Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)

1913-02-05 / 3. szám

2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. fpbruár 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ——— Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Buchpest több pontjain. Kerjen árjegyzéket. ........—■ TELEFON 29—60. IC Z3BCBQB9IBQBQE Ipartársulatok egyesülése felé. Az utóbbi időben a budai oldal tisztelt vendéglősei között elismerésre méltó és az eddiginél is erősebb mozgalom indult meg arra nézve, hogy a budai vendéglősök és korcs- márosok ipartársulata egyesüljön, ille­tőleg beleolvadjon az anyaipartársu- latba, a „Budapesti Szállodások-, vendéglősök- és korcsmárosok ipar­társulatába. Mi ennek az egyesülésnek szüksé­gességét és czélszerü voltát már évek hosszú sorozata óta hangoztatjuk. Hangoztatjuk azért, mert mindenkor az összes budapesti vendéglősség, korcsmárosság együvé tartozásának és nem szétvonásának voltunk hivei. A budai vendéglősök és korcsmá- rosok ipartársulata, hivatalos czimen a „Budapest-jobbparti vendéglősök ipartársulata“ köztiszteletben álló ta­gokból áll, de mióta a két testvér főváros Buda és Pest nemcsak a hi­dak, nemcsak a törvény által egye­sült, hanem a közel egymultu polgárok lelki világában is, azóta igazán nincs szükség arra, hogy Budának külön vendéglős ipartársulata legyen, ami különben is nemcsak súlyos, de fe­lesleges terheket ró a budai vendég­lősökre, korcsmárosokra. Ma az ország székesfővárosában minden ellenkező rágalom és bazu- dozás daczára a „Budapesti szállodá­sok-, vendéglősök- és korcsmárosok ipartársulata“ az, mely legméltóbb és legsikeresebb eredményű küzdője ipari érdekeinknek és az ország hi­vatalos és nem hivatalos közvélemé­nye előtt a legnagyobb tiszteletben és becsülésben áll. Főtisztviselői, ve­zetői az ország legelőkelőbb ven­déglősei, szállodásai, akiknek a neve is elég biztositék arra, hogy amihez a vendéglősség érdekében hozzá fog­nak, azt siker is koronázza. És csak­ugyan, ami eddig az utolsó félszázad alatt ebben az országban a vendéglős és korcsmáros ipar és iparosság ér­dekében történt, az mind ez ipartár­sulat érdeme. — Hogy van mindnyá­junk javára nyugdíj egyesületünk, se­gély ző a'apunk, ipori szakoktatásunk, azt mind ennek az ipartársulatnak köszönhetjük. Ezenkívül a „Budapesti szállodások-, vendéglősök- és korcs­márosok ipartársulata“ kiveszi részét minden hazafias mozgalomból. A budai hegyek ormán boldogult Er­zsébet királynénk emlékezetére nagy i áldozatkészséggel hatalmas kilátó tor­nyot létesített, melyért az egész or­szág hazafias közvéleményének elis­merését érdemelte ki. Ugyancsak a „jó öreg kormáros“ Petőfi Sándor édes apjának síremlékét koszoruzza meg, egy soha nem hervadó ércz- koszorúval, amiért az egész magyar sajtó lelkesedve üdvözöli ezért a magasztos, szép gondolatáért. A „Budapesti szállodások-, ven­déglősök és korcsmárosok ipartársu- latá“-nak már tagja lenni is tisztele­tet jelent. Ez az ipartársulat szere­tettel várja kebelébe budai vendéglős iparos testvéreit. Az egyesülésben van az erő, jöjjenek testületileg s vegyenek részt az együttes küzde­lemben, vezetésben és irányításban. Az Isten hozza mielőbb a „Budapesti jobbparti vendéglősök és korcsmá­rosok ipartársulatá“-nak tagjait a „Budapesti Szállodások-, vendéglő­sök- és korcsmárosok ipartársutatá“- nak munkás, hazafias és előkelő