságot oltó s frissítő, a só mint vérjavitó és vérerősitő szer a gyümölcscsel egyesülve, a rendes tápláláson kívül gyógyító hatást is fejtenek ki. A bő gyümölcsélvezet sokszor igen hatalmas óvószer gyomor- és bélbaj, anyagcsere-betegség, emésztési zavar, kösz- vény, csuz, érelmeszesedés s még egyéb bajok ellen. Vannak Németországban szanatóriumok, amelyekben bizonyos betegeket gyümölcskurával gyógyítanak; másrészt vézna, vérszegény gyermekeknek az orvosok a gyümölcsfélék élvezetét nem győzik eléggé ajánlani. Németországban már rég belátták ezt, s ezért ott a gyümölcsfogyasztásnak megfelelően a gyümölcstermesztés is évről-évre mindjobban fellendül. A németek egyáltalán sok gyümölcsöt fogyasztanak, évenként körülbelül 350 millió márka értékben, ebből 250 millió márka értékű gyümölcsöt maga Németország termel, a többit behozatal utján fedezik. Átlag a német ember évenként 17 font gyümölcsöt fogyaszt s még ez sem látszik elégségesnek, mert a német orvosok hangoztatják, hogy minden ember naponként legalább fél font gyümölcsöt egyék. A gyümölcsmivelésnek azonban esztétikai céljai is vannak. A legegyszerűbb tájéknak is a gyümölcsösfasor bájt kölcsönöz és amikor a" gyümölcsöskertbe belépünk, Szent Margitszigeti üdiíőviz , ■ — A legkiválóbb szénsavval telitett ásványvíz. ■ Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. ' Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36-52.
