Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-02-05 / 3. szám
2 VENDÉGLŐSÖK LAPJA 1913. fpbruár 5. Szimon István BUDAPEST, V. Akadémia-utcza 7. szám. ——— Csemege, fűszer, italok, konzervek és sajtok nagykereskedése. — A legtöbb előkelő szálloda, vendéglő és kávéház szállítója. Detail üzletek: Buchpest több pontjain. Kerjen árjegyzéket. ........—■ TELEFON 29—60. IC Z3BCBQB9IBQBQE Ipartársulatok egyesülése felé. Az utóbbi időben a budai oldal tisztelt vendéglősei között elismerésre méltó és az eddiginél is erősebb mozgalom indult meg arra nézve, hogy a budai vendéglősök és korcs- márosok ipartársulata egyesüljön, illetőleg beleolvadjon az anyaipartársu- latba, a „Budapesti Szállodások-, vendéglősök- és korcsmárosok ipartársulatába. Mi ennek az egyesülésnek szükségességét és czélszerü voltát már évek hosszú sorozata óta hangoztatjuk. Hangoztatjuk azért, mert mindenkor az összes budapesti vendéglősség, korcsmárosság együvé tartozásának és nem szétvonásának voltunk hivei. A budai vendéglősök és korcsmá- rosok ipartársulata, hivatalos czimen a „Budapest-jobbparti vendéglősök ipartársulata“ köztiszteletben álló tagokból áll, de mióta a két testvér főváros Buda és Pest nemcsak a hidak, nemcsak a törvény által egyesült, hanem a közel egymultu polgárok lelki világában is, azóta igazán nincs szükség arra, hogy Budának külön vendéglős ipartársulata legyen, ami különben is nemcsak súlyos, de felesleges terheket ró a budai vendéglősökre, korcsmárosokra. Ma az ország székesfővárosában minden ellenkező rágalom és bazu- dozás daczára a „Budapesti szállodások-, vendéglősök- és korcsmárosok ipartársulata“ az, mely legméltóbb és legsikeresebb eredményű küzdője ipari érdekeinknek és az ország hivatalos és nem hivatalos közvéleménye előtt a legnagyobb tiszteletben és becsülésben áll. Főtisztviselői, vezetői az ország legelőkelőbb vendéglősei, szállodásai, akiknek a neve is elég biztositék arra, hogy amihez a vendéglősség érdekében hozzá fognak, azt siker is koronázza. És csakugyan, ami eddig az utolsó félszázad alatt ebben az országban a vendéglős és korcsmáros ipar és iparosság érdekében történt, az mind ez ipartársulat érdeme. — Hogy van mindnyájunk javára nyugdíj egyesületünk, segély ző a'apunk, ipori szakoktatásunk, azt mind ennek az ipartársulatnak köszönhetjük. Ezenkívül a „Budapesti szállodások-, vendéglősök- és korcsmárosok ipartársulata“ kiveszi részét minden hazafias mozgalomból. A budai hegyek ormán boldogult Erzsébet királynénk emlékezetére nagy i áldozatkészséggel hatalmas kilátó tornyot létesített, melyért az egész ország hazafias közvéleményének elismerését érdemelte ki. Ugyancsak a „jó öreg kormáros“ Petőfi Sándor édes apjának síremlékét koszoruzza meg, egy soha nem hervadó ércz- koszorúval, amiért az egész magyar sajtó lelkesedve üdvözöli ezért a magasztos, szép gondolatáért. A „Budapesti szállodások-, vendéglősök és korcsmárosok ipartársu- latá“-nak már tagja lenni is tiszteletet jelent. Ez az ipartársulat szeretettel várja kebelébe budai vendéglős iparos testvéreit. Az egyesülésben van az erő, jöjjenek testületileg s vegyenek részt az együttes küzdelemben, vezetésben és irányításban. Az Isten hozza mielőbb a „Budapesti jobbparti vendéglősök és korcsmárosok ipartársulatá“-nak tagjait a „Budapesti Szállodások-, vendéglősök- és korcsmárosok ipartársutatá“- nak munkás, hazafias és előkelő körébe! Ihász György. Milyen legyen a jó falusi