Vendéglősök Lapja, 1913 (29. évfolyam, 1-24. szám)
1913-11-05 / 21. szám
XXIX-ik évfolyam. 21. szám. Budapest, 1913. november 5. VENDÉGLŐSÖK LAPJA A HAZAI SZÁLLODÁSOK, VENDÉGLŐSÖK, KÁVÉSOK, PINCZÉREK ÉS KÁVÉHÁZI SEGÉDEK ÉRDEKEIT FELKAROLÓ SZAKKÖZLÖNY. Megjelenik havonként kétszer, minden hó 5-én és 20-án. Előfizetési ár: Egész évre. . . 12 kor. Félévre ................6 kor. Há romnegyedévre 9 „ Negyedre . . . 3 , Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Szerkesztőség és kiadóhivatal : IHÁSZ GYÖRGY. I., kerület, Verpeléti-ut 5. szám. Kéziratok és előfizetések ide intézendők. Borászat a pinczérszakiskolákban. Több ízben rámutattunk már arra a körülményre, hogy fönálló pinczér- szakiskoláinkban, különösen a budapesti pinczérszakiskolában, melynek legtöbb tanulója van, nagyobb súlyt kellene helyezni azon gyakorlati ismeretek előadására, elsajátíttatására, melyre minden leendő vendéglősnek, korcsmárosnak már a maga jól felfogott érdeke szempontjából is elsősorban szüksége van. Ilyen gyakorlati szükséglet volna a bor- és pinczekezelésnek, általában a borászatnak előadása a pinczérszakiskolákban, de a budapesti pinczérszakiskolában még erre való szaktanerő nincs alkalmazva. Ugylátszik, hogy ott csak igazgatnak, de gyakorlatilag nem tanítanak. Ugylátszik ez a szükséglet az elkényeztetett „igazgatódnak nem csehipari keztyüke- reskedés. Az ország pinczérszakiskolái közül egyedül a nem régen megbukott, illetve pártolás hiányában beszüntetett kaposvári pinczérszakiskolában volt a borászat előadása bevezetne. Rónai Sámuel nemrég egy czikkely keretében elmondta, hogy miként történt ebben a szakiskolában az olyannyira fontos borászati ismereteknek tanítása. A szakiskolában a borászat tanítása két részből állt. A gyakorlati és az elméleti részből. Az utóbbit Kaposvárott az iskolahelyiségben tanították, az előbbi pedig valamelyik érdeklődő vendéglős pinczéjében végződött. Az elméleti részből sokat nem nyújtottak, mint a hogy nem is szükséges, mert részint kevés a tanidő, részint a tanulóknak hiányos előképzettsége nem igen alkalmas bővebb elméleti előadások befogadására. Mégis megismertették őket a szüreti munkálatokkal kapcsolatos tudnivalókkal, mint a szőlő érettségének ismertető jeleivel, a szüretelés módjaival, az ahhoz szükséges edényekkel és eszközökkel. Nemkülönben ismertették velük a szőlő betakarítását, a fehér és vörös borok készítését s az erjedéskor végzendő tennivalókat, ahol az erjedés fogalmára is kiterjeszkedtek. Tanították a hordók jókarban tartását, a kénezést, a borok töltögetését, a fejtést, palaczkozást, szűrést, derítést, valamint a gyakoribb borhibák és betegségek megismerését és gyógyítását. — Csak annyi ismeretet és sze= rény, de megbízható alapot nyújtottak a kaposvári pinczérszakiskola derék előadói, melyet később a pinczé- rek gyakorlatuk folyamán tovább fejleszthetnek. A tanítás rendes kifejtő módon történt. Bármiféle munkálatról volt ugyanis szó, rendszerint akadt a növendékek között olyan, aki azt a műveletet látta, esetleg végezte is. Ezekkel elmondatták tapasztalataikat s amennyiben szükséges volt, helyesbítették azokat. Mindnyájának figyelmébe ajánlották a borkezelés legfőbb alapelveit, a tisztaságot. A gyakorlati tanítás szorosan ragaszkodott az elméletinek kereteihez. Minden munkálatot az elméleti előadás előzött meg, mert csak igy lehet biztosítani a tanulók érdeklődését számítani tudásuk fejlesztésére. A borászati elméleti tanítás heti egy órában történt, a gyakorlati tanítás pedig alkalomadtán, de jó előre megállapított időben történt. A borászati tananyag a szakiskola minden osztályában ugyanaz volt, csakhogy a felsőbb osztályban az ügyesebbek és gyakorlottabbak előmunkásokként szerepeltettek. A tanításnak az volt a czélja, hogy az ifjúnak mindazon előismereteket megadja a borászat terén, melyek a vendéglősi és korcs- márosi életpályán nélkülözhetetlenek. íme a kaposvári pinczérszakiskola példát nyújtott arra, hogy miként kell a jövendő vendéglős és korcsmáros nemzedéket a gyakorlati, a szakértelmi téren is kiképezni. A budapesti pinczér szakiskolában mindezt hiába keressük. Pedig itt a székesfővárosban minden alkalom megadódnék, hogy a növendékek a borászati szaktudásban is alapos oktatást nyerhetnének. A földmivelésügyi minister szívesen megnyitná előttük a borászati, pinczekezelési tanfolyamok kapuit, bemutatnák nekik az országos mintapincze kezelésének módszereit, csakhogy mindéhez a budapesti pin- czérszakiskolánál — melyet ipartársulatunk annyi áldozatkészséggel tart fenn — képzett és szakértő vezetésre volna szükség, ami azonban — sajnos — nincsen meg. Ihász György. Hanyatlik az orosz kaviár-export. Ä volgai és a kaspii halászati társaságok legutóbbi kon- ferencziáján K. K. Gross, a pétervári tőzsde képviselője a halkonzerválásnak uj módjáról értekezett. Kifejtette, hogy a Németországba való kaviár-export az utóbbi években erősen hanyatlott. 1910-ben 355.000 kilogramm kaviárt vittek ki, 1911-ben 323.000 kilogrammot, 1912-ben 310.000 kilogrammot. Szerinte a hanyatlásnak oka az, hogy Németországban tilos a formaldehyddel, bórsavval és még néhány más anyaggal ke- 'zelt konzervet árusítani. Ez a rendelkezés forrongást okozott az orosz és a német kaviárkereskedők között, mert sok ezrüket tönkrejuttatja. Ä tanácskozás úgy határozott, megkeresi a kísérleti állomást, hogy állapítsa meg, a konzerváló szerek milyen hatással vannak az emberi szervezetre. Ä kísérleti állomásnak az is feladata lesz, hogy ártalmatlan konzerváló-sze- reket találjon. Schätz József Telefon 57-22. : sörnagykereskedö : Telefon 57-22. Budapest, Vili., Práter-u. 47 Károly István főherceg angol Porter sörének főraktára. Dreher Antal sörfőzdéi részvény-társaság főelárusitója. Az „Első Magyar Részvény Serfőzde“ főelárusitója. Jos.SedlmayrBierbrauereizum Franziskaner-Keller A.-G. müncheni nagy sörfőzde magyarországi képviselője. Ajánlja cégét a tisztelt vendéglős és kávés urak figyelmébe