körébe! Ihász György. Milyen legyen a jó falusi korcsma? Hogy milyennek kell lenni közegészségi és közrendészeti tekintetből egy korcs­mának, vagy vendéglőnek, azt á törvények és szabályrendeletek szépen körülhatárolják. De hogy milyennek kell lenni egy jó ma­gyar falusi korcsmárosnak, korcsmának, azt egy vidéki magyar litteratus úri ember most a következőkben állapítja meg egy hozzánk intézett levelében: A magyar falu korcsmárosa legyen min­denekelőtt érzéseiben is jó magyar ember, aki ifjú .korában a mai kornak megfelelő iskolai képzettséget elsajátítván, üzleti gya­korlatot ne csak faluhelyen, hanem nagyobb városokban is szerezzen s csak igy vállal­kozzék önállóságra. Legyen kedélyes, tré­fára hajlandó ember, mert mogorva, goromba korcsmárost csak Budán kedveltek, abból is csak egyet. A bort maga is kedvelje, hogy a vendégei egészségére ihasson, de I soha a kelleténél jobban. És ami fő, a korcs- I márosnak a saját korcsmájában soha sem szabad beitalosodnia. Ha már arra meg­érett, a magyar főzéshez értő, olyan magyar leányt vegyen feleségül, mint aminőről egy: koron a nagy költő is énekelt: Hortobágyi kormárosné angyalom, Hozzon ide egy üveg bort, hadd iszom. Tekintsen rám korcsmárosné violám, Fölmelegszem kökényszeme sugarán. Egyebekben a korcsmárosnénak nem mu­száj éppen kökényszemünek lenni, lehet égő, gyújtó, feketeszemü is, ami szintén nagyon illik a piros, rózsás arczhoz és a mosolygó ajaktól elzárt fehér gyöngyfogsorokhoz. Ami fő, a korcsmárosnénak a vendégekhez mindig — már tudniillik a megengedett ha­tárokig — nyájasnak kell lenni. Magának a falu korcsmájának szilárd anyagból való, egészséges, tágas, szellős épületnek kell fenni, nagy ablakokkal. A ven­dégszoba — legkevesebb kettő, egyik az intelligensebb vendégek részére — mindig tiszta legyen s a tiszta asztalokat tiszta ab­roszok borítsák. A söntés, evő és italozó eszközök szintén a tisztaságtól ragyogjanak. ■Ha még virágcsokrok is kerülnek az; asztalra, akkor ez a korcsmárosné aranyos kedélyé­ről tesz tanúbizonyságot. A falusi korcsmá­ros csak olyan jó Ízletes ételeket készítsen, amelyek elfogyasztása után még a segéd­kántor is megnyalja az ujját. Az ételek árai pedig a helyi beszerzési viszonyoknak meg­felelőek legyenek, mert az a falusi korcs­máros, aki rossz és drága ételeket tálal, az soha sem gazdagodik meg. Mivel pedig nekünk hegyeink oldalain, homokos szőlőterületeinken elég jó kiváló, sőt legkiválóbb borunk terem, a magyar korcsmáros tisztántartott hordóiban csak magyar bort tartson, még pedig, — hogy legyen miből hébe-korba válogatni többféle minőségűt — de olyan fajtát, mint aminő a költőkirályt, Vörösmarty Mihályt a »Fóthi dal« megírására lelkesítette: Fölfelé megy borba a gyöngy, Jól teszi, Tőle senki e jogát el Nem veszi. Törjön is mind fölfelé az, A mi gyöngy, Hadd maradjon gyáva földön A göröngy. Pálinkát csak módjával mérjen. Falusi öregasszony népnek semmit se, egy csep­pet se, mert utóvégre csak majd az ő res- telkedésére tántorognak az utczán, énekel­vén : Komám asszony, hajh, Komám asszony, sajh, De régen volt az az idő, Hogy tiszta volt a főkötő, Komám asszony, hajh. Szent Margitszigeti üdiíőviz z== A legkiválóbb szénsavval telített ásványvíz. ===== Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. -------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.

Next

/
Oldalképek
Tartalom