korcsma? Hogy milyennek kell lenni közegészségi és közrendészeti tekintetből egy korcsmának, vagy vendéglőnek, azt á törvények és szabályrendeletek szépen körülhatárolják. De hogy milyennek kell lenni egy jó magyar falusi korcsmárosnak, korcsmának, azt egy vidéki magyar litteratus úri ember most a következőkben állapítja meg egy hozzánk intézett levelében: A magyar falu korcsmárosa legyen mindenekelőtt érzéseiben is jó magyar ember, aki ifjú .korában a mai kornak megfelelő iskolai képzettséget elsajátítván, üzleti gyakorlatot ne csak faluhelyen, hanem nagyobb városokban is szerezzen s csak igy vállalkozzék önállóságra. Legyen kedélyes, tréfára hajlandó ember, mert mogorva, goromba korcsmárost csak Budán kedveltek, abból is csak egyet. A bort maga is kedvelje, hogy a vendégei egészségére ihasson, de I soha a kelleténél jobban. És ami fő, a korcs- I márosnak a saját korcsmájában soha sem szabad beitalosodnia. Ha már arra megérett, a magyar főzéshez értő, olyan magyar leányt vegyen feleségül, mint aminőről egy: koron a nagy költő is énekelt: Hortobágyi kormárosné angyalom, Hozzon ide egy üveg bort, hadd iszom. Tekintsen rám korcsmárosné violám, Fölmelegszem kökényszeme sugarán. Egyebekben a korcsmárosnénak nem muszáj éppen kökényszemünek lenni, lehet égő, gyújtó, feketeszemü is, ami szintén nagyon illik a piros, rózsás arczhoz és a mosolygó ajaktól elzárt fehér gyöngyfogsorokhoz. Ami fő, a korcsmárosnénak a vendégekhez mindig — már tudniillik a megengedett határokig — nyájasnak kell lenni. Magának a falu korcsmájának szilárd anyagból való, egészséges, tágas, szellős épületnek kell fenni, nagy ablakokkal. A vendégszoba — legkevesebb kettő, egyik az intelligensebb vendégek részére — mindig tiszta legyen s a tiszta asztalokat tiszta abroszok borítsák. A söntés, evő és italozó eszközök szintén a tisztaságtól ragyogjanak. ■Ha még virágcsokrok is kerülnek az; asztalra, akkor ez a korcsmárosné aranyos kedélyéről tesz tanúbizonyságot. A falusi korcsmáros csak olyan jó Ízletes ételeket készítsen, amelyek elfogyasztása után még a segédkántor is megnyalja az ujját. Az ételek árai pedig a helyi beszerzési viszonyoknak megfelelőek legyenek, mert az a falusi korcsmáros, aki rossz és drága ételeket tálal, az soha sem gazdagodik meg. Mivel pedig nekünk hegyeink oldalain, homokos szőlőterületeinken elég jó kiváló, sőt legkiválóbb borunk terem, a magyar korcsmáros tisztántartott hordóiban csak magyar bort tartson, még pedig, — hogy legyen miből hébe-korba válogatni többféle minőségűt — de olyan fajtát, mint aminő a költőkirályt, Vörösmarty Mihályt a »Fóthi dal« megírására lelkesítette: Fölfelé megy borba a gyöngy, Jól teszi, Tőle senki e jogát el Nem veszi. Törjön is mind fölfelé az, A mi gyöngy, Hadd maradjon gyáva földön A göröngy. Pálinkát csak módjával mérjen. Falusi öregasszony népnek semmit se, egy cseppet se, mert utóvégre csak majd az ő res- telkedésére tántorognak az utczán, énekelvén : Komám asszony, hajh, Komám asszony, sajh, De régen volt az az idő, Hogy tiszta volt a főkötő, Komám asszony, hajh. Szent Margitszigeti üdiíőviz z== A legkiválóbb szénsavval telített ásványvíz. ===== Telefon utján adott rendelések egész nap és éjjel is felvétetnek. Mint asztali viz nagyon kellemes, jóhatásu, egészség ápoló ital. Szt.-Margitsziget gyógyfürdő felügyelősége saját kezelésében. -------- Minden jobb füszerüzletben és vendéglőben kapható. Telefon 36—52.